Belga kiskapu
Mivel jelenleg a villamos energia több mint 60 százalékát az atomerőművekben állítják elő Belgiumban, a törvény nyitva hagyott egy kiskaput. Eszerint a bezárási program bármely ponton felfüggeszthető, ha az áramellátásban máshogyan nem fedezhető hiány keletkezne. A vita során azonban Olivier Deleuze energetikai államtitkár, a törvény előterjesztője hangsúlyozta, hogy ezt a kitételt egyetlen érdekelt, sem a termelők, sem az ellátó hálózat működtetői nem használhatják érvként a bezárások halasztására.
Az atomerőművek bezárása elleni fő érv a parlamenti vitában az volt, hogy a kieső atomenergiát várhatólag nem tudja mennyiségileg pótolni a megújuló forrásokból nyerhető úgynevezett tiszta energia - azaz a szél- és naperőművek. A hagyományos szénhidrogénes erőművek, akár olajjal, akár gázzal fűtik őket, szennyezik a levegőt és lehetetlenné tennék Belgiumnak, hogy teljesítse az üvegházhatást keltő gázok kibocsátásnak csökkentésére a kiotói szerződésben vállalt kötelezettségét.
"Pénz soha sincs elég"
Csütörtökön a német környezetvédelmi minisztérium küldöttsége ukrajnai látogatása során megállapította, hogy az ország következetesen végzi a csernobili atomerőmű bezárásával kapcsolatos munkálatokat. Wolfgang Renneberg, a német atombiztonsági és sugárvédelmi intézet főigazgatója elmondta: a tárgyalások eredményeképpen a küldöttségnek az volt a benyomása, hogy Kijev célszerűen használja fel az erre szánt eszközöket és a szükséges törvényi hátteret is megteremti.
A német szakértők egyik következtetése ugyanakkor az volt, hogy Ukrajnában nem fordítanak elegendő pénzt a nukleáris biztonságra. Vadim Hriscsenko, az atomenergiai állami bizottság vezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy "pénz soha sincs elég". Hozzátette, hogy ennek ellenére az utóbbi időben javult az atombiztonság finanszírozása. Azokban az energiablokkokban, ahol az utóbbi hónapokban végeztek javítási munkákat, valamennyi szükséges biztonsági intézkedést megvalósítottak.
A német minisztérium és Kijev között 1992-ben kezdődött meg az együttműködés, 1993-ban a két kormány atom- és sugárbiztonsági megállapodást írt alá, amelynek keretében hároméves programokat dolgoznak ki, meghatározva a tudományos-műszaki együttműködés fő irányait.