Judit
-2 °C
8 °C

'Kirúgjuk, mint kamaszgyereket az ajtón'

2005.10.18. 23:45
Világcégek rideg irodaépületei között parlagfűvel benőtt telkek sorakoznak, de ha minden jól megy, nem sokáig állnak üresen. A honi informatika egyik fellegvárában, a Lágymányosi és Petőfi híd közé bezsúfolt Infopark közelében ugyanis megkezdte működését a Mobil Innovációs Központ (MIK), amely - korábbi híresztelések szerint - negyedik generációs mobil technológiák kutatását segíti. Utánajártunk, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) kétmilliárd forintos támogatását elnyerő MIK miként segíti majd elő a magyar mobilos fejlesztők felemelkedését. Kérdéseinkre Pap László, a központ elnöke válaszolt.

Nemrég megjelent a világsajtóban, hogy Japán és Kína közösen vág bele a negyedik generációs mobilhálózatok, a 4G kifejlesztésébe. Magyarországnak még szinte el sem indultak a 3G hálózatok, és máris a 4G fejlesztésébe fogunk?

#alt#

Jól olvasta, hogy hatalmas országok is inkább közösen fejlesztenek, de egy tévedésből indul ki, ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy a negyedik generáció nem jelenti azt, hogy létrejön egy új negyedik generációs mobilhálózat. Ez nem a fejlődés megállását jelenti, csupán azt, hogy valószínűleg nem lesz egy konkrét rendszer, amit majd 4G-nek neveznek. Bár néhányan előszeretettel nevezik a nagy sebességű, nagy frekvencián működő, kis cellaméretű rendszereket negyedik generációsnak, a szakma inkább 3G utáni technológiákról beszél, mivel egy időben számos vezeték nélküli technológia fejlődése lódult meg. A wifi és a bluetooth mindenkinek ismerős, Magyarországon is hamarosan megjelenik a wimax, és ebbe a körbe tartoznak azok az érzékelő hálózatok is, amelyek a közúti forgalomról, légszennyezettségről, vagy éppen egy páciens vérnyomásáról tudnak adatokat továbbítani.

Vezetékes és mobil konvergencia
Rövidesen eltűnnek a vezetékes és vezeték nélküli szolgáltatások határai, és a szolgáltatók célja az lesz, hogy a hálózatok közti átmenetet eltüntessék a felhasználók elől, áll a Magyar Telekom lapunkhoz eljuttatott közleményében. A legnagyobb magyar távközlési cég hisz abban, hogy a MIK felgyorsíthatja a vezetékes és vezeték nélküli távközlési szolgáltatók által használt technológiák konvergenciáját, és hogy az itt elért eredmények közvetlenül hasznosulnak majd a vállalat termékfejlesztési munkáiban. A Magyar Telekom részéről a PKI Távközlésfejlesztési Intézet vesz részt a MIK konzorciumában.

Ezek szerint igen sokszínű lesz a 3G utáni világ. A magyar központ nyilván nem tud mindegyik területtel foglalkozni, mi lesz a fő profilja?

Most világszerte az a legnagyobb probléma, hogy még a harmadik generációs rendszereket sem sikerült szolgáltatásokkal föltölteni, ezért a MIK sem a hatalmas hálózati infrastruktúra továbbfejlesztésére koncentrál, hanem a mobil hálózathoz kapcsolódó speciális szolgáltatásokra. Magyarországon sok kis cég foglalkozik kisebb fejlesztésekkel, magas színvonalú hardvereszközök is készülnek itt, de csak olyasmivel éri meg foglalkozni, ami nem kerül sorozatgyártásba egy multinál. Az is egy ügyes kis cégnek köszönhető, hogy például a nagy hazai bevásárlóközpontokban lehet telefonálni, amit egy leárnyékolt vasbeton épületben nem könnyű megoldani. Bár nem ez a munka a világ legnagyobb üzlete, de jó üzlet. Legfőbb célunk, hogy összefogjuk az ilyen és ehhez hasonló tevékenységgel foglalkozó cégeket, új vállalkozásokat indítsunk, mert nagyon sok tehetséges fiatal van itt a műszaki egyetemen és máshol az országban. Természetesen a MIK kutató-fejlesztő munkájában komoly kutatóhelyek vesznek részt: a BME öt és az ELTE egy tanszéke, a Pázmány Péter Egyetem egy kara és az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete.

Ezek szerint már most is sok cég megél a tudásából. Miben segít nekik a fejlesztői központ?

A szellemi eredmények gyakorlati alkalmazásában igen komoly üzleti lehetőségek vannak, de a gyakorlati eredmények eléréséhez egy picit koncentrálni kell a szakembereket, el kell érni a kritikus tömeget. Magyarország a szellemi eredmények elérése terén a világ élvonalába tartozik, de sajnos nagy hagyománya van az "én egyedül vagyok a legokosabb" hozzáállásnak. Az egyéni teljesítmények azonban egy idő után nem elegendőek arra, hogy azok alapján ténylegesen használható alkalmazások jöjjenek létre, meg kell teremteni egy környezetet, hogy a szellemi eredmények létrehozói valódi fejlesztői szférában mozoghassanak.

Elképzelhető, hogy egy Nokiához vagy Samsunghoz hasonló méretű óriáscég fejlődik itt ki?

Nem feltételezem, hogy a központban hatalmas világcégek jönnek majd létre, én akkor is elégedett leszek, ha 3-7 fős vállalkozások alakulnak ki és letelepednek itt a környéken. Sajnos hazánkban igen szegényes a vállalkozói kultúra, leginkább az adóval való ügyeskedésről szól, de az nem vállalkozás, hogy más formában adom el a munkámat. Egy vállalkozás lényege a munkahelyteremtés, és mi egyfajta inkubátorként kívánunk működni, azaz a jó ötletekre cégeket alapítunk, és ha a cég eltartja magát, akkor eladjuk. Kirúgjuk, mint Amerikában a kamaszgyereket az ajtón, hogy most már menjen kollégiumba, legyen önálló. Talán el tudjuk terjeszteni azt a szemléletet, hogy ha van egy jó ötleted, akkor abból igenis ki lehet valamit hozni.

Ha jól tudom egy jól felszerelt laboratóriummal is segítik a cégek munkáját.

Jelentős támogatást kaptunk a központi infrastruktúra, egy tesztkörnyezet kialakítására, ahol a kisvállalatok olyan szolgáltatásokat vehetnek igénybe, amelyeknek egyébként soha nem kerülhetnének a közelébe sem, hiszen nem kéredzkedhetnek be egy szolgáltató vagy fejlesztőcég laborjába. Próbálunk szabványos környezetet kialakítani, hogy a különböző gyártók berendezései "megértsék egymást", és emellett létrehozunk egy szoftverfejlesztői felületet is. Ilyen tesztközpont tudtommal a világon csak két országban, Németországban és Svédországban van, és összesen talán tíz olyan egyetem és kutatóintézet van, ahol hasonló háttérrel rendelkeznek.

Elképzelhető, hogy a hazánk felkerül a legjelentősebb mobilfejlesztők közé, annak ellenére, hogy kormányaink döbbenetesen keveset adnak a kutatások támogatására?

Magyarország valamilyen szempontból most is az élvonalban van, az Ericsson, a Siemens és a Nokia központjai bebizonyították, hogy a magyar szakemberek nagyon magas szintű kutató-fejlesztő munkát végeznek. Az egyetem az elmúlt években többek között az Ericssonnal épített ki nagyon jó kapcsolatot, és innen kerültek ki azok a fiatalok, akik most ennek a cégeknek a fejlesztőközpontjában dolgoznak, de igen jó kapcsolatot alakítottunk ki a fent említett másik két cég hazai kutató-fejlesztő központjaival is. A MIK azt szeretné elérni, hogy a hazai vállalkozások is hasonló munkahelyeket teremtsenek. Ha Magyarországon tudunk az értelmes embereknek munkahelyet teremteni, ha nem mennek el máshová, akkor itt fognak adót fizetni és itt termelik meg a következő generáció nyugdíját.

Mire lesz elég a támogatás, és ha elfogy miből tartják fenn magukat?

A kétmilliárd forint négy évre szól, és emellett körülbelül egymilliárdot kapunk a konzorciumi tagoktól, akik nyilván majd arra koncentrálnak, hogy a számukra érdekes területekkel foglalkozzunk. Stratégiai célunk, hogy fejlesztéseinket a konzorciumi partnereink, a fentieken túl a Magyar Telekom, a T-Mobile, a HP, a SUN, a Pannon GSM és a Siemens PSE eléggé hasznosak ítéljék ahhoz, hogy a négy év eltelte után is kapjunk tőlük támogatást. Részt veszünk uniós pályázatokon, az eladott sikeres cégekből is várunk bevételeket, és a nem konzorciumi tagok csak bérleti díjért használhatják a tesztlaborunkat. Ennek a díja még nincs kialakítva, de az biztos, hogy nem akarjuk kizsigerelni a fejlesztőket.

A résztvevő nagyvállalatok nem jelentenek veszélyt az induló kicsikre, nem lophatják el az itt kifejlesztette technológiákat?

Egyrészt a szabadalmak és találmányok létrehozása nagyon fontos mércéje az eredményességnek, a támogató NKTH is kiemelten értékeli, ha a központ elfogadott szabadalmakat tud felmutatni, ráadásul a kisvállalkozásokat könnyebben tudjuk útnak indítani szabadalmak birtokában. A szellemi jogokkal való rendelkezés kérdése ugyanakkor valóban nem egyszerű egy konzorciumi környezetben, és ennek a helyzetnek a megoldására már készítettünk két tervezetet az uniós szabályozások alapján. A szellemi eredmények kezelésére vonatkozó szabályok kialakítása területén a multik jelenléte megnehezíti a dolgunkat, de úgy találtuk, hogy jobb egy sokszínű környezet, mint egyetlen nagy támogatónak a kedvében járni. Személy szerint büszke vagyok arra, hogy egy akolba tudtunk terelni olyan vetélytársakat, mint például a T-Mobile és a Pannon GSM.