Teofil
5 °C
10 °C

Tudatosan sértenek törvényt a magyar spammelők

2003.06.18. 13:35
A magyarországi jogszabályok szerint 2002 tavasza óta tilos a felhasználókat kéretlen reklámlevelekkel elárasztani. Ez a tevékenység a címzett előzetes engedélyéhez kötött, és ez alól az első (esetleg leiratkozást felajánló) email sem kivétel. A belföldi spam virágkora alighanem azzal ér majd véget, ha lesz egy felhasználó, akinél bíróság előtt bizonyítható a komoly érdeksérelem.
Magyarországon csaknem másfél éve, az 2001. évi CVIII. törvény 2002. januári hatályba életbe lépése óta rendezett a kéretlen elektronikus üzenetek helyzete - jelentette ki Gulyás Csaba, az Adatvédelmi Biztosi Hivatal főtanácsosa.

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerint kizárólag az igénybevevő egyértelműen kifejezett hozzájárulása esetén lehetséges a felhasználónak reklámleveleket postázni, mondta az adatvédelmi szakértő.

Ez annyit tesz, hogy már az interneten elkövetett jogellenes adatkezelés esetén is bírósághoz lehet fordulni. Ha a jelentős az érdeksérelem, akkor akár visszaélés személyes adattal bűncselekmény is megvalósulhat. Gulyás Csaba szerint ha egy-egy eljárásban sikerülne a jelentős érdeksérelem okozását egy spamküldőre rábizonyítani, akkor az kedvező hatással lehetne a hazai spamhelyzetre.

Tavaly óta tilos

"Azt kell mondani, hogy 2002. januárjától a magyar jog hatálya alá tartozó internetezők esetében nem a spam elleni tiltakozás lehetőségének biztosítása, hanem az előzetes feliratkozás számít törvényesnek" - jelentette ki az adatvédelmi szakértő.

A szolgáltatóknak nyilvántartást kell vezetniük azokról, akik részükre bejelentették, hogy szeretnének kapni az üzleti ajánlataikból. Az alaposságra szükség van, hiszen az email címek általában kapcsolatba hozhatók egy személlyel, így személyi adatnak minősülnek - mondta Gulyás Csaba.

Az adatvédelmi törvény egyértelműen kimondja, hogy az ilyen adatok kezelése abban az esetben lehetséges, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény írja elő. A kritikus kérdés, hogy a szolgáltató a címet hogyan szerzi meg, hogyan tárolja, esetleg forgalmazza. Az adatvédelmi törvény mindehhez megköveteli az érintett hozzájárulását, mondta a szakértő.

A spammelő megszólal

Az Index szerkesztősége levelezésének jelentős hányadát teszi ki a spam, és természetesen érkeznek magyar nyelvű kéretlen levelek is. Néhány céges levél feladójától megkérdeztük, hogy milyen eredményt várnak a spamtől, és tudnak-e arról, hogy milyen aggályok merülnek fel az eljárással kapcsolatban.

Tisztában van a törvényi helyzettel, és megköszönte az érdeklődést Székely Krisztián, a szolgáltatásait többek közt spam útján népszerűsítő ChrisMidi Stúdió Bt. vezetője. Mint elmondta, a zenék terjesztésével foglalkozó cégük is tömegével kap naponta reklámleveleket.

Székely Krisztián szerint ez olyan, mint az 50 km-es sebességkorlátozás lakott területen, amit 10 autósból 8 nem tart be. Viszont a spam helyzete ennél jobban áll, mert "10 internetezőből nem 8 küld ilyet, hanem kb. ezerből 1" - jelentette ki.

Spamnak látszó tárgy

A Dublino Kft. havi rendszerességgel hírlevelet küld ki, de nincs szándékukban ezzel bárkinek kellemetlenséget okozni, mondta el az Index kérdésére Majoros Zoltán, a vendéglátóipari bútorokkal foglalkozó cég munkatársa. Mint szavaiból kiderült, felettébb furcsállja, hogy a tech rovatunk belső listájára is eljutott a küldeményük.

A 30 naponta kiküldött hírlevél maximális mértékben a szakmai közönséget célozza meg, és semmi hasznuk nem volna belőle, ha nagy tömegben szórnák szét, hangsúlyozta Majoros Zoltán.

Feliratkozási kérelem

A külkereskedelemmel foglalkozó Major Imp-Ex Kft. ugyanerre a listára olyan levelet küldött, amelyben előzetes engedélyt kérnek arra, hogy tájékoztathassanak a tevékenységükről. Bodó Ágnes, a cég külkereskedelmi vezető munkatársa szerint alaposan utánanéztek a jogi helyzetnek. Azt például semmiképp nem vitatják, hogy kéretlen reklámot nem lehet küldeni.

"Viszont ha szükség van a felhasználó hozzájárulására, azt hogyan kérhetném ki, ha nem emailben?" - tette fel a kérdést Bodó Ágnes. A paradoxon feloldására nemrégiben a Magyar Reklámszövetségtől is állásfoglalást kértek.

Csak a bejelentett célra használható

"Arról is beszélni kell, hogy a magyar jogszabályok szerint az adatkezelésnek célhoz kötöttnek kell lennie. Így tilos másra célra felhasználni, mint amire eredetileg átadtam", fejtegette Gulyás Csaba.

A magyar adatvédelmi jog alapján mindig tudnia kell az érintettnek, hogy milyen személyes adatát, mennyi időre és milyen célra tárolják, illetve milyen célra használják fel, mondta Gulyás Csaba.

Honnan szedik a címet?

Cégük csak olyanoknak küld levelet, akik valaha írtak a címükre, ők írtak neki, vagy esetleg más formában, például körlevél fejlécében eljutott hozzájuk az email címe, mondta Székely Krisztián. Aki pedig meglátogatja az oldalukat, vagy ír nekik, azt a vendégüknek tekintik, és ezért értesítik időnként. A Chrismidi Stúdió emailekből gyűjti a címeket, nem pedig más oldalakról, hangsúlyozta a cég vezetője.

A cég vezetőjének meglátása szerint egyébként kicsit fel van fújva ez a spam ügy, nem ez a legfontosabb téma manapság. 2 másodpercet vesz igénybe az email kitörlése, és nem hiszi, hogy sokan belerokkannának ebbe. "Én naponta 30 ilyen kéretlen levelet törlök. A rendes postaládámban viszont naponta 10 szórólap van, azok jobban bosszantanak" - jelentette ki Székely Krisztián.

Nem gond a leiratkozás

A Dublino partnerei a címüket a honlapjukon található regisztrációs oldalon adhatják meg. Aki tévedésből kerül fel, és ezt jelzi feléjük, azt azonnal leveszik. Az eddigi tapasztalatok szerint ezt a megcélzott felhasználók 1,5 százaléka kéri, mondta Majoros Zoltán.

A Dublino képviselője szerint a feliratkozó oldaluk hatékonynak bizonyult. Gondot jelent viszont, hogy a jogszabály nem részletezi, hogyan kellene meggyőződni a feliratkozó szándékairól.

Orvul feliratkozók

2002. elejétől a Btk. néhány számítástechnikai bűncselekményt kőkeményen büntetni rendel. Az elektronikus adatok orvul megszerzése beleütközhet a büntető szabályokba. "Ne felejtsük, hogy a haragosom email címének regisztrációs oldalakon való megadása szintén jogosulatlan adatkezelésnek számít" - jelentette ki Gulyás Csaba.

Ez a terület az adatvédelmi törvény jelenleg folyó - uniós jogharmonizációt szolgáló - módosítása során újabb elemmel bővül. Ha a parlament úgy dönt, akkor az adatvédelmi biztosnak lesznek jogosítványai arra, hogy egy jogellenesnek tartott adatkezelést megtiltson. E döntése ellen az adatkezelő a bírósághoz fordulhat, mondta az adatvédelmi szakértő.

Korábban szóltak

Majtényi László, a korábbi adatvédelmi biztos 2001. februárjában ajánlást adott ki az internettel kapcsolatos adatkezelési kérdésekben, érintve a spam problémakörét is, emlékeztetett Gulyás Csaba.

Ebben azt javasolták, hogy a jogalakotó döntse el, hogy a kéretlen üzleti célú e-mail küldése mellett foglal állást, vagy azt bizonyos korlátozásokkal, megfelelő törvényi szabályozással jogszerűvé teszi. Majtényi László, majd a jelenlegi adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila is ebben szellemben adták ki később állásfoglalásaikat. Egy éven belül pedig megszületett a vonatkozó törvény, mondta az adatvédelmi szakértő.

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!