Vilma
-7 °C
4 °C

Beszámoltatják a népszámlálás után a polgárokat

2001.11.29. 16:57
A népszámlálásokat sehol nem kedvelik különösebben. Amikor idén tavasszal a legtöbb osztrák alávetette magát az államilag elrendelt összeírásnak, nem sokan sejthették, hogy mi jöhet még ezután. A belügyminisztérium és a települések hivatalai által kiválasztott "gyanús" lakosok most felszólító leveleket kapnak, hogy adjanak számot arról, miért laknak itt és itt. Az oktatási tárca vezetője szintén felfedezte, mire lehetne használni az állítólag anonim adatbázisokat.
Az osztrák adatvédőknél jelenleg izzanak a telefonvonalak. Az elbizonytalanodott polgárok tanácsot kérve hívják az ARGE Daten ügyfélszolgálatát. Az állam az úgynevezett reklamációs eljárás során komolyan beavatkozik a polgárok életvitelébe. "Ártatlan és eddig minden feltűnés nélkül élő embereknek magyarázkodniuk kell az életvitelük miatt" - panaszkodott a Telepolisnak Hans G. Zeger adatvédő.

Az osztrák alkotmánybíróság már korábban megállapította, hogy az állampolgárok szuverén joga, hogy megválasszák hol kívánnak élni, és hol legyen az állandó lakóhelyük. Ennek ellenére egyre több osztrák háztartásba érkezik felszólító levél, hogy az érintett indokolja meg, miért él egy bizonyos helyen.

Sok osztrákot zavar a magánszférába való ilyen hivatali beavatkozás. "Bécs városa veszi a bátorságot ahhoz, hogy a népszámlálás alkalmával gyűjtött lakhelyre vonatkozó nyilatkozatokat egyoldalúan módosítsa. Az én esetemben legalábbis ez a helyzet, ahogy a belügyminisztériumból megküldött állásfoglalásra felszólító levélből kitűnik. Konkrétan az általam megadott 'évi 30 nap Bécsben' adatot lazán 230 napra módosították, azzal az indoklással, hogy irreális amit beírtam" - idézi Zeger az egyik érintett levelét.

Hiába bíztak az anonimitásban?

A legtöbb osztrák anonimnak tekintette a népszámlálást, de a belügyminisztérium indított egy párhuzamos akciót, amely az összeírással párhuzamosan a központi lakcímnyilvántartás frissítését is elvégezte. Jogilag ez a szándék támadhatatlan, a kritikusok mégis felróják a felelősöknek, hogy a pontos célt előre nem közölték világosan a nyilvánossággal.

Rivalizálnak a lakókért a települések

Most a megszámlált Ausztria kénytelen nyilatkozni. A hivatali kíváncsiság alapját a települések lakókért folytatott harca adja. Hiszen minden hozzájuk tartozó fő plusz bevételt jelent, mert a települések központi támogatását a lakosság száma alapján osztják szét. "Teljesen elfogadhatatlan, hogy a települések vitájában a lakosság legyen a szenvedő alany" - kommentálja Zeger a hivatali eljárást. Ő egyébként már a népszámlálás kezdetén adatvédelmileg aggályosnak tartotta a belügyminisztérium párhuzamos felmérő akcióját.

"A számlálóbiztosok egyúttal a belügyminisztérium szerveként működnek, és személyre szabott felméréseket végeznek a bejelentkezési törvény alapján. Ennek az a célja, hogy központi nyilvántartás álljon fel, melyben minden polgár egy egyértelmű személyi azonosítójellel szerepel. (...) A hivatalokat kötelezik arra, hogy a polgár által a beadványokon vagy más eljárások keretében megadott adatokat minden alkalommal egyeztessék a központi nyilvántartással. A belügyminisztérium kötelessége jegyzőkönyvezni és három évig megőrizni az ilyen lekérdezéseket" - figyelmeztetett akkoriban az ARGE Daten.

Utoljára a náci népszámlálás volt személyre szóló

Zeger szerint ezt a párhuzamos felmérő akciót a népszámlálás ellen elkövetett merényletként kell értékelni. A náci Németország 1933-as népszámlálása óta német nyelvterületen nem volt példa arra, hogy összekapcsolják a statisztikai és a személyre vonatkozó felméréseket.

Az osztrák Zöldek sem találtál túl épületesnek a népszámlálás ötletét, és tippeket adtak a válasz megtagadására. A kis osztrák ellenzéki párt számára nem volt nyilvánvaló a népszámlálás szükségessége sem (az utolsó 1991-ben volt). Azt kifogásolták például, hogy az adatok a kiértékelésük idejére már régen nem lesznek időszerűek.

Az oktatási tárca akart személyre szóló iskolázottsági adatokat

A Statistik Austria a népszámlálási adatokat személyhez kötve tárolta - jelentette ki Peter Pilz, a Zöldek képviselője. A vádja alapját az képzi, hogy az osztrák oktatási miniszterasszony, Elisabeth Gehrer (ÖVP) 2001 júliusában véleményezésre beterjesztette az oktatás dokumentációját rendező törvény tervezetét. Ebben az szerepel, hogy a képzési nyilvántartás megtöltéséhez a Statistik Austria hivatala köteles tárolni a 2001. május 15. dátummal lefolytatott átfogó népszámlálás legnagyobb képzettségre vonatkozó adatait, beleértve a szakirányt és a segédadatokat, úgymint születési dátum, lakcím és nem.

Valójában a szakértők sem látják át, miben segíthet az oktatási tárca által követelt "Bildungsevidenz" nyilvántartás. Néhány ponton a tervezetet már átdolgozták, a legsúlyosabban kifogásolható pontok azonban megmaradtak - összegez az ARGE Daten. 60 évig tárolhatók az iskolázottsági és szociológiai adatok, melynek során nincs is tisztázva, milyen adatokat rögzítenek valójában.

Peter Pilz szerint ez egy újabb lépés az "üvegből lévő" állampolgár irányába. Az oktatási minisztérium nyilvánvalóan arra törekszik, hogy a népszámlálást kivigye az anonimitás árnyékából. "A központi nyilvántartásban például a gyerekek képzési adatait összekapcsolhatják a szülők szakmai érvényesülésével" - fogalmazta meg félelmeit Peter Pilz.

Nagy Testvér Díj a miniszterasszonynak

A Bildungsevidenz révén a konzervatív miniszterasszony besöpörhette az idei ausztriai Nagy Testvér Díjat is. A szavazáson fej-fej mellett végzett az FPÖ-politikus Peter Westenthalerral, aki digitális ujjlenyomatot követelt minden osztrák azonosítására.