Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

'Nem csak az állam gonosz, a társadalom is renyhe'

2004.10.26. 22:00
"Napfényre a közérdekű adatokkal" címmel tartott konferenciát az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) és a Közép-Európai Egyetem (CEU) az Európa Tanács támogatásával kedden, Budapesten. A konferencia apropóját az IHM az elektronikus információszabadságról készített törvénytervezete adta, amely várhatóan 2005 első félévében kerül az Országgyűlés elé. A konferenciára meghívott külföldi előadók az információszabadsággal kapcsolatos különféle nemzeti és államszövetségi szabályozások tapasztalatait osztották meg egymással és az érdeklődő közönséggel.
Az IHM szakmai vitára bocsátott tézisei szerint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. LXIII. törvénnyel (adatvédelmi törvény) Magyarország az információszabadság szabályozása terén időlegesen a nemzetközi élvonalba került, ám a huszonegyedik században már meg kell jeleníteni benne az elektronikus információszabadság szempontjait. Az adatvédelmi törvény módosításával párhuzamosan önálló törvénytervezet is készült az elektronikus információszabadságról, amellyel a minisztérium reményei szerint ismét a legjobb nemzetközi példákat veszi át az ország, "a cél az, hogy az elektronikus információszabadság az állampolgárokat egyszerre óvja és szolgálja, azaz az állam átláthatóságának széles spektrumú biztosítása mellett, az állampolgárok személyes adatainak fokozott védelme biztosítva legyen."

Az egyszerű többséget igénylő önálló törvénytervezetet és az adatvédelmi törvény hozzá kapcsolódó, ám kétharmados többséget igénylő módosítását 2005 első felében terjesztik az Országgyűlés elé.

Proaktív közzétételi kötelezettség

A Közép-Európai Egyetemen kedden rendezett konferencián magyar és külföldi előadók osztották meg tapasztalataikat az információszabadsággal kapcsolatos nemzeti (például Magyarország, Svédország vagy Lettország) és államszövetségi (USA, Németország, EU) szintű szabályozások terén. Az új magyar törvénytervezetről Halmai Gábor egyetemi tanár, alkotmányjogász azt mondta, proaktív magatartást ír elő az államnak, azaz a közérdekű adatok vonatkozásában külön kérés nélkül is elektronikus publikációs kötelezettségeket, határidőket ír elő.

#alt#
Sólyom László
Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke szerint az adatvédelem és az információszabadság egymásnak néha látszólag ellentmondó szempontjai közül a rendszerváltás idején politikai okok miatt az adatvédelmi szempontok bizonyultak erősebbeknek, az egyén információs önrendelkezésének erősítése fontosabb szempont volt a közérdekű adatok nyilvánosságánál. Sólyom példaként említette a személyi szám bevezetése, majd eltörlése körül zajló élénk társadalmi vitát - az egységes azonosító a régi rendszerben az állam mindenhatóságát szimbolizálta, azt, hogy az állampolgárokról minden adat begyűjthető és összekapcsolható.

A polgár visszafigyel

Majtényi László volt adatvédelmi ombudsman, az elektronikus információszabadságról szóló törvénytervezet előkészítésében részt vett Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke szerint egy liberális demokrácia a 21. században nem képzelhető el információszabadság nélkül, noha a 2001. szeptemberi amerikai terrortámadások után "a WTC romjai az információs szabadságjogok nagy részét is maguk alá temették". Egy ilyen helyzetben, amikor az állam fokozza a megfigyelést, az egyénnek nincs más választása, mint "visszafigyelni", fejtegette Majtényi, azaz fokozott civil ellenőrzés alá helyezni a közhatalmi intézmények működését.

#alt#
Majtényi László
Ennek az egyik eszköze lehet az elektronikus információszabadságról szóló törvény, aminek a proaktív közzététel elvén túl további általános elveket és helyi sajátosságokat is figyelembe kell vennie. Helyi sajátság például a közhatalommal szemben megnyilvánuló nagyfokú bizalmatlanság, illetve az is, hogy az információs jogok sérülésére nem érzékeny a magyar közvélemény. Majtényi szerint a jogszabályok és a bírósági ítéletek is közérdekű adatok, ezért ezeknek bárki számára megismerhetővé kell válniuk. Ombudsmani tapasztalatairól szólva Majtényi elmondta: a megkeresések 93 százaléka adatvédelmi jellegű volt, és csak a maradék 7 százalék tartalmazott a közérdekű adatok hozzáférhetőségével kapcsolatos problémát, vagyis "nem csak az állam gonosz, a társadalom is renyhe".

Külföldi tapasztalatok

A konferenciára meghívott külföldi előadók közül Helena Jaderblom a svéd Igazságügyi Minisztérium képviseletében arról beszélt, hogy 15 EU-tagállamnak van már az elektronikus információszabadságról szóló hatályos törvénye, Skandináviában pedig évszázados hagyománya van a közérdekű adatok hozzáférhetőségét garantáló jogi szabályozásnak. Svédországban a média tájékoztatásának szabadságát garantáló jogszabály kimondja, hogy közhivatalt betöltő személy akár anonim módon is információt adhat az újságíróknak, az informátorok leleplezése pedig bűncselekménynek minősül.

Az amerikai Electronic Privacy Information Center (EPIC) civil jogvédő szervezet képviseletében felszólaló Marcia Hoffmann olyan esetekről számolt be, amikor az USA-ban 1996-ban törvényerőre emelkedett Electronic Freedom of Information Act (ami az 1967-es Freedom of Information Actet igazította az új technológiákhoz) alapján eltitkolt információkhoz jutottak, például bizonyítani tudták, hogy a terrortámadások után létrehozott belbiztonsági minisztérium, a Department of Homeland Security népszámlálási adatokat kért és kapott az USA-ban élő arab nemzetiségűekről. Hoffmann szerint ilyesmi utoljára a második világháború alatt történt, a japán származású amerikaiakkal.

Kenedi alkotmánykiegészítést javasolt

A Nyilvánosság Klub képviseletében felszólaló Kenedi János szerint az elektronikus információszabadság ideája túl elrugaszkodott egy olyan országban, ahol nemrégiben ismét államtitoknak minősítettek, és az azt tanulmányozó kutatótól visszarendeltek egy 1974-es belügyi dokumentumot. Kenedi szerint a törvényt alkotmánykiegészítés formájában volna érdemes megfogalmazni, a szólásszabadságot garantáló amerikai első alkotmánykiegészítés, a First Ammendment mintájára.

#alt#
Kovács Kálmán
Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter úgy vélekedett, hogy a törvényre a társadalom bizalmának visszaszerzése céljából volna a legnagyobb szükség, hiszen a rendszerváltás óta eltelt 15 év alatt ezt a bizalmat a politikai elitnek nem sikerült megszereznie.

A konferenciát záró tényfeltáró újságírói kerekasztal résztvevői szkeptikusak voltak a törvénytervezettel kapcsolatban, úgy vélték hogy az igazán szenzitív közérdekű adatokat ezentúl sem lehet majd csak úgy az internetről begyűjteni. Mong Attila, a Figyelő munkatársa szerint aggodalomra ad okot az is, hogy Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy tényfeltáró újságírás nem is létezik, az újságíró vagy jogszerűen hoz nyilvánosságra információt, vagy jogszerűtlenül, és az utóbbi esetben "fél lábbal a börtönben érezheti magát".

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.