Miklós
-7 °C
2 °C

Linkeljen óvatosan!

2005.02.28. 16:00
Konkrét jogi szabályozás hiányában nem tudni, szabad-e jogsértő webszájtokra - így az Antall-féle ügynöklistára - hivatkozni, vagy sem. A jogászok vitatkoznak, a linkelők perektől tartanak. Magyar precedens nincs, a nemzetköziek viszont ellentmondásosak.

Bizonytalan a világháló egyik leghasznosabb adománya, a netes hivatkozás, vagyis a link jogi megítélése - ez derült ki az Antall József-féle ügynöklista közzétételét övező általános tanácstalanságból. Mint írtuk, egy ismeretlen szombaton feltöltötte egy ingyenszerverre az állítólagos volt ügynökök 219 nevet tartalmazó listáját. A netes sajtóorgánumok viszont egyértelmű jogi szabályozás hiányában nehezen tudták eldönteni, vajon elhelyezhetnek-e oldalaikon a listára mutató linkeket. A szájtok nagy része úgy gondolta, elkerüli az esetleges pert, és nem linkel; abban viszont a jogászok sem értenek egyet, vajon jogszerű lenne-e a listára hivatkozni, ami még mindig megtalálható az interneten.

Perre vágyik a jogász

"Nagyon örülnék neki, ha per lenne", mondta Dr. Tóth Péter Benjamin jogász, az Artisjus munkatársa, aki szerint egy precedensértékű per sokat lendíthetne a linkekkel kapcsolatos kaotikus helyzeten. Tóth, aki terjedelmes tanulmányt is írt a témában, elmondta: Magyarországon eddig nem volt a hivatkozásokkal kapcsolatos jogvita, és nincs is olyan törvényhely, ami kifejezetten a linkekre vonatkozna. A jogász szerint hasonló esetekben a Polgári Törvénykönyvben szereplő általános kártérítési kötelezettségre lehet hivatkozni: aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Az állítólagos ügynöklistán szereplő személyeket pedig nyilvánvalóan kár érte, hiszen ügynökmúltjuk és személyes adataik kerültek nyilvánosságra, ezért joggal perelhetnék a linkelőt. Azt viszont, hogy milyen eredménnyel zárulna egy ilyen per, konkrét szabályozás és precedens hiányában megjósolni sem lehet.

Tóth szerint ezzel együtt különbséget kell tenni a jogsértő és a nem jogsértő tartalomra mutató hivatkozások között. A nem jogsértő oldalakra mutató linkekből nem lehet baj, ha viszont jogsértő a hivatkozott információ, a bíróság valószínűleg megvizsgálná azt is, tudott-e a linkelő erről. Egy esetleges per során a bíróság nyilván arra is kíváncsi lenne, honnan származik az információ, és mi volt a linkelő eredeti szándéka - elképzelhető ugyanis, hogy valaki úgy hozza nyilvánosságra a jogsértő tartalmat, hogy név nélkül felteszi az internetre, majd egy legitim szájtról hivatkozik rá - vagyis "elbújik a link mögé", mondta Tóth.

Péterfalvi: Nincs baj a linkkel

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint egyértelmű a helyzet: szerinte nem sért törvényt az, aki a szájtján az ügynöklistára mutató linket helyez el. "Nem vagyok büntetőjogász"- mondta Péterfalvi," - de csak a nyilvánosságra hozatal tényét szankcionálja a jog, ez pedig a bárki számára hozzáférhetővé tételt jelenti". Péterfalvi szerint ha egy szájt lehozza a listát, az mindenképpen törvényt sért - nem véletlen, hogy ezt egyetlen netes lap sem tette meg. Az viszont nem számít utánközlésnek, hogy valaki egy a listára mutató linket helyez el weboldalain, mondta az adatvédelmi biztos.

A linkek természetéről egyébként régóta folyik a vita; a jogászok gyakran még abban sem tudnak megegyezni, hogy a szerkesztett tartalom szerves részének, lényegtelen lábjegyzetnek vagy olyan szabadon felhasználható külső tartalomnak minősítsék a hivatkozásokat, amelyért a linkelő semmilyen felelősséggel nem tartozik. És bár a világ jó néhány országában hoztak a bíróságok precedensértékű ítéleteket, ezekből úgy tűnik, hogy az internet mint globális médium nehezen tűri a globális szabályozást.

Ellentmondó precedensek

A linkekről folytatott jogvita a kilencvenes évek óta zajlik. Az első közérdeklődést kiváltó eset során az amerikai Ticketmaster jegyiroda perelte be a Seattle Sidewalk nevű webszájtot üzemeltető Microsoftot 1997 tavaszán, mondván, hogy az utóbbi jogosulatlanul hivatkozik az Ticketmaster belső oldalaira. A jegyiroda elsősorban azt sérelmezte, hogy az úgynevezett "deep linking" (a szájt aloldalaira történő közvetlen hivatkozás) miatt nyereségtől esik el, hiszen a cég reklámbevételeinek nagy része a nyitólapon elhelyezett hirdetésekből származik, ahová viszont a deep linkek révén érkezők nem jutnak el. A precedensre váró netezők bánatára a per nem jutott el az ítéletig: a felek egyszerűen megegyeztek abban, hogy a Microsoft a jövőben nem linkel a Ticketmaster oldalaira.

Európában az első linkes per a holland Kranten és a PCM lapkiadó között zajlott - a PCM szerint a Kranten oldalain elhelyezett, a PCM-re mutató hivatkozások és hírcímek sértették a kiadó szerzői jogait. Bár ez az eset is megegyezéssel zárult, 2000 augusztusában az ügyet tárgyaló holland bíró kimondta: a linkek alapvető fontosságúak az internet működése szempontjából, ezért a hivatkozásokat csak indokolt esetben lehet korlátozni; ráadásul a hatályos holland törvények értelmében az aktuális események átvétele a szabad felhasználás körébe tartozik.

Megegyezés helyett nagy összegű pénzbüntetéssel zárult idén január végén egy norvég linkelő pere. Frank Allen Bruvik illegális mp3-as zeneszámokra hivatkozott webszájtján, és egy körzeti bíróság felelősnek is találta a linkek közzététele miatt. Később egy fellebbviteli bíróság kimondta, hogy a törvénysértésért nem Bruvik, hanem a számok feltöltői a felelősek. A persorozat utolsó körében azonban a norvég Legfelsőbb Bíróság jogerősen úgy ítélt, hogy Bruvik mégis megsértette a törvényt, és 100 000 koronás pénzbüntetéssel sújtotta a diákot.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!