Judit
3 °C
6 °C

Illegalitásba mutató linkek

2002.07.18. 15:02
Amikor néhány éve felmerült, hogy a hiperlinkek használata esetleg törvényellenes, a legtöbben felháborodással vegyes hitetlenséggel egyszerűen nem hitték, nem hiszik el, hogy ez valóban megtörténhet. Hiszen a linkek teszik az interneten található irdatlan méretű információhalmazt strukturálttá, tehát az internetet használó személyek által kezelhetővé.
Az internet íratlan szabályai sosem engedték teljesen szabadjára a linkek használatát. Az rfc1855, a legismertebb internetes netikett így szól a témáról: "Ne mutass más site-okra, amíg engedélyt nem kértél." Az internet tömegessé válásával aztán ez a szabály idejétmúlttá vált, fokozatosan "puhult"; de ezzel párhuzamosan az internet kereskedelmivé válásával egy ellentétes irányú hatás is megjelent. A webes reklámozás felfutásával megjelentek ugyanis olyan szolgáltatók, akik sérelmezték, hogy a honlapjukra mutató linkek egy része a reklámot tartalmazó kezdőoldalt kikerüli, és ezzel áttételesen csökkenek hirdetési bevételei. A mai napig ezek a sérelmek teszik ki a linkekkel foglalkozó jogesetek túlnyomó részét.

Milyen esetekben következhet be jogi felelősségrevonhatóság linkek alkalmazásakor?

Talán a legegyértelműbben az az eset ítélhető meg, amikor a link kontextusa sértő. Ilyen sérelmet jelenthet, ha valaki honlapján közli, hogy ez az ember megölte a feleségemet, ahol az összhangot a kijelentés és az érintett személy között a link adja meg. Vannak tehát bizonyos esetek, amikor lényegében mindenki elfogadja, hogy akár egy egyszerű link is lehet sérelmes.

Lássunk most egy ennél gyakrabban előforduló esetet: az ugrópontként történő felhasználást. Ugrópontnak a hiperlink azon látható részét, "felületét" nevezem, amelyet a dokumentum többi részétől rendszerint aláhúzással vagy eltérő színnel különböztetnek meg, és amelyre rákattintva az internethasználó számára új dokumentum válik elérhetővé. Szerzői jogilag akkor válik érdekessé a kérdés, amikor ugrópontként nem az URL, hanem valamely szerzői jog által védelemben részesített szöveg vagy vizuális mű (kép, grafika) jelenik meg. Ilyen felhasználáshoz természetesen megfelelően engedélyt kell kérni. Védjegyjogsértés valószínűleg csak abban az esetben történhetne, ha a védjegy linkként való feltüntetése a hivatkozó gazdasági tevékenységével kapcsolatba hozható, és a védjegy megkülönböztető funkciója csorbulna; ameddig tehát nyilvánvaló, hogy a kérdéses link a védjegyjogosult tartalmára való hivatkozást valósít meg, nem beszélhetünk védjegybitorlásról.

Mit tegyünk és mit ne? Főbb "szabályok"
1. Ne hivatkozzunk link útján olyan tartalomra, amelyről tudjuk, hogy jogsértő, vagy a körülményekből ezt lehet valószínűsíteni. Amint tudomást szerzünk arról, hogy a hivatkozott tartalom jogsértő (pl. a jogosult értesítése alapján), a linket haladéktalanul meg kell szüntetni.
2. Ne alkalmazzunk engedély nélkül a link ugrópontjaként szerzői jog által védett alkotást.
3. A beágyazott linkek alkalmazásához a hivatkozott tartalmi elem (kép) szerzőjének hozzájárulását mindenképpen szerezzük meg; kereskedelmi honlapok esetén a hivatkozott honlap üzemeltetőjének engedélyével is érdemes rendelkezni.
4. A kerettechnika alkalmazásánál is érdemes engedélyt kérni a hivatkozott oldal gazdájától.
5. Ne alkalmazzunk linkeket személyiségi jogot sértő kontextusban.
6. Szintén ne alkalmazzunk belső linkeket kereskedelmi honlapok esetén, ha az a látogatókat megtévesztheti az információ eredetével kapcsolatban, vagy más ok miatt tisztességtelennek tekinthető.
7. A belső linkek alkalmazásához tipikusan nem szükséges engedélyt kérni. Mindazonáltal ha "közvetlen belső linket" alkalmazunk, amelynek "másik oldalán" hangfelvétel, film, illetve szoftver érhető el, az szerzői jogi értelemben engedélyköteles nyilvánossághoz közvetítésnek minősülhet. (A jogi helyzet tisztázatlansága miatt ilyenkor érdemes engedélyt szerezni.)
Az ún. beágyazott linkek (embedded, inline vagy IMG linkek) olyan linkek, amelyek az internethasználó aktív szerepvállalása nélkül működésbe lépnek, így az átlagos internethasználó nem is érzékeli, hogy a honlap és annak valamely eleme (leggyakrabban egy kép) nem azonos szerverről származik. Az ilyen linkek alkalmazása megvalósíthat versenyjogi sérelmet, egyfelől mivel ez nem más, mint más erőfeszítéseinek saját célra való tisztességtelen kihasználása, illetve másfelől a fogyasztók megtévesztésére is sor kerül. Szerzői jogilag is aggályos ez a linktípus, az "áthúzott" elem ugyanis teljesen új és különböző összefüggésben és módon jelenik meg, mint a hivatkozott oldalon, így megvalósulhat annak torzítása vagy átdolgozása. Továbbá a nemzetközi esetjog és jogirodalom viszonylag egyöntetű véleménye, hogy a beágyazott linkek alkalmazása szerzői jogilag felhasználásnak, mégpedig nyilvánossághoz közvetítésnek minősül ugyanúgy, mintha az adott elem a honlap integráns részét képezné (tehát ez egy olyan nyilvánossághoz közvetítés, amelyhez a szükséges többszörözési cselekményt más személy végzi).

Szintén sok problémával jár a kerettechnika alkalmazása (framing). Itt arról van szó, hogy a honlap saját grafikai arculatán belül, annak keretében jeleníti meg az idegen oldal tartalmát. Sok esetben az ilyen linket használó szolgáltató saját reklámcsíkjai (bannerei), keretei elfedik a hivatkozott oldaléit, sőt, még annak URL-je sem látható az egyszerű látogató számára. Ebben az esetben szintén felmerülhet versenytársak az említett versenyjogi sérelem, ugyanazon érvek alapján (fontos hangsúlyozni, hogy versenyjogilag csak a versenytárs ellen lehet fellépni, ez tehát gyakorlatilag a kereskedelmi honlapok egymás közötti gyakorlatát befolyásolja), és szintén megvalósulhat a saját keretek közé "áthúzott" honlap torzítása, illetve átdolgozása.

Két fontos kérdés megvizsgálása maradt hátra: az egyik, hogy a belső linkek (deep linking) valamilyen esetben megvalósíthatnak-e a beágyazott linkek esetéhez hasonlóan szerzői jogi felhasználást, méghozzá nyilvánossághoz közvetítést; a másik, hogy ha a link túloldalán bármilyen szempontból jogsértő anyag található, a hivatkozó e jogsértéshez való hozzájárulásként, kvázi "bűnrészesként" felelősségre vonható-e.

Nos, a második kérdésre valamivel könnyebb a választ megtalálni. A polgári jogi kártérítés alapvető szabálya szerint egyértelmű, hogy ha valakitől az adott helyzetben általában elvárható, hogy tudja, hogy linkjével jogellenes tartalomra hivatkozik, az ezzel okozott kár megtérítésére köteles. Ha eredetileg nincs tudomása a hivatkozott jogsértő tartalom mivoltáról, de arra felhívják a figyelmét, akkor - az internet jellegéhez mérten haladéktalanul - köteles eltávolítani a linket.

Nyilvánossághoz közvetít-e a belső link?

Magyarul: minősülhet-e valamely körülmények között hasonlóan a hagyományos, feltöltéses tartalomszolgáltatás, és valamely tartalom link útján történő közzététele? Az általam talált három nemzetközi jogirodalmi vélemény részletes vizsgálódás nélkül nemleges választ ad, a nemzetközi joggyakorlat három komoly bírói döntése viszont kimondja, hogy szerzői jogilag nyilvánossághoz közvetítésnek tekinthető azon belső linkek használata, amelyekre kattintva azonnal szerzői mű letöltése kezdődik meg, vagy egyetlen lehetőségként egy szerzői mű letöltése jelentkezik az internethasználó számára (az ilyen linket közvetlen belső linknek nevezem). Természetesen azt is el kell mondani, hogy amennyiben pl. az irodalmi művekre (tanulmányokra, újságcikkekre) is alkalmazni próbáljuk ezt a következtetést, az összes internetes tudományos kutatás "szörftechnikából" adódó mérhetetlen előnyei is elvesznek.

A problémára (nyilvánossághoz közvetít-e a közvetlen belső link?) választ adhat a jogalkotás útján történő megoldás, ez azonban sokáig hagyná bizonytalanságban a kérdést, mivel ma már ilyen kérdésben csak nemzetközi egyetértéssel alkotható jogszabály. Addig is elképzelhető, sőt bátorítandó, hogy a bíróságok a jelenlegi jogszabályi háttér alapján alakítsanak ki bírói gyakorlatot, az alapján döntve el a kérdést, hogy az adott link mennyire hasonlít a hagyományos on-demand nyilvánossághoz közvetítéshez. A hangfelvételek, filmek és szoftverek jogosultjai ebben az esetben is megfelelő megoldást kapnának, tekintve, hogy esetükben az átlagos internethasználó számára alig van különbség a közvetlen belső linket alkalmazó vagy a feltöltéses tartalomszolgáltatás között.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!