A 108 országra kiterjedő vizsgálat azt mutatja, hogy 67 országban csökkent az illegálisan használt szoftverek aránya az elmúlt évben, és csak nyolcban nőtt - azonban éppen ezekben az országokban, illetve a stagnáló kalózkodási arányt felmutatókban növekszik legnagyobb ütemben a pc-piac. Így összességében nőtt a világon az illegálisan használt szoftverek aránya, egy év alatt 35-ről 38 százalékra.
A legalacsonyabb kalózszoftver-arányt az USA tudta felmutatni 20 százalékkal, aztán Luxemburg, Új-Zéland és Japán következik. A lista végén Örményország áll 93 százalékos adattal, 90 felett produkált még Banglades, Azerbejdzsán, Moldova és Zimbabwe. Az alacsony arány ellenére az amerikai gazdaságnak okozta a legnagyobb kárt az országon belül a kalózkodás: a BSA adatai szerint közel kilencmilliárd dollárt; aztán Kína és Oroszország jön 6,6, illetve 4,1 milliárddal.
A magyar arány nem változott, 42 százalékon áll az első ilyen felmérés, 2003 óta. Ezzel a 35 százalékos EU-adathoz jóval közelebb vagyunk, mint a közép-európai országok többsége. A régióban egyedül Csehország mutat fel a miénknél is alacsonyabb, 39 százalékos rátát.
A BSA magyarországi szóvivője szerint a változatlan hazai adatok mögött összetett folyamatok állnak: egyrészt az üzleti szoftverek területén egyre nő a legális szoftverek aránya, másrészt a szélessávú internetkapcsolatok terjedésével egyre könnyebb kalózmásolatokhoz jutni, és a pc-eladások növekedése (főleg a laptopoké nő meredeken) nem nem tükröződik a legális szoftverek iránti keresletben. A két hatás kioltja egymást, ezért változatlan évek óta a magyar kalózszoftver-arány.