Előd
7 °C
16 °C

Szoftverszabadalom nem létezik, de mégis van

2007.06.27. 10:30
Lehet-e számítógépes programot szabadalmaztatni? Mi alapján zsarolja egymást a Microsoft és a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztői közössége? Mi a különbség a szabadalom és a szerzői jog között? Miért nincs egységes szabályozás nemhogy a világon, de még az EU-ban sem? Barangolás a szabadalmi jog útvesztőjében.

Mióta bő egy hónapja a Microsoft azzal vádolta meg a nyílt forráskódú programok fejlesztői közösségét, hogy nagyüzemben lopják a szabadalmaikat, felbolydult a szoftverfejlesztés világa. Mindenki szabadalmakkal, szabadalomsértésekkel dobálózik, szabadalom-portfóliókat gyűjt, a cégek, érdekcsoportok egymást tartják sakkban a különféle szabadalomsértési perekkel. Miközben szoftverszabadalom valójában a jog betűje szerint nem is létezik. A homályos helyzet tisztázása végett a Magyar Szabadalmi Hivatal osztályvezetőjét, Schwartzkopf Józsefet kerestük meg.

Lehet-e szoftvert, programozási megoldásokat szabadalmaztatni?

Önmagában egy program, matematikai eljárás, vagy szoftveres modell nem szabadalmaztatható. Maga a "szoftverszabadalom" kifejezés sem értelmezhető, ehelyett számítógéppel megvalósított találmányokról beszélünk. A szabadalom tárgyának műszaki jellegűnek kell lennie, a technika fejlődéséhez kell valahogyan hozzájárulnia. Tehát egy szoftver akkor élvezhet szabadalmi védelmet, ha egyrészt új ötletet valósít meg, valamilyen formában jobb, hatékonyabb, mint az addigi megoldások, és valamilyen technológiai jellegű folyamatot hajt végre. Formálisan ki vannak zárva a programok a szabadalmi jogból, gyakorlatilag azonban nem: a szoftverekben megvalósuló megoldásokat lehet szabadalmaztatni.

Tehát csak megfogalmazás kérdése, és le lehet védetni a dupla klikkelést, a linkelést, vagy hasonló "technológiákat"?

Nem. A műszaki hozzájárulás a technika állásához magában foglalja azt, hogy az adott találmány új legyen, és - a szakember számára - nem nyilvánvaló. Még ha egy adott eljárásról be is bizonyítja a feltalálója, hogy ő fejlesztette ki vagy ő használta először, ha az már széles körben elterjedt és csak utólag jut eszébe levédetni, már nem élhet a szabadalmi joggal.

Mennyire egységesek ilyen szempontból a szabadalmi jog szabályai a világon?

Az EU-nak nincsen egységes szabályozása - éppen a nyílt forráskód szószólói miatt, akiknek a lobbija olyan erős néhány országban, hogy meg tudták torpedózni az egységes szabályozás bevezetését. Ettől függetlenül az irányelvek nagyjából azonosak Európában. Az amerikai szabadalmi jog kicsit más, ott nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a szabadalom tárgya technológiailag felhasználható, iparilag alkalmazható legyen, ehelyett csak a "hasznos" kitételnek kell megfelelni. Ebből fakadóan Amerikában szabadalmaztathatók például a pénzügyi életben használt eljárások, algoritmusok, Európában nem.

Az egyes országok eltérő szabadalmi joga hogyan jelenik meg az interneten?

Az az általános alapelv, hogy annak az országnak a törvényei érvényesek egy internetes szabadalomsértés esetében, ahol az adott szerver fizikailag elhelyezkedik.

Hogyan lehet egyáltalán bizonyítani azt, hogy valaki egy szoftverben sérti a szabadalmamat? Hiszen - és most kicsit vonatkoztassunk el a nyílt forráskódtól - senki nem lát bele egy másik program forráskódjába, csak a működést látjuk.

Éppen ezért kell pontosan, lépésről lépésre megfogalmazni a szabadalmaztatási procedúra folyamán az adott folyamatot. Ha valakit megtámadnak azzal, hogy szabadalmat bitorol, az esetleges perben előfordulhat, hogy a szakértők előtt fel kell fednie a forráskódját (titoktartás terhe mellett természetesen), és így egyértelművé válik a helyzet. De a szabadalmi oltalom magára a folyamatra vonatkozik, nem a forráskódra - ellenkező esetben könnyű lenne kijátszani a jogot például azzal, hogy más programnyelvben valósítom meg ugyanazt az eljárást.

Létezik vétlen szabadalomsértés?

Igen, előfordul, hogy valaki egy problémára olyan megoldást talál teljesen magától, amit már más egyszer kitalált és szabadalmaztatott. Ilyen szempontból mindegy hogy ötletet lopott az illető, vagy egyszerűen ugyanarra a megoldásra jutott, a szabadalomsértés ugyanúgy megtörténik.

Tulajdonképpen miben különbözik a szabadalmi és a szerzői jog?

A szerzői jognál csak annyi a feltétel, hogy valóban a szerző saját műve legyen a védett alkotás, míg szabadalom esetében ott vannak a már említett egyéb megkötések is. A szoftverek alapban a szerzői jog védelme alá esnek, de sok esetben lehetnek szabadalmaztatható részegységei is. Tipikus példa erre egy játékprogram, amiben a történet, a szereplők, a háttérvilág műalkotásnak minősül, így a szerzői jog érvényes rá, míg egyes programrészek, mint a grafika megjelenítéséért, a fizikáért, vagy a hang lejátszásáért felelős modul műszaki jellegű, így szabadalmaztatható.

Amerikában az utóbbi években meredeken emelkedik a bejegyzett szoftveres jellegű szabadalmak száma - érezhető ez a trend Magyarországon is?

Mivel itthon nagyon elterjedt az a tévhit, hogy szoftvert semmilyen formában nem lehet szabadalmaztatni, nem igazán érezzük ezt. Plusz a szabadalmaztatási eljárás elég költséges és hosszadalmas; sokszor ezért nem védetnek le új eljárásokat. Szoftvereknél még az is előfordulhat - ami műszaki találmányoknál például nem jellemző -, hogy mire valami megkapja a szabadalmi oltalmat, már túlhaladottá válik.