Natália
-3 °C
7 °C

Európában is szabadalmaztathatók a szoftverek

2003.09.25. 10:45
Heves viták közepette és rengeteg módosítással fogadta el az Európai Parlament az európai szabadalmi jogról szóló szabályozást szerdán.
A 361:157 arányban megszavazott jogszabály hivatalosan "számítógéphez kapcsolódó találmányok szabadalmazhatóságára" vonatkozik. Célja, hogy - az Európai Bizottság javaslata értelmében - egyfelől tisztább viszonyokat teremtsen a szoftverek gyártói számára, másfelől pedig jogi alapot hivatott teremteni a jövőbeni európai szabadalmi döntésekhez.

Többhetes, szakértői szinten zajlott vita után az Európai Parlament jogi bizottsága számos módosítást javasolt a jogszabály tervezetében. Ezek elsősorban a lehetséges szabadalmak számának korlátozását és a kisebb vállalatok védelmét célozzák.

Amerika ellen véd

A jogszabály parlamenti előterjesztője, a brit Arlene McCarthy védelmébe vette az átdolgozott szöveget. Mint kifejtette, az európai tudósokat és cégeket csak a módosított jogszabály védheti meg az amerikai vetélytársakkal szemben.

Az Európai Néppárt (EPP) frakciójának szónokaként Joachim Würmeling irracionális dramatizálást vetett a Linux és az Open Source Lobby szemére. Szavai szerint ezek változatlanul azt a hamis benyomást igyekeznek kelteni, mintha az új jogszabály révén bármely szoftver szabadalmaztatható lenne a jövőben.

"Ennek éppen az ellenkezője igaz: csak a harmonizálás nyomán lehet megakadályozni az európai szabadalmi hivatalok helyenként zabolátlanná vált engedélyezési gyakorlatát - hangoztatta a német képviselő a ZDF televízióban. - Elejét kell venni a triviális dolgok szabadalmaztatásának, viszont lehetővé akarjuk tenni a valódi találmányok szabadalmazását. Elvégre a józan ész is azt diktálja, hogy az időbeli és pénzbeli befektetéseknek, amelyek egy-egy újítással kapcsolatosak, azáltal is meg kell térülniük, hogy a szerző utólag levédetheti az ötletét."

Tüntetnek

Paradox módon éppen a kis szoftverműhelyek, kisvállalkozások részéről tapasztalható berzenkedés: ezek az utóbbi hetekben több tüntetést rendeztek az Európai Parlament strasbourgi, illetve a német találmányi hivatal müncheni székháza előtt. Mint Stefan Pollmeier mérnök, szoftvertechnikus a ZDF-ben elmondta: szoftvert szabadalmaztatni egyszerűen nonszensz. "Eszerint akár egy blues-zenei motívum is szabadalmaztatható volna. Így az első bluesdallam "kitalálója" levédethette volna a zenét, megtiltva mindenki másnak a blues-sémájú dallamok komponálását és bemutatását, vagy pedig 25 éven át jogdíjat követelhetett volna a bluest szerző és játszó zenészektől" - érvelt Pollmeier.

McCarthy szavai szerint az Európai Unió országaiban már több mint húszezer szoftverszabadalmat adtak ki. Minden háztartásban található olyan mosógép vagy mobiltelefon, amely szabadalom által védett technikával működik. Ezeken a szabadalmakon utólag már nem lehet változtatni, vagyis a találmányok, újítások védettsége a jövőben is fennmarad.

A már levédett szoftverek túlnyomó többsége amerikai eredetű. Ezért sokan attól tartanak, hogy az állapot törvénybe foglalása, az amerikai "birtokviszonyok szentesítése" béklyójává válhat a jövőbeni európai fejlesztéseknek. Ráadásul magasabb költségeket eredményezhet a fogyasztók számára. "Alapos ügyvédi utánjárásra lesz szükség, aminek persze költségvonzata is van. Egy-egy konkrét esetben akár több tízezer euróra is rúghat annak a költsége, amíg az ügyvéd egyértelműen megállapítja, hogy egy ötletet szabadalmaztatott-e már valaki" - állítja Harald Schafers szabadalmi jogász.

Hátrány

A benyújtott 120 módosítási javaslattal a jogi bizottság arról kívánt gondoskodni, hogy kézenfekvő találmányok, tiszta szoftverek és maga az adatfeldolgozás ne legyen szabadalmaztatható. Csak olyan találmányok részesülhetnének szabadalmi védelemben, amelyek ésszerű műszaki újítást tartalmaznak.

Evelyne Gebhardt szociáldemokrata képviselő kiállt az aggódó kis és közepes vállalatok érdekeiért. "Aki szoftvert szabadalmaztat, az a nagytőke kezére játszik, nem pedig a nagy intelligencia kezére" - érvelt Gebhardt, aki maga mögött tudhatta a zöldek és a szocialisták támogatását.

A jogszabály a végül elfogadott módosításokkal csalódást okozott a nagy európai technológiai cégeknek, amelyek úgy látják, hogy az európai feltalálók hátrányba kerülnek a szabadalmi jogok tekintetében a világ többi részéhez képest. A világ más részein dolgozó versenytársak védelmet kapnak találmányiaknak a hazai piacon, míg az európai feltalálók nélkülözni lesznek kénytelenek az efféle oltalmat. Ez újabb csapást mér az európai versenyképességre, idézte az AP Anthony Parisht, az Európai Információs és Kommunikációs Technológiai Egyesület elnökét.