Tekla
9 °C
16 °C

Letiltanák a netről a fájlcserélőket a franciák

2007.11.26. 10:55
Sarkozy szerint meg kell előzni, hogy az internet digitális vadnyugattá váljon. A francia kormány az internetszolgáltatókkal és a médiacégekkel fog össze a fájlcserélők ellen.

Három figyelmeztetés után az internetszolgáltató felfüggeszti a jogvédett fájlokat letöltő illetve megosztó felhasználókat - ez lenne a lényege a Nicolas Sarkozy által bejelentett új francia online kalózellenes törvénynek. A francia kormány, az internetszolgáltatók és a film- és zenekiadók egyezségéből született törvényjavaslat egy független hatóságot állítana fel, ami az internetforgalmat figyeli, és ha illegális letöltést vagy fájlcserét észlel, küldi a figyelmeztetést az akció résztvevőinek. Három figyelmeztetés után az internetkapcsolat felfüggesztése a büntetés, visszaesőknél pedig az internetről való letiltás.

Törvényenkívüliek a hitech vadnyugaton

"Nem szabad engednünk, hogy az internet valamiféle hitech vadnyugattá váljon, ahol a törvényen kívüliek kifosztják a művészeket azzal, hogy teljesen büntetlenül lopják el, és adják tovább a munkájuk gyümölcsét." - ezekkel a szavakkal vezette fel Sarkozy a törvényjavaslat bejelentését, bár később elismerte, hogy még számos technikai problémát kell megoldani ahhoz, hogy egy fájlról minden kétséget kizáróan el lehessen dönteni, hogy éppen jogsértő módon vándorol az interneten.

A zenekiadók természetesen kitörő örömmel fogadták a hírt, az 1400 kiadót képviselő IFPI érdekvédelmi szervezet elnöke egyenesen minden idők legfontosabb lépésének nevezte a kalózkodás elleni harcban. Jogvédő szervezetek ugyanakkor túl keménynek, az információszabadságra károsnak és betarthatatlannak tartják a szabályozást. Sarkozy sietett leszögezni: időre van szükség, hogy a törvény hatásait felmérjék, és ha nem működik, nem fogják erőltetni.

Francia kalózparadicsom

Felmérések szerint Franciaországban az illegális fájlcsere és letöltések aránya duplája a német, háromszorosa a brit, és ötszöröse az amerikai adatoknak. A jelenlegi maximális büntetés 300 ezer euró és öt év börtön, ami alkalmazható az üzletszerűen, ipari méretekben kalózkodók ellen, de a normál mezei felhasználók esetében nem.