Natália
-3 °C
8 °C

Jövőre tovább csökkenhetnek a távközlési tarifák

2003.12.03. 09:21
A piac bővülésére alapoz a most elfogadott elektronikus hírközlési törvény, amelynek következtében jövőre 3-5 százalékkal csökkenhet a háztartások távközlési kiadása - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Kovács Kálmán, az informatikai tárca vezetője.
- A napokban fogadta el az Országgyűlés az elektronikus hírközlési törvényt, s miniszter úr már jelezte, hogy 2004 májusáig újra a törvényhozás elé viszi a jogszabályt. Miért van erre szükség?

- Valóban azt tervezem, hogy kezdeményezni fogom a törvény módosítását, mert bár médiaoldalról állítólag ez teljesen megfelel az Európai Unió irányelveinek, de távközlési szempontból még nem töröltünk el minden versenyakadályt. A jogszabály ugyanis ebben a formájában nem járul hozzá a kábeltelevíziós piac teljes liberalizációjához. Nem szerencsés az a körülmény, hogy amíg a többi távközlési szolgáltató szabadpiaci körülmények között tevékenykedhet, addig a kábeltelevíziós cégek esetében kimondjuk: e társaságok egyenként csak az ország lakosságának egyharmadát fedhetik le szolgáltatásaikkal, vagyis korlátozzuk a térnyerésüket. (A mostani törvényben ugyanakkor némileg sikerült előrelépni, hisz korábban ez az arány egyhatod volt).

- Térjünk vissza az új törvényhez, az milyen érzékelhető változásokat hoz a fogyasztók számára?

- Kezdjük a fogyasztók pénztárcájával. Egyfelől mi bízunk abban, hogy olyan gyorsan növekszik és bővül a szolgáltatások köre, hogy erre a fontos területre majd egyre többet költünk. De ha csak a mai szolgáltatásokat nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy azok olcsóbbak lesznek. Mindenekelőtt olcsóbb lesz a telefonálás annak a körülbelül 250 ezer családnak, akik az egyetemes szolgáltatási körben mostantól a szociálisan hátrányos helyzetű kategóriába tartoznak, ők rászorultsági alapon az önkormányzaton keresztül havi ezerforintos támogatást kapnak. Ennyivel járul hozzá az állam, a központi költségvetés az ő telefonszámlájukhoz.

- Ez a kedvezmény egy réteget érint, de miként alakul majd a többiek telefonszámlája?

- A mi kalkulációink szerint amennyiben változatlan formában működnének a szolgáltatások, az előfizetők többsége az év során havi 500 forintot takaríthatna meg.

- Mire alapozzák ezt?

- Egyrészt arra a trendre, hogy míg az előző kormányzati időszakban, 2001-ben és 2002-ben 5,4, illetve 2,8 százalékkal drágultak a távközlési szolgáltatások éves szinten, addig 2002 és 2003 októbere között az internet állami támogatásának, illetve a mobiltelefónia terén kialakult versenynek köszönhetően átlagosan 3 százalékkal csökkentek a távközlési díjak. Ez óriási fordulat, hisz a rendszerváltás óta minden esztendőben növekedés jellemezte a tarifákat, s ez az első olyan esztendő, amikor csökkentek a díjak. Erre a trendre rá fog erősíteni az új törvény. Mi azt várjuk, hogy a következő esztendőben is körülbelül 3-5 százalék körüli árcsökkenés következik be, s ez az alapja az említett havi 500 forintos távközlésikiadás-mérséklődésnek. A hosszú távú tarifacsökkenés mellett még ennél is többet tartalmaz a fogyasztó számára ez a törvény, január 1-jétől ugyanis a vezetékes számok hordozhatóvá válnak, májustól pedig a mobiltelefonszámát viheti magával az ügyfél abban az esetben, ha szolgáltatót vált. A következő év elejétől biztosan nem mindenki fogja megőrizni a számát, ha szolgáltatót vált, de fokozatosan egyre többen élnek majd ezzel a lehetőséggel.

- A hatályos törvény is rendelkezett a számhordozhatóság 2003-as bevezetéséről, mégsem lett belőle semmi. Mi a garancia arra, hogy ez jövőre megvalósul?

- A kormány támogatja a szolgáltatással kapcsolatos beruházásokat. Az új jogszabály egyben szankciókat is megfogalmaz arra az esetre, ha a szolgáltatók nem teljesítik az ezzel kapcsolatos elvárásokat. Ez azt jelenti, hogy minden napi késés egyszázalékos támogatáscsökkentést jelent, azaz a támogatás a harmadik hónap végével elfogy. Ha még ekkor sem áll készen a szolgáltató, akkor a hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében megbünteti.

- Egyes piaci szereplők szerint azért nem sírnak most a nagy szolgáltatók, mert miközben ugyan az új jogszabály lefarag bevételeikből, más területeken mégis eredményesen lobbiztak.

- Aki ismeri a törvény szövegét, az látja, hogy a jogszabály e téren teljes egészében megfelel az unió monopóliumokat nem igazán preferáló előírásainak, erről tehát szó sincs. Azt azonban elmondhatom, hogy a törvény előkészítésének időszakában többen jártak a minisztériumban a monopolszolgáltatók tulajdonosi köréből. A cégek képviselői megfogalmazták kéréseiket az új jogszabállyal kapcsolatban. A konkrét "kívánságok" teljesítése azonban elmaradt, ám mint korábban említettem, olyan jogszabályt akartunk alkotni, amely a növekedésre épít, s amely révén e cégek is megtalálják a maguk lehetőségeit. Ennek érdekében folyamatosan egyeztettünk a szakmai képviseletekkel és rendszeresen ülésezett a távközlési, illetve az informatikai kerekasztalunk, ahol a 12-12 szolgáltató vezetői egymás előtt vitatták meg a törvény legérzékenyebb pontjait. Ezt fedezhették fel a monopolszolgáltatók tulajdonosai is az új törvényben, s ezért nem dörömbölnek most itt az ajtónkon.

- A törvényalkotás utolsó fázisában vészjeleket adtak az ingyenes internetszolgáltatók, mondván, hogy a létüket veszélyezteti az új jogszabály. Most, a törvény elfogadása után, meg tudja nyugtatni őket?

- A törvény nem ássa alá az ingyenes internetszolgáltatók létét. Mi a jelenleg használt úgynevezett bevételmegosztás helyett az európai gyakorlatnak megfelelő végződtetéses rendszert kívántuk bevezetni, amely ugyanúgy garantálta volna a finanszírozásukat, mint a mostani gyakorlat. Végül azonban maradtunk a megszokott konstrukciónál. Ellehetetlenítésükről tehát egyetlen pillanatig sem volt szó. Megmarad az ingyenes internet, s nő a széles sávú technológia elterjedése, az ország egész területén lesz továbbá átalánydíjas internetezési lehetőség. Ahol ugyanis ez a széles sávú infrastruktúra hiányában nem biztosítható, ott a vezetékes szolgáltató köteles átalánydíjas csomagot is felajánlani az internetszolgáltatóknak, ez persze csak jogi alapja az átalánydíjas internetnek, s a szolgáltató dönt annak bevezetéséről.

- Összegezve, milyennek találja az új törvényt?

- Szerintem a törvényalkotás során sikerült megtalálnunk azokat az eszközöket, amelyekkel a fogyasztók mellett a kis és nagy távközlési cégek is jól járnak.

- Ez szinte kizárt.

- Szerintem pedig ez azért lehetséges, mert az új törvény arra ösztönzi a piaci szereplőket, hogy ne a mostani tortán osztozkodjanak, hanem erejüket arra fordítsák, hogy ezt a tortát minél nagyobbra növeljék.

Az interjú teljes szövege a szerdai Napi Gazdaságban olvasható.