Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Polgári célú titkosítást javasol az adatvédelmi biztos

2001.05.24. 16:44
Az adatvédelmi biztos csütörtökön számolt be a Parlament informatikai és távközlési bizottságnak elmúlt évi munkájáról. A bizottság általános vitára alkalmasnak találta Majtényi László beszámolóját. Az adatvédelmi biztos weboldalán február óta olvashatók az internetes adatkezeléssel kapcsolatos ajánlások. Ebben az adatvédelmi biztos az állami hivataloknak a közérdekű adatok internetre vitelét, az internetezők számára polgári célú titkosítást, az internetszolgáltatóknak pedig adatkezelési elveik közlését ajánlja, továbbá a reklámcélú e-mailek jogi szabályozását javasolja.
Nehezen hozzáférhetőek a közérdekű adatok

Az 1992-ben hozott törvény, mely a személyes adatok személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szól, arra kötelezi a közhivatalokat, hogy tegyék közzé vagy hozzáférhetővé a tevékenységükkel kapcsolatos adatokat. A törvény csupán annyit köt ki, hogy a közhivatalnak 15 napon belül válaszolnia kell az állampolgárok adatkérésére, a válasz pontos formájáról és a nyilvánosságra hozandó adatok köréről azonban nem rendelkezik. A jogszabály szerint az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről annak tárolási módjától függetlenül - költségtérítés ellenében - a kérelmező másolatot kérhet.

Majtényi László
Ez az eljárás azonban ugyancsak körülményes, a képviselői vagyonnyilatkozatokra vagy hasonló adatokra kíváncsiaknak ugyanis személyesen el kell menniük az illetékes hivatalba és ott saját pénzen lemásolni a kért dokumentumokat. Az adatvédelmi biztos az adatvédelmi törvény olyan módosítását javasolja, mely előírná, hogy a közérdekű adatok meghatározott körét tegyék közzé vagy elérhetővé elektronikus formában is, az elektronikus információszabadság megteremtése érdekében.

Legyen itthon is elektronikus információszabadság

Az Egyesült Államokban már 1996 óta életben van az 1966-os információszabadság-törvény modern módosítása, az Electronic Freedom of Information Act. Ez számos olyan kötelezettséget fogalmaz meg a közintézmények számára, amelyek nagyban elősegítik az információszabadság gyakorlati érvényesülését - írja az adatvédelmi biztos ajánlása. Így a szövetségi közigazgatás kezelésében lévő közérdekű információkat számítógépes hálózaton keresztül, vagy más elektronikus formában elérhetővé kell tenni. A törvény a nyilvánosságra hozandó információk körét is meghatározza.

Törvényi szabályozást a spamnek

Itthon is egyre nagyobb tömegű spamet, kéretlen reklámtartalmú e-mailt kapnak a felhasználók. Az adatvédelmi biztos azt ajánlja a Parlamentnek, hogy döntsön arról, legálissá vagy illegálissá teszi a jelenleg törvényileg nem szabályozott reklámformát. Amennyiben legális lesz a spam, az Európai Bizottság ajánlásának megfelelően az adatvédelmi biztos úgynevezett opt-out nyilvántartás vezetését szorgalmazza, az ilyen listán szereplőknek tilos reklámlevelet küldeni. Az EU-irányelv azt is előírja, hogy a spam legyen jól megkülönböztethető, vagyis pl. a levél témája kezdődjön a "REKLÁM" szóval. Ezeket a levélprogramok filtereivel egyszerűen szűrhetnék a reklámokra nem kíváncsi felhasználók.

Nyilvános adatkezelési elveket a szolgáltatóknál

Az internetezőknek jogukban állna tudni, hogy milyen adataikat és hogyan tárolják és kezelik a szolgáltatók. Külföldön a szabályok kötelezik az internetes szolgáltatókat adatkezelési elveik nyilvánosságra hozatalára, a felhasználók pedig meg is tilthatják személyes adataik tárolását a szolgáltatónak. Az adatvédelmi biztos itthon is hasonló gyakorlatot szorgalmaz: felkéri arra a szolgáltatókat, hogy tegyék közzé adatvédelmi elveiket és intézkedéseiket, és tájékoztassák a felhasználókat a személyes adataik védelmét szolgáló lehetőségekről és teendőkről. Egyelőre csak kevés szolgáltató hozta nyilvánosságra adatkezelési elveit: közéjük tartozik az Index is.

Titkosítást a polgároknak!

A személyes adatok elektronikus védelmére a legalkalmasabb eszköz a titkosítás. A polgári célú szoftveres titkosítás jelenleg Magyarországon nem tiltott. Az adatvédelmi biztos azt javasolja a polgároknak, hogy, levél- és magántitkaik megőrzése, személyes adatainak védelme érdekében használjanak titkosítószoftvereket. A PGP vagy más, nyilvános kulcsú titkosítószoftverek lehetővé teszik, hogy a levelezőpartnerek e-mailben (vagyis nem biztonságos úton) juttassák el egymáshoz nyilvános kulcsaikat, az ezzel bekódolt üzenetet azonban már csak a címzett tudja kinyitni, saját titkos kulcsával.