Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Drákói brit hackertörvény született

2001.02.27. 13:56
Februárban hatályba lépett az új terrorizmusról szóló brit jogproduktum, amely az eleddig brit terrénumot használó e-dzsihádos hacker-csoportokat terroristává minősítette, illetve generálisan elismerte a cyberterrorizmus meglehetősen aktuális veszélyét. Kicsit döcögős ez a törvény, nem meglepő tehát, hogy temérdek kritika éri: a brit jog a hackereket is ugyanolyan terroristaként kezdte kezelni, mint például az IRA-tagokat.
A fókuszba a terrorista szervezetek, azok tagjainak, illetve alapítóinak erőszakos tiltakozó cselekményei kerültek. A hackerek akkor sodródnak terrorista megítélés alá, ha egy elektronikus rendszer feltörésének célja vagy eredménye a kormány, illetve az állampolgárok közösségének politikai, vallási vagy ideológiai okból történő megfélemlítése vagy befolyásolása. Emellett a hírcsoportok és az internetszolgáltatók is hasonló sorsra juthatnak, ha erőszakos cselekmények tervezésében, ilyen célú találkozók szervezésében ,,segédkeznek".

Büntetőjogi megoldástípusok
Jelenleg három büntetőjogi megoldástípus figyelhető meg a számítógépes bűnözés területén. Az USA-ban a védelemről az iparnak és az internetszolgáltatóknak kell gondoskodniuk, a jogalkotás ott jelenik meg, ahol a technikai alapú védelem már nem elégséges. Az EU országaiban, a legtöbb EU-n kívüli országban , Kanadában a hálózati bűnözés elleni fellépés közügy, de köztes megoldásként megjelennek a szolgáltatók jól körvonalazott feladatai is. A harmadik irányvonalat a cikkben említett ausztrál megoldás képviseli. Magyarországon szerencsére egyelőre nem mixelték a terrorizmust a számítógépes bűnözéssel, jelenleg hacking esetén a számítógépes csalás, levéltitok és magántitok megsértése, vírusterjesztés esetén a rongálás, cracking és warez esetén a szerzői és szomszédos jogok megsértésének tényállása jöhet szóba.
A törvény ki is emeli a bűnsegéd kategóriáját, mondván, hogy bűnsegéd az, aki segítséget (pénzbeli és más vagyoni, szervezői-rendezői) nyújt olyan találkozó létrejöttéhez, amely terrorista szervezet vagy annak tagjainak működéséhez hozzájárul. A büntetés igencsak szigorú, tíz évig terjedő szabadságvesztés és pénzbüntetés fenyegeti az elkövetőket.

A gond az, hogy a köztudatba mintha azt sulykolnák, hogy minden hacker terrorista, emellett a törvény meglehetősen homályos és igencsak gyengén szofisztikált, hiszen nem reagál megfelelően a bűncselekményekre, ráadásul nem is eléggé ismert ahhoz, hogy elrettentsen, ha ugyan bárki is hisz a törvény elrettentő erejében. Félő, hogy a nem igazán komoly elkövetőket is veszélyes bűnözőkként fogják kezelni, illetve a nem politikai hackereket is e törvény alapján fogják elítélni.

A Terrorism Act 2000 a rendőrséget is meglehetősen széles jogkörrel ruházza fel, megadva számára a lehetőséget, hogy figyelmeztetés nélküli negyvennyolc órás megfigyeléseket tartson, ha felmerül a törvénysértés gyanúja, és felhatalmazást kap a terrorcselekménnyel gyanúsított személyek letartóztatására, keresésére. A törvény a fiatal hackereket is veszélyezteti, ugyanis, hogy hogyan alkalmazzák majd a jogszabályt, az egyelőre a jövő titka. Ezt a törvényt megfelelő körültekintés nélkül alkotta a Parlament - előzménye egyébként a Computer Misuse Act 1990 volt, melyet a szakértők elismertek és működőképesnek tartanak a mai napig.

A jogászok tehetetlenül csóválják a fejüket és vonogatják a vállukat, néhány marginális politikai csoport, mint például a Paul Mobbs vezette Electrohippie-k (akik nemrégiben a globális kapitalizmus elleni tiltakozásképpen megpiszkálták a WTO weboldalait) azon félelmüknek adtak hangot, hogy a netes csoportok túlzott ellenőrzés alá kerülhetnek.

Úgy tűnik, hogy a brit jogalkotás Ausztráliához hasonlóan a kemény hatalmi eszközökkel való problémakezelést választotta, ami elhamarkodottnak, kidolgozatlannak és szakmailag megalapozatlannak tűnik.