Natália
-3 °C
8 °C

Chippel követnék a hullák útját

2005.02.07. 11:55
Az Egyesült Államokban évente több ezer testet adományoznak a kórházaknak, de a hullák sorsa bizonytalan, számos tudományos célra szánt testrész pedig szervtőzsdéken bukkan fel. Az illegális szervkereskedelmet a holttestekbe ültetett elektronikus azonosítóval akarja megelőzni egy kaliforniai egyetem.

Mi az az RFID?
Az úgynevezett RFID tagek kisméretű címkék, amelyek chipen tárolják az információt, az antennával felszerelt RFID-vevők pedig az elektromágnesesség elvén képesek olvasni a címkéken található adatokat. Léteznek passszív és aktív RFID-címkék is: az előbbiek kisebb hatótávolságúak, viszont nem igényelnek külön áramforrást. A rádiófrekvenciás címkéket ma is széles körben használják például könyvtári könyvek, a repülőtéren feladott csomagok nyomon követésére vagy éppen lopásgátlásra.
Vonalkóddal vagy rádiófrekvenciás azonosító chipekkel látnák el az Egyesült Államokban azokat a holttesteket, amelyeket eredeti "tulajdonosuk" tudományos célokra ajánlott fel még életében, írja a Wired News. A Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói nemrégiben azért javasolták a hullák nyomon követésére alkalmas módszert, mert a fogadó intézmények sokszor nem kellő tisztelettel bánnak a holttestekkel, illetve a belőlük származó szervekkel, és arra is több példa akadt már, hogy a jó szándékú - ingyen adakozó - donoroktól származó testrészek szervtőzsdéken tűntek fel. És bár az Egyesült Államokban szövetségi törvények tiltják a szerv- és szövetkereskedelmet, a feketepiacon több tízezer dollárért cserélnek gazdát a halottakból kioperált testrészek.

Botrány a hullaházban

Tavaly a UCLA kénytelen volt felfüggeszteni "Willed Body" (kb. "testált test") projektjét, miután a program igazgatója és egy munkatársa illegális szervkereskedelem gyanújába keveredett. A kilencvenes évek végén egy másik program igazgatóját rúgták ki, mert állítólag emberi gerinceket adott el egy arizonai kórháznak, és az intézet képtelen volt elszámolni több száz holttesttel. A donorok hozzátartozói 1996-ban be is perelték az egyetemet, ahol állításuk szerint a holttesteket állati tetemekkel és elhalt magzatokkal együtt hamvasztották el, a maradványokat pedig egyszerűen a szemétbe dobták.

Az egyetem által most fontolóra vett rádiófrekvenciás azonosítók (RFID-címkék) egy a közfelháborodás hatására már korábban megkezdett intézkedéssorozatba illeszkednének, amelynek részeként a UCLA javított a donornyilvántartó rendszeren, illetve elektronikus zárakkal és megfigyelő kamerákkal szerelte fel az egyetem különböző helyiségeit.

Minden májba egy chipet

Az Egyesült Államokban évente több ezer holttestet adományoznak szövetbankoknak és egészségügyi intézményeknek. A testeket nemcsak szervátültetésre használják, de biztonsági felszereléseket, így bukósisakokat is tesztelnek rajtuk. Az ötvenes évek végén holttesteket kezdtek használni az autókon végzett töréstesztek során is, és bár abban az időben készültek már tesztbábuk is, Amerikán kívül több országban, elsősorban Franciaországban, Németországban és Japánban ma is használnak hullákat a balesetszimulációkhoz. A UCLA javaslata még részletes kidolgozásra vár, így az sem dőlt el, egyszerű vonalkódot, vagy modernebb, egyedi azonosításra alkalmas és nagyobb távolságból is leolvasható chipekkel követik majd a holttestek útját. Azt viszont a terv kidolgozói valószínűnek tartják, hogy a hullákból eltávolított minden szervet el kell majd látni az elektronikus azonosítókkal.