Nyugi, nem jön új jégkorszak 2030-ban

GettyImages-461575535
2015.07.14. 15:24
8 hozzászólás

A napokban bejárta az egész nemzetközi médiát, és a magyar sajtóban is felbukkant a hír, hogy 15 év múlva beköszönt a mini-jégkorszak. Az egész azzal kezdődött, hogy a brit Királyi Csillagászati Társaság sajtóközleményben ismertette Valentina Zharkova kutatásának eredményeit. Ebből kiderült, hogy a napciklusokat vizsgáló, számítógépes modelleken alapuló statisztikai elemzés szerint

a nap aktivitása 60 százalékkal esni fog a 2030-as évek során, és olyan szintet fog elérni, amilyet utoljára a néhány száz évvel ezelőtti kis jégkorszak idején produkált,

innen pedig már egyenes út vezetett oda, hogy meneküljünk, mert jön a jégkorszak.

A Slate összeszedte, hogy miért van szó valójában súlyos ferdítésről, és miért nem kell a Duna júliusi befagyásától tartanunk a belátható jövőben. Röviden azért, mert

a globális felmelegedéshez képest elenyésző a napfoltok környezeti hatása, és amúgy is két különböző jelenségről van szó.

Nem meglepő, hogy a bulvárlapok mellett leginkább éppen a klímaváltozás-tagadásra fogékonyak figyeltek fel a hírre, hiszen ha mindjárt itt a jégkorszak, az bizonyítja, hogy nincs itt semmi látnivaló, a globális felmelegedés kamu.

A napfoltokat legalább 400 éve követjük, és ez idő alatt megfigyelhető volt bizonyos gyenge korreláció a számuk és a földi hőmérséklet között. Leginkább az 1645-1715-ös időszakban volt ez jellemző, amikor eljött az úgynevezett Maunder minimum, amikor a napfoltok száma extrém alacsony szintet ért el. Ez egybeesett a kis jégkorszaknak nevezett lehűléssel, és ez az, ami alapot adott arra, hogy a két eseményt összekössék, és a napfoltokat okolják a hidegért. Valójában azonban a két jelenség között nincs ok-okozati összefüggés. A napfoltok száma 11 éves ciklusok szerint ingadozik, és

hiába a mostani az utóbbi 100 év leggyengébb ciklusa, 2014 mégis emberemlékezet óta a legmelegebb év volt.

Tehát akkor Zharkova téved, netán hazudik? Nem, ugyanis ő valójában sosem állította, hogy jön a jégkorszak, csak azt, hogy van rá esély, hogy meredek esés következzen be a napfoltok számában. Viszont ez a szám hiába ingadozik, maga a Nap által hozzánk eljutó energia viszonylag állandó, és nem változik elég gyorsan ahhoz, hogy a semmiből ránk szabadítson egy jégkorszakot. Ebből következik, hogy a Zharkova által jósolt 60 százalékos csökkenés is a napfoltokra vonatkozik, és maga a Nap teljesítménye ettől csak nagyon kis mértékben, körülbelül 0,1 százalékkal változik.

De még ha arról lenne is szó, hogy a Mauder minimumhoz mérhető esés következik be a közeljövőben, ez is csak nagyjából fél Celsius fokkal fogná vissza a globális felmelegedést, vagy még kevesebbel. Ahhoz pedig ez messze nem lenne elég, hogy ellensúlyozza azt a masszív terhelést, amelyet mi, emberek jelentünk a környezetünkre, és amelynek a globális felmelegedés köszönhető.

Borítókép: Afton Almaraz / Getty Images