Judit
-2 °C
8 °C

Engedély kell az internetes közléshez

2001.07.02. 13:49
Precedens értékű döntést hozott az amerikai Legfelsőbb Bíróság, amikor kimondta, hogy a szabadúszó újságírók cikkeit nem lehet előzetes engedélyük nélkül közzétenni az interneten. A papírújságok ugyanis online változatukban is közölték a külsősök cikkeit, anélkül, hogy arra engedélyt kértek volna. A szerzők győzelmüket ünneplik, az újságok kiadói szerint azonban a döntés hátrányos helyzetbe hozza a jövő történészeit, akik hiába keresik az online archívumokból törölt cikkeket.
A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint az újságok kiadói megsértették a szabadúszó újságírók szerzői jogait, amikor engedélyük nélkül közölték cikkeiket online arcívumaikban. A pert 1993-ban indította hat szabadúszó újságíró, élükön a New York-i székhelyű Nemzeti Írószövetség vezetője, Jonathan Tasini, öt nagy médiavállalat ellen.

Átdolgozáshoz nem kell engedély

A beperelt kiadók, így a New York Times, a Newsday, a Time újságok, a Lexis/Nexis online adatbázis és a University Microfilms International tulajdonosai azzal érveltek, hogy a kérdéses újságok internetes változatai a papírújság "átdolgozását" jelentették, és ezért nem volt szükség a szerzők engedélyére az online adatbázisba történő felvételhez. A szövetségi szerzői jogi törvény ugyanis megengedi a kiadók számára, hogy az eredeti lap cikkeit az átdolgozott változatban is közölje.

A Legfelsőbb Bíróság tagja, Ruth Ginsburg bírónő szerint azonban a hatalmas adatbázis "pont annyira jelenti az egyes lapszámok átdolgozását, mint egy 400 oldalas regényben idézett szonett a vers átdolgozását". Vagyis semennyire. A kilenctagú testületből két bíró nem értett egyet a többiek álláspontjával.

A bíróság döntése értelmében a kiadóknak orvosolniuk kell a jogsértést. A kiadók azzal érveltek, hogy az utókor és a közönség érdekei sérülnek, ha a kérdéses cikkeket törölniük kell az adatbázisokból. Ginsburg bírónő szerint azonban a döntés nem kötelezi őket törlésre, mindössze a jogsértés megfelelő orvoslására.

Többmilliárdos kártérítés

Tasini óriási győzelemnek nevezte a döntést, és azt nyilatkozta, itt az ideje a megegyezésnek a médiaipar képviselőivel. A Nemzeti Írószövetség felmérése szerint a médiavállalatok 2,5 és 600 milliárd dollár közötti összeggel tartoznak a szabadúszóknak. A pontos összegről majd a new York-i szövetségi bíróság dönt, ugyanis oda küldték vissza az ügyet.

A per indítása óta a legtöbb kiadó automatikusan beleteszi a szabadúszókkal kötött szerződésekbe az elektronikus közlésre vonatkozó kitételt is.

Itthon is hasonló a helyzet

A magyar törvény az internetről
A szerzői jogi törvény szerint a szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy "művét a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg".
Amennyiben egy napilap az interneten is közölni kívánja a papírváltozatban megjelenő cikkeket, ahhoz előbb a szerzők engedélyét kell kérnie - mondta el kérdésünkre dr. Gyertyánfy Péter, az Artisjus szerzői jogvédő iroda főigazgatója. Az internetes publikáció nem utánközlésnek, hanem másik felhasználásnak számít, mondta a főigazgató, éppúgy, mintha egy szerző összegyűjtött cikkeit könyvben jelentetnék meg.

A szerzői jogi törvény szerint a felhasználási szerződés írásba foglalása nem kötelező napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött szerződés esetén. A napilap vagy folyóirat kiadója azonban ekkor sem közölheti a kérdéses cikkeket az interneten a szerző engedélye nélkül. A törvény továbbá azt is megszabja, hogy a mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja.