Az Intel ellen riválisa, az AMD nyújtott be panaszt az EB-nél még 2001-ben, amelyben azzal vádolta meg a vezető processzorgyártót, hogy az törvénytelen módon tartott fenn monopóliumot a piacon, és számos eszközzel próbálta meg az AMD-t a piacról kiszorítani, illetve a lehetőségeit korlátozni. Az európai testület azóta kutatta az állítások megalapozottságát, majd 2007 nyarán hivatalos vizsgálatot indított - írja az IT Café.
A hatóság kifogásait tartalmazó nyilatkozat három vádpontot fogalmaz meg. Egyrészt azt állítja, hogy az Intel jelentős árkedvezményeket adott a pc-gyártóknak, ha azok vállalták, hogy kizárólag tőle vásárolnak processzorokat. Másrészt a vállalat fizetett azért a gyártóknak, hogy késleltessék vagy mellőzzék a rivális AMD chipjeit használó termékek piaci bevezetését. Harmadrészt pedig az Intel áron alul kínálta a processzorait, amikor az AMD-vel versengett a szervergyártók partnerségéért.
Az EB eddigi legnagyobb bírságát a Microsoft érdemelte ki: az amerikai szoftvervállalatra 2004-ben 497 millió eurós büntetést szabtak ki. A New York Times által megkérdezett szakértők úgy vélik, az Intel ennél csúnyább összegre számíthat. Egy uniós versenyügyi esetekre specializálódott brit jogász, Howard Cartlidge szerint az EB a technológiai iparban különösen érzékenyen reagál a piaci erőfölénnyel való visszaélésre. „Meglepne, ha a bírság nem lenne legalább akkora vagy inkább nagyobb, mint a Microsoft-ügyben" – mondta.
A büntetés összege akár egymilliárd euró is lehet, de van olyan jogász, aki szerint ilyen dimenziók csak kartellügyekben fordulnak elő, és most nem erről van szó. Az EB a trösztellenes vizsgálatokban elmarasztalt vállalatokat akár az éves árbevételük 10 százalékára rúgó bírsággal is sújthatja, erre azonban még sosem volt példa. Az Intel 2008-ban 37,6 milliárd dollár forgalmat és 5,3 milliárd dollár nettó nyereséget ért el.
A chipgyártó egyébként mindvégig azt állította, hogy üzleti gyakorlata törvényes. A vállalat elfogultsággal vádolta meg Brüsszelt, amiért az elutasította az üggyel kapcsolatos kulcsfontosságú dokumentumok bekérését az eljárást kezdeményező AMD-től.
Nem ez az első eset, hogy a sajtó – jól értesült forrásokra hivatkozva – óriási büntetést vizionál az Intelnek. Egy évvel ezelőtt a Financial Times Deutschland állította, hogy döntés született az amerikai chipgyártó megbüntetéséről. A gazdasági lap akkor azt írta, elegendő bizonyíték gyűlt össze a processzorgyártó ellen, és Neelie Kroes versenyügyi biztos ezek alapján már meghozta döntését. A forgatókönyv szerint az európai versenyszabályozás történetének legszigorúbb ítéletét tavaly nyár végén kellett volna kihirdetni – aztán mégsem így történt.