Mária
-6 °C
-2 °C

Vadászat a véleményvezérre

2002.03.27. 00:00
Az internetes hírújságok november elején számoltak be arról, hogy megtalálták azt a fiatalembert, aki a Nemzetbiztonsági Hivatal Internet-honlapját valószínűleg feltörte. Az üggyel kapcsolatban az NBH az alábbi közleményt adta ki:

"Honlapunk feltörése

2001. október 1-jén feltörték a Nemzetbiztonsági Hivatal Internet-honlapját. Az eredeti tartalmat törölték, és az Egyesült Államok elleni terrortámadással kapcsolatos szélsőséges, uszításra is alkalmas véleményüket tették közzé.

A hacker-támadás, mint jelenség nem egyedülálló. Világszerte számos honlapot és számítógépes adatbázist törnek fel, illetve az Interneten keresztül számítógépes rendszerekbe hatolnak be. A Nemzetbiztonsági Hivatalnál ez nem fordulhat elő, mert számítógépes hálózata teljesen zárt, egyáltalán nem csatlakozik a világhálóhoz és más külső rendszerekhez sem.

Az NBH külső szolgáltatót vesz igénybe, amely felelős a honlap biztonságáért és védelméért. A Hivatal továbbra is ezt a költségkímélő megoldást kívánja alkalmazni.

A Nemzetbiztonsági Hivatal az esemény után azonnal intézkedett a honlap eredeti tartalmának visszaállítására, és ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen.

Az elkövető az írást a TELNET Magyarország Rt. Internet-szolgáltató felhasználói oldalán is elhelyezte. A szöveg felett az NBH főépületének sokak által ismert fényképe látható, azt a képzetet keltve, mintha az írás a Hivatal véleményét, álláspontját tükrözné. Ezért a Hivatal levélben szólította fel a TELNET elnökét, hogy a szöveget és a fényképet honlapjukról töröljék. A TELNET Rt. válaszlevelében közölte, hogy erre nem hajlandó, ezért az NBH - jó hírnevének súlyos megsértése miatt - polgári peres eljárást indított.

A Hivatal alapvető feladatai közé tartozik az uszító, a közvéleményre káros hatású nézetek terjesztőinek felderítése, függetlenül attól, hogy az írást saját honlapján helyezték el. Ezért az NBH azonnal lépéseket tett az elkövető személyének, illetve annak megállapítására, hogy meggondolatlan cselekményről, vagy szélsőséges nézetek tudatos terjesztéséről van-e szó, mely nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Az intézkedések eredményesek voltak. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy elsősorban a honlap feltörésének ténye és nem az elhelyezett szöveg tartalma jelentett veszélyt. Nem szélsőséges nézeteket valló, vagy terroristákkal szimpatizáló csoportról van szó, hanem egy olyan fiatalemberről, aki szakmai ügyességére kívánta a figyelmet felhívni.

Az NBH a szülőkkel folytatott beszélgetés után - függetlenül attól, hogy a fiatalember nem ismerte el tettét - a maga részéről további intézkedést nem tart szükségesnek, mivel munkája során a megelőzést tekinti elsődleges szempontnak."

A fenti közlemény megismerése után egy állampolgár (nevezzük X. Y.-nak) - november 8-án - az alábbi levelet külde az nbh@nbh.hu címre.

Tisztelt Cím!

A Nemzetbiztonsági Hivatal honlapjának feltörésével kapcsolatban kiadott közleményük szerint: "A Hivatal alapvető feladatai közé tartozik az uszító, a közvéleményre káros hatású nézetek terjesztőinek felderítése, ...". Kérem, hogy - az adatvédelmi törvény 19. és 20. §-a alapján - tájékoztassanak arról, mely jogszabályok, és miképpen határozzák meg az NBH-nak alapvető feladataként az uszító, a közvéleményre káros hatású nézetek terjesztőinek felderítését. A tevékenységüket szabályozó törvény szerint - jogban járatos barátaim szerint - a hivatalnak ilyen "alapvető feladatai" nincsenek. Válaszukat a xy@hotmail.com címen várva,
tisztelettel:
X.Y.

November 16-án a következő választ kapta:

Tisztelt X. Y!

Interneten eljuttatott beadványával kapcsolatban tájékoztatom, hogy a Hivatal által kibocsátott közleményben közérthető nyelven megfogalmazott feladatokat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. § j pontja - közösség elleni izgatás (Btk. 269. §) és rémhírterjesztés (Btk. 270. §) tartalmazza.

Nemzetbiztonsági Hivatal

A válaszra reagálva X.Y. november 19-én ismét a hivatalhoz fordult:

Tisztelt Nemzetbiztonsági Hivatal!

Köszönöm, hogy válaszoltak levelemre. A rövid, elnagyolt - és a konkrét kérdésemre sajnálatosan nem reagáló - válaszukból számomra a következők derültek ki:
- a Hivatal által kibocsátott közleményben "közérthető nyelven" (sic!) megfogalmazott feladatokat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló "törvény _ 5. § j pontja tartalmazza";
- a "közösség elleni izgatás (Btk. 269. §) és rémhírterjesztés (Btk. 270. §)" bűncselekmények azok, amelyek megalapozták a közleményükben ismertetett ügyben az eljárásukat.

Értelmezve a fentieket, arra a következtetésre jutottam (és ebben jogvégzett ismerőseim ismét megerősítettek), hogy a hivatkozott törvényhely (5. § j pont) alapján, illetve az említett bűncselekményekkel összefüggésben Önök nem folytathatják "az uszító, a közvéleményre káros hatású nézetek terjesztőinek" felderítését. E törvényhely ugyanis azt mondja ki, hogy az NBH az ott felsorolt hét bűncselekményekre vonatkozóan szerez információkat. A felsorolt bűncselekmények között azonban nem található olyan, amelybe egy nem szakmabeli be tudná sorolni a "a közvéleményre káros hatású nézetek"-et. Tehát létezni kell olyan jogszabályi felhatalmazásnak, amelyek alapján "a közvéleményre káros hatású nézetek", vagy a - szintén a közleményükből ismert - "szélsőséges nézetek tudatos" terjesztőinek felderítését végzik, sőt e jogszabálynak arra is utalnia kell, hogy melyek azok "a közvéleményre káros hatású nézetek", amelyekkel összefüggésben információkat szerezhet a hivatal. (Persze az is lehet, hogy a különféle nézetek ellen nem, vagy nem a közleményből kikövetkeztethető módon lép, vagy lépett fel az NBH.)

Azt, hogy az Nbtv. 5. § j. pontja alapján az adott ügyben a hivatal nem járhatott volna el, a következőkkel is alá kívánom támasztani:
1. Az Nbtv.-ben, sőt a nyilvánosan elérhető, hatályos magyar joganyagban (CD jogtárban) nem lehet fellelni "a közvéleményre káros hatású nézetek" kifejezést, vagy annak valamilyen szinonimáját;
2. A közösség elleni izgatás esetében nem az "uszítás", hanem a "gyűlöletre uszítás" az elkövetési magatartás, amely jelentős jogi különbség (a büntetőjogilag releváns magatartás értelmezését az Alkotmánybíróság például akkor is elvégezte, amikor a rémhírterjesztés törvényi tényállását - 2000. nyarán - alkotmányellenessége miatt hatályon kívül helyzete);
3. A rémhírterjesztés törvényi tényállása 2000. június 6 és 2001. január 4. között nem létezett a Btk.-ban!!!! E bűncselekményt ez év eleje óta pedig csak "közveszély színhelyén" lehet elkövetni!!!!!

A 3. ponthoz - kissé indulatosan - megjegyzést kell fűznöm! Nagyon bízom ugyanis abban, hogy a nekem küldött válaszlevél - az aláírástól eltérően - nem a Nemzetbiztonsági Hivatal álláspontját jelenti, és a rémhírterjesztés bűncselekményre való hivatkozás csak valami félreértés lehet. Remélem, hogy a NBH munkatársainak és vezetőinek többsége tudja, hogy e - "aki nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt - vagy való tényt oly módon elferdítve - állít vagy híresztel, amely alkalmas a köznyugalom megzavarására _" kezdetű - törvényi tényállást az Alkotmánybíróság 18/2000 (VI.6.) határozatával megsemmisítette. A rémhírterjesztés bűncselekményét a 2000. évi CXXV. törvény 2001. január 4-től "helyezte vissza" a Btk.-ba az alábbi szöveggel:
"270. § Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt - vagy való tényt oly módon elferdítve - állít vagy híresztel, amely alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

A fentiek alapján ismételten kérem, hogy - az adatvédelmi törvény 19. és 20. §-a alapján - tájékoztassanak arról, mely jogszabályok, és miképpen határozzák meg az NBH-nak alapvető feladataként az uszító, a közvéleményre káros hatású nézetek terjesztőinek felderítését.

Érdemi válaszukat várva,
tisztelettel
X. Y.

November 26-án ezt a választ kapta X.Y:

Interneten - ismételten - eljuttatott kérdésével kapcsolatban közöljük, hogy adatmegismerési kérelmének a 331/02341/2001. számú átiratunkban már helyt adtunk.
Tájékoztatjuk továbbá arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal feladatait a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. §-a tartalmazza.

December 11-én X.Y. az alábbi levelet küldte az NBH-nak:

Tisztelt Nemzetbiztonsági Hivatal!

November 26-án egy e-mail-t kaptam Önöktől, de azt valószínűleg nem nekem szánták. Erre a következtetésre jutottam, mert egyrészt e levélen - eltérően a november közepén küldött válaszuktól - címzettként nem vagyok megszólítva, (és nem szerepel rajta aláírás), másrészt a levél tartalma arra utal, hogy azt olyan valakinek szánták, akinek "adatmegismerési kérelmének a 331/02341/2001. számú átiratunkban már helyt" adtak.

A szóban forgó e-mail azért sem szólhat nekem, hiszen én már az első levelem megírásakor tudtam, hogy a hivatal feladatait törvény határozza meg (erre utaltam is a beadványomban), és éppen e törvényben nem találtuk meg barátaimmal azt a jogi felhatalmazást, amely alapján a Nemzetbiztonsági Hivatal például a "közvéleményre káros hatású nézetek terjesztőinek felderítését" végzi. Továbbá azért sem lehetek a levél címzettje, mert a november közepén küldött levelükben már közölték velem, hogy a hivatal feladatait "a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. § j pontja - közösség elleni izgatás (Btk. 269. §) és rémhírterjesztés (Btk. 270. §) tartalmazza".

A fentiekre tekintettel kérem, hogy a november 19-én küldött levelemre a lehető legrövidebb idő alatt válaszolni szíveskedjenek. Örömömre szolgálna, ha - az adatvédelmi törvény 19. és 20. §-ai alapján - érdemben tájékoztatnának arról, hogy mely jogszabályok, és miképpen határozzák meg az NBH-nak alapvető feladatként az uszító, a közvéleményre káros hatású nézetek terjesztőinek felderítését. Köszönettel fogadnám, ha - a Hivatal törvényes működésének bizonyítékaként - válaszukban arra is kitérnének, hogy a szóban forgó ügyben a rémhírterjesztés bűncselekményre való hivatkozás nem volt helytálló.

Tisztelettel:
X. Y.

Ui. A hozzám - nyilvánvalóan tévedésből - küldött e-mail-t sürgősen küldjék meg a 331/02341/2001. számú átiratuk címzettjének, aki valószínűleg már türelmetlenül várja azt. (Sőt az is lehet, hogy a válaszadási határidő elmulasztása miatt már további lépéseket is tett: a tevékenységüket felügyelő miniszterhez, vagy az adatvédelmi biztoshoz fordult panasszal, esetleg a bíróságtól kért segítséget.)

És X. Y. a mai nap is várja, hogy az adatvédelmi törvényben előírt kötelezettségének a Nemzetbiztonsági Hivatal eleget tegyen, és arról tájékoztassa, hogy "mely jogszabályok, és miképpen határozzák meg az NBH-nak alapvető feladatként az uszító, a közvéleményre káros hatású nézetek terjesztőinek felderítését."