A Microsoftot már egy évtizede érik támadások azzal kapcsolatban, hogy az Internet Explorert a Windows szerves részévé tette, ami a vetélytársak szerint ellehetetleníti a versenyt a böngészők piacán. Néhány pert el is veszített a cég, kötelezték arra, hogy böngésző nélküli verziókat is vegyen fel a kínálatába, de a gyakorlatban ezek nem terjedtek el, az Explorer pedig a szerencsés helyzetét kihasználva egyeduralkodó lett a piacon a kilencvenes évek végére.
Az EU és a Microsoft közötti per az Opera böngészőt fejlesztő norvég cég kezdeményezésére indult januárban, nemrég csatlakozott a Firefoxot készítő Mozilla alapítvány, és a mostani bejelentéssel a Google is, ami a Chrome böngészője miatt érzi magát elnyomva a piacon. Az EU egyébként már többször rótt ki súlyos bírságot a Microsoftra hasonló ügyekben: 2004-ben félmilliárd, 2006-ban további 280 millió, 2008 februárjában pedig újabb 900 millió euró volt a büntetés piaci fölénnyel való visszaélés, illetve a korábbi trösztellenes határozatok megsértése miatt.
Szakértők szerint a mostani pert is el fogja veszíteni a Microsoft, bár az időzítés kedvez a védelemnek, akik az Explorer folyamatosan csökkenő piaci részesedésével érvelhetnek amellett, hogy szó sincs monopóliumról, vagy a vetélytársak elnyomásáról. Az Explorer részesedése a piacon 2009. januárjában 68 százalékra csökkent, a Firefox 21,5, az Apple Safarija 8, míg a Google Chrome 1 százalékon állt. Európában hagyományosan gyengébb az Explorer, több országban már a Firefox a piacvezető.
A Google és a Microsoft közötti viszony elmérgesedését jelzi, hogy ez már nem az első eset, amikor a két cég a bíróságon illeti egymást monopóliumvádakkal: a Microsoft 2008-as Yahoo-felvásárlási kísérletekor tiltakozott erre hivatkozva, a Microsoft pedig legutóbb akkor próbálkozott ezzel (sikertelenül), amikor a Google a Doubleclick online hirdetéskiszolgálót vette meg.