Judit
-2 °C
8 °C

Megfigyelt megfigyelők

2003.01.18. 10:56
Brit adatok szerint a kamerás térfigyelőrendszerek hatástalanok a bűnözők ellen, mégis egyre több objektív pásztázza a világ nagyvárosait. A köztéri és biztonsági kamerák hatásával foglalkozó Urbaneye kutatás szerint Magyarországon a hatályos jogszabályok nem jelzik a kamerával megfigyelt területeket, a megfigyeltekkel pedig nem közlik, milyen célból készül a felvétel. Angliában még ennél is rosszabb a helyzet.
A másfél éve zajló Urbaneye kutatás szakemberei hét ország, (Magyarország, Ausztria, Nagy-Britannia, Dánia, Németország, Norvégia, Spanyolország) köztéri kamerákkal kapcsolatos magatartását hasonlítják össze. Az eddigi adatokat látva Magyarországon nem túl biztatóak a kilátások. Az adatvédelmi törvény szabályozása szerint ugyanis a kamerázás tényét minden esetben jól láthatóan közölni kell, azaz táblákat kell elhelyezni, tilos a rejtett kamerák használata. Budapesten a kamerák 82 százalékára nem figyelmeztet semmiféle kiírás, amivel hazánk a második Bécs mögött, ahol az arány 90 százalék, a harmadik leginkább kifogásolt hely Berlin (68%). A kutatók pénteken a BME Innovációmenedzsment és Technikatörténeti tanszékén A megfigyelők megfigyelése címmel rendezett konferencián ismertették eredményeiket.

A jog szerint az üzemeltető kötelezhető felvilágosításra is, azaz az érdeklődésre köteles beszámolni arról, hogy mi történik a kamerák felvételeivel, azt kik láthatják és mire használják fel. A felvilágosítás megtagadásában Magyarország áll a legrosszabb helyen a hét résztvevő közül, Budapesten az esetek 87 százalékában nem adtak felvilágosítást, ez az arány Berlinben 72 százalék, Bécsben 55 százalék.

Brit példa

A köztudomásúan kameranagyhatalom Nagy-Britannia helyzetéről és történetéről tartott előadást Clive Norris, a köztéri megfigyelések egyik legnagyobb nemzetközi szaktekintélye. Elöljáróban elmondta, hogy a jelenlegi magyarországi helyzet a 10 évvel ezelőtti brit helyzetre hasonlít, és reméli, hogy sikerül elkerülni azokat a hibákat, amiket Nagy-Britanniában elkövettek. A több mint 10 éves kamerás múlt már elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy általánosabb következtetéseket lehessen elvonni a megfigyelésről, mint a társadalmat befolyásoló tényezőről. Előadása során több alkalommal is megdöbbentő adatokat tárt a hallgatóság elé.

Kidobott pénz

Véleménye szerint nyugodtan kijelenthető, hogy a kameráknak sehol nincs komoly visszatartó erejük, a bűnözés nem sok esetben csökken a telepített megfigyelőrendszerek miatt. Az, hogy ennek ellenére a brit kormány mégis milliókat költ az ilyen rendszerek fenntartására és telepítésére, egyszerű propaganda. Számításai szerint 1991 óta közel 3 milliárd angol fontot költöttek kamerákra, ám azok hatása finoman mondva is megkérdőjelezhető. Ahhoz, hogy a kamerák hatékonyságát reálisan is meg lehessen ítélni, tudni kell azt, hogy az esetenként több tucat kamerát magába foglaló rendszereket alig néhány személy felügyeli, így elég kicsi annak a valószínűsége, hogy meglássanak egy bűntényt. Erre találták ki a megelőzést, azaz a figyelő személyek a gyanús alakokat követik.

Gyanús rapperek

A kezelők munkájának vizsgálata közben Norris professzor megállapította: az esetek több mint 40%-ában a gyanús egyén fiatal színesbőrű férfi, aki tréningruhát, sportcipőt és hátrafordított baseball sapkát visel. (Hogy egy esetleges Eminem-koncertre felkészültek-e a megfigyelők, azt nem tudni.) Ennek megfelelően a hasonló megjelenésű személyeket akár kilométereken keresztül is követik az utcán.

Még nagyobb gond a kirekesztés, amihez a kamerák aktívan hozzájárulnak. Az utcai rendszerek mellet a különböző bevásárlóközpontokban telepített kamerák is minden esetben a "gyanús egyéneket" követik. Jellemző eset, hogy a békésen beszélgető - és természetesen nem vásárló - fiatalok mellé megérkezik egy biztonsági őr, aki idővel megkéri a csoportot, hogy mozogjon. Ha ez nem történik meg, másodszor már az épület elhagyására szólítják fel a "rendbontókat". Aki pedig az eljárást szóvá teszi, az jó, ha tudja, hogy arcáról máris kép készül amit a biztonsági szobában tesznek ki, így legközelebb be sem engedik.

Hatástalan a bűnözés ellen

Az előadás végén Norris egy független kutatás adatait idézte, amely szerint Nagy-Britanniában jelenleg minden 14 lakosra jut egy kamera, ami a világon a legmagasabb kamerázottsági arány. A hatékonyságról szólva kifejtette, a kamerák megjelenése óta a bűnözés az egész országot véve 4 százalékkal csökkent, összehasonlításul pedig elmondta, a köztéri világítás elterjedésével 11 százalékos volt a bűnözés visszaesése. Egy táblázatból az is kiderült, hogy az arányok nem feltétlenül ilyen jók, rengeteg helyen a bűnözés aránya éppenhogy növekszik.

Szigorú magyar szabályok

Harmadikként Gulyás Csaba, az adatvédelmi biztos munkatársa tartott előadást. A hazai helyzet véleménye szerint nem annyira aggasztó, mint Angliában, de ez talán a pénztelenségnek tudható be. Előadásában a megfigyeléssel és adatkezeléssel foglalkozó szabályozásról beszélt, mint elmondta, hazánk ebben a tekintetben szerencsére nincs lemaradva. A hazai szabályozás igen szigorúan előírja, kit, hol, hogyan lehet megfigyelni és hogyan kell erről tájékoztatni.

Az azonban sajnálatos, hogy a szabályozásokat még igen ritkán veszik figyelembe, például a köztéri kamerákra jelenleg sincs megfelelően felhívva a figyelem. Ez talán azért is lehetséges, mert a megfigyeléssel és adatkezeléssel foglalkozó előírások még csak az adatvédelmi biztos ajánlásaként léteznek, nem épültek be a törvénybe - mondta el Gulyás Csaba. Ez alól kivételt képeznek a sporttörvénybe épített futballhuliganizmus elleni rendelkezések, illetve a rendőrségi törvényben megfogalmazott szabályok.

Civil kontrollra van szükség

Magyarországon az állampolgárt olyan jogok illetik meg, mint bármely EU-tagállam polgárait, azaz kérhet felvilágosítást, sőt speciális esetekben akár a rá vonatkozó adatok, azaz a róla készült felvételek törlését is kérheti. Más kérdés, hogy ha bárki ezzel próbálkozna, az nem sok jóra számíthat, már csak az adatkérés megtagadásának arányait nézve is. Jó hír, hogy a magyar szabályozás igen szigorú, már csak az kell, hogy betartsák a hatóságok, amihez a megfelelő civil kontroll szükségeltetik.

Az Urbaneye projekt
A 2004 februárjáig tartó Urbaneye kutatási programban 7 ország, köztük Magyarország vesz részt. A kutatók fő célja a kamerák társadalomra gyakorolt hatásának vizsgálata és a kamerák hatékonyságának mérése. A kutatás végeztével a szakemberek szeretnének belefolyni a kamerákkal kapcsolatos törvényi szabályozás kialakításába. Remélik, hogy a felmérést finanszírozó államok tekintetbe veszik az eredményeket a törvénykezés során. A másik cél a közvélemény figyelmének felhívása erre a problémára, illetve a korrekt és megalapozott tájékoztatás a kamerák hatékonyságát, és az adatkezelést illetően.

A szakemberek hét ország, (Magyarország, Ausztria, Nagy-Britannia, Dánia, Németország, Norvégia, Spanyolország) köztéri kamerákkal kapcsolatos magatartását hasonlítják össze. Ami szinte minden országban megfigyelhető, és cseppet sem meglepő jelenség, hogy a köztéri megfigyelőrendszereket többnyire a politikusok és a rendőrök támogatják. Legnagyobb ellenzői és kritikusai pedig az emberjogi és civil szervezetek, amelyek véleménye szerint a kamerák nem csupán kétes hatékonyságúak, de az általuk gyűjtött adatokkal könnyen vissza is lehet élni.

A kutatás hat munkafázisból áll, ezek közül hármon: a helyi szabályozás áttekintésén, a helyszíni szereplők vizsgálatán, egy meghatározott hely feltérképezésén (ez hazánk esetében a Váci utca) már túl vannak. A fennmaradó munkafázisok inkább társadalomtudományi jellegűek, a köztéri kamerák társadalmi illetve politikai hatásait vizsgálják, ennek végeztével pedig javaslatokat dolgoznak ki a döntéshozók részére.