Ambrus
-7 °C
3 °C

Jön a Creative Commons Magyarországon

2005.10.14. 10:15
A napokban adta áldását a Creative Commons nemzetközi osztálya a jogkezelő rendszer honosított változatára. A CC-t, amely a hétvégi Re: Aktivizmus konferencián az ötletadó Lawrence Lessig jelenlétében mutatkozik be, az Artisjus jogvédő szerkezet munkatársa egy tanulmányában "kreatív humbugnak" titulálta. A jogász szerint a CC nem rendszer, mert csak a létező jogba épített megoldásokat kínál.

Az ötletgazda amerikai sztárjogász, Lawrence Lessig jelenlétében hirdetik ki a Creative Commons jogkezelő rendszer magyar változatának elkészültét a hétvégén rendezendő RE: Aktivizmus konferencián Budapesten. A Creative Commons (CC, a honosítók értelmezésében "kreatív közlegelők") lényege, hogy a szerzői jogi törvények helyett maguk az alkotók rendelkezhetnek műveik sorsáról: ha akarják, ingyen megoszthatják őket mindenkivel vagy módosíthatóvá tehetik őket, ami a jelenlegi szabályok szerint nem megy. Most Magyarországon például a szerző halálától számított hetven évig kell várni, hogy műve közkinccsé váljon - addig bárki bármit kezdene vele, a szerző vagy jogutódjainak hozzájárulását kell kérnie.

#alt#
Lawrence Lessig

A CC a mostani szerzői jogi rendszer és a "public domain", a teljes közkincs birodalma közé helyezi magát: az előbbinél rugalmasabb, mert több lehetőséget ad a szerzőknek és így a felhasználóknak; az utóbbinál szigorúbb, hiszen a jogok tulajdonosai rendelkezhetnek úgy, hogy korlátozzák a felhasználást. Meghatározhatják többek között, hogy a mű kereskedelmi célokra ne legyen felhasználható, vagy hogy csak a szerző nevének megjelölésével lehessen közzétenni, és gátat szabhatnak a feldolgozásnak is.

Az erény: akadály

Négy évvel ezelőtti bevezetése és az első licencek 2002-es közzététele óta Argentínától Tajvanig több mint húsz országban honosították a CC-t, és további tucatnyiban küzdenek még az elemekkel több-kevesebb sikerrel. A különböző országok jogrendszerére való adaptálás legfőbb akadálya éppen az, ami a rendszer erénye, tudniillik hogy nem minden elemében illeszthető az érvényben lévő rendelkezésekhez.

Ezt eddig a magyar honosítók, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem médiaintézetének (MOKK) munkatársai is elismerték. "A magyar jogban a CC még nem jelent semmit" - áll az ügynek szentelt szájton. A projekt vezetője, Bodó Balázs viszont elmondta, hogy a honosítási folyamat megnyugtató eredménnyel zárult: a CC nemzetközi ügyekkel foglalkozó osztálya a napokban áldását adta a magyar változatra. "Az elmúlt év azzal telt, hogy elsimítsuk a konfliktusokat a CC rendszere és a magyar szerzői jog között", mondta Bodó, aki szerint ha a szerzői jogi törvény elismeri majd az elektronikus formában kötött szerződés fogalmát, az utolsó lényeges akadály is elhárul a CC teljes adaptációja elől.

Kreatív humbug?

"Előfordulhat összeütközés a két megközelítés között" - mondta Dr. Tóth Péter Benjamin jogász, a művészek érdekeit védő Artisjus szerzői jogi iroda munkatársa, aki egy tavaly angolul megjelent tanulmányában "kreatív humbugnak" nevezte a Creative Commons-t.

"Alapvető gond magával a jelenséggel van, amelynek csak egyik megnyilvánulása a CC", mondta Tóth. Szerinte ugyanis a közvélemény nem tud arról, hogy a szerzői jog már most is meglehetősen rugalmas, a szabad digitális archiválást például lehetővé teszi; a CC viszont "olyan megoldás, amely veszélyeket rejt magában", mert a szerző a licenc értelmében bizonyos privilégiumairól visszavonhatatlanul lemond, annak ellenére, hogy a hatályos magyar törvények értelmében szerzői jogról lemondani nem lehet.

A CC önarcképe. A "C" a copyright, a "pd" a public domain.

"A szerző - a CC szándéka szerint legalábbis - olyan nyilatkozatot ír alá, amelyben a halálát követő hetven évig lemond bizonyos szerzői jogairól. Továbbá:jól hangzik ugyan, hogy szabadjára engedi a nem kereskedelmi célú felhasználást, míg a kereskedelmi jellegű felhasználásokat továbbra is csak az ő engedélyével végezhetik, de a gyakorlatban ez csak kevés területen működik", mondta Tóth, aki szerint például a zeneszámok jogsértő internetes közzététele igenis sérti a szerzők anyagi érdekeit - akit ugyanis letöltenek, azt nem veszik annyian.

"Van, aki azt mondja, hogy a szerzőnek meg kell tanulnia másból élni, mint a műveiből", mondta Tóth, de a szövegíró vagy a dadogó költő nem tud kiállni a színpadra. Az Artisjus jogásza szerint azokon a területeken, ahol mindkét rendszer működhet, egy szerző csak egyféleképpen rendelkezhet: vagy az Artisjust választja, vagy a CC-t. A jogász nem zárja ki a két szervezet közötti együttműködés lehetőségét, de azt elismeri, hogy a hagyományos szerzői jogi szervezet és a kreatív kommonisták egyedülálló formációt alkotnának.

"A CC egyébként nem egy új szerzői jogi rendszer, hanem a meglévő szerzői jogi szabályozásba épített szabadságra építve kínál uniformizált megoldásokat a szerzőknek. Mint bármilyen vagyonnal, a szerzői jogával is adakozhat bárki" - állítja a jogász.

Könyv ingyen vagy 3600-ért

Annyi biztos, hogy a Microsoft-főnök Bill Gates által lekommunistázott Lessig elképzelése lazíthat a létező merev struktúrákon azzal, hogy a magyar joggal harmonizáló alternatívát kínál. Szegény Bartók Béla, ha élne, lehet, hogy a CC-t választaná. Lessig nemrégiben magyarra fordított, Free Culture című könyvét például már CC-licenccel lehet letölteni a szabadkultura.hu-ról, bár az igazán gáláns olvasók fizethetnek is érte 3600 forintot. Ráadásul szabadságharcos imidzse ellenére Lessig igen bőkezűen bánik a maga teremtette restrikciókkal. A könyvet a CC-ben létező három korlátozással is ellátta - azt csak a szerző nevének feltüntetésével lehet terjeszteni, pénzt nem lehet kérni érte és át-, illetve feldolgozni is tilos.