Oroszország, Kína és Kanada a kalózkodás hazája
A szerzői jogvédők szerint a kalózkodás tavaly több mint 16 milliárd dollárjába került a szoftveriparnak. A magyar illegális letöltések és másolások közel százmillióval járultak hozzá ehhez. A magyar kalózokat a svédekkel és a kazahokkal tartják egy szinten a szakértők.
-
Az amerikai kormány megbízásából a US Trade Representative szervezet gazdaságelemzői minden évben elkészítik a Special 301 című tanulmányt, ami a világ országaiban a szoftver-, zene- és filmkalózkodást, és úgy általában a szerzői jogokkal kapcsolatos problémákat elemzi. Bár az idei jelentés még nem készült el (április végén szokták kiadni), a BSA-t, az amerikai zenekiadókat és filmes cégeket képviselő International Intellectual Property Alliance megtette a maga ajánlását a lista összeállításához.
A szerzői jogvédők szerint kalózfronton a helyzet nagyjából változatlan, továbbra is Kína és Oroszország az ipari méretű hamisítás melegágya, a két kalóznagyhatalom mellé viszont tavaly csatlakozott Kanada is, ahol főleg a fájlcserélő hálózatok miatt fő a jogvédők feje (annak ellenére, hogy az országban elég kemény szabályokat hoznak mostanában a torrentezők ellen). A három fő kalózközpont mellett különösen rossz minősítést kapott még tíz ország: Argentína, Brunei, Chile, Egyiptom, India, Indonézia, Mexikó, Pakisztán, a Fülöp-szigetek és Thaiföld.
A felmérés szerint tavaly a szoftveriparnak 18,4 milliárd dollár bevételkiesést okozott az illegális másolás, letöltés, és a hamisított termékek feketepiaca, vagyis a helyzet lassan javul a 2007-es, 20 milliárd feletti adathoz képest. A videojáték-ipar 2,7 milliárdos veszteséget könyvelhetett el, a könyvkiadók pedig 529 milliót.
Magyarország a tanulmány szerint a harmadik vonalban van a kalózkodási listán, ahogy 2002 óta minden évben (azelőtt a második osztályban, a különös figyelmet érdemlő országok között voltunk számon tartva, közvetlenül az oroszok és kínaiak mögött). Hozzánk hasonló osztályzatot 25 ország kapott, többek között Kazahsztánnal és Svédországgal vagyunk egy kalap alá véve. A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon a legjobb egész Közép- és Kelet-Európában a szélessávú internetelésések aránya. Legsúlyosabb gondnak az online kalózkodást tartják: 600 ezerre becsülik a magyar felhasználók számát a fájlcserélő hálózatokon, és az emelt díjas sms ellenében elérhető illegális ftp-szervereket, és a bolhapiacokon terjesztett másolt dvd-ket említik még komoly problémaként. A BSA becslése szerint tavaly 92 millió dolláros bevételkiesése volt a szoftvercégeknek a magyarországi kalózkodás miatt (a zene- és filmiparról még nincsen adat, bár külön bekezdést szentel a jelentés annak, hogy a magyar zeneipar legnagyobb baja jelenleg az illegális zeneletöltés).
