Judit
-2 °C
8 °C

Minden harmadik CD kalózlemez volt 2005-ben

2006.10.15. 12:06
1,2 milliárd kalózlemez került forgalomba tavaly a világon, minden harmadik megvásárolt lemez illegális másolat volt - tűnik ki a Nemzetközi Hanglemezszövetség (International Federation of the Phonographic Industry - IFPI) jelentéséből. A kalózlemezek kereskedelme 2005-ben a világon 4,5 milliárd dollárt tett ki - közölte a jelentést internetes honlapján közzétevő magyar ProArt szerzői jogi szövetség.

Az IFPI szerint harminc nemzetközi piacon a kalóz CD-k eladása meghaladta az eredeti példányokét, és virágzik a zenei DVD-k illegális másolása is. A tavaly gyártott 60 milliárd lemezből mindössze 20 milliárdot használtak a legális kereslet kielégítésére. Még mindig Tajvan az üres CD-k piacának legnagyobb beszállítója, a teljes kínálat egyharmadát adja.

A jelentésből kiderül, hogy itthon sem sokakl jobb a helyzet. Magyarországon 2005-ben 5 millió darab legális hanghordozó kelt el, és 33,6 millió üres hordozó került forgalomba legálisan. A teljes mennyiség egynegyedére saját anyagot írtak, ami magáncélú másolatnak minősül, háromnegyed részüket viszont jogellenesen, kereskedelmi célra használták. Összesen 14,5 millió hamisítvány talált gazdára - ez a ProArt szerint 1226 Ft-os átlagárral számolva - 17,7 millárd forint (64 millió euró) kárt okozott a magyarországi hanglemezkiadásnak.

Az IFPI kalózkodás elleni csoportjai és a nemzeti végrehajtó testületek 2005-ben rekordmennyiségű, több mint 80 millió lemezt foglaltak le, ami az előző évi mennyiség duplája. 78 lemezgyártó sort állítottak le (ezek kapacitása 340 millió darab volt), valamint lefoglaltak 40 ezer CD-írót. Magyarországon a hatóságok a jogvédő szervezetek közreműködésével közel 1,3 millió illegálisan forgalomba hozott üres hordozót koboztak el, és több ezer rendőrségi eljárás indítottak.

Az internetről nagyjából 20 milliárd dalt töltöttek le - ez az adat amerikai, brit, német, brazil vásárlók megkérdezésén és külső kutatások eredményén alapul. Az internetes kalózkodás különösen azokban az országokban elterjedt, ahol a jogdíjakat nem tudják elég hatékonyan behajtani, vagy ahol a törvények kevésbé szigorúak. Magyarországon tavaly közel ezer, jogvédett tartalmakat illegálisan elérhetővé tévő weboldal bezárását kezdeményezték.