Vilma
-7 °C
4 °C

Barátok közt a mobilon

2005.03.26. 12:20
Az EDGE elvileg háromszoros gyorsulást jelen a gprs-hez képest. Bár a rendszer elméleti maximális sebessége alig negyede a 3G-nek, elvileg teljes szórakoztatóközponttá változtathatjuk vele mobilunkat. Rövidesen az összes nagyobb városból elérhető az EDGE.
Elérkezett a Kánaán. Mert mi másra is vágyhatnánk, mint hogy kézilabda meccset nézhessünk a mobilunkon? Vagy hogy letölthessük az esti Barátok Közt előzetesét? A 3G már kopogtat, a szolgáltatók lassan elkezdik felhúzni a következő generációs tornyokat, és bár a világ fejlettebb részein már a HSDPA-n dolgoznak, itthon még a két és feledik megoldást toldozgatják.

Generációk

Mi az a gprs?
A gprs (General Pocket Radio Service) a gsm-hálózatokon történő, drótnélküli adatátvitelre - például internetelérésre - szolgál. A gprs az úgynevezett csomagkapcsolt adatátvitel elvén működik: az információt feldarabolják, fejléccel látják el, majd a darabokat a vevőoldalon újra összeillesztik. A vonalkapcsolt technikához képest (ezen az elven működik a mobiltelefon) a gprs előnye, hogy ugyanazt az adatátviteli csatornát többen is használhatják, forgalom pedig csak akkor jön létre, ha valaki adatot küld vagy fogad. A gprs-es adatátvitel maximális sebessége elméletileg kb. 170 kilobit másodpercenként; a gyakorlatban ez általában 30-70 kbit/s-ra csökken - a gprs tehát nagyjából egy pc-s modem teljesítményére képes. Jó tudni, hogy az adatátviteli sebesség a bázisállomástól távolodva logaritmikusan csökken, ami városokban nem probléma, alacsony lefedettségű területeken viszont lelassíthatja a forgalmat.
Ennek becsületes neve: gprs, melynek EDGE-re (Enhanced Data rates for GSM Evolution) keresztelt fejlesztése háromszoros sebességnövekedést ígér. Az EDGE elméleti maximális sebessége (laboratóriumi, tehát nem létező körülmények közt) 473 kilobit másodpercenként, szemben a 3G 2 megabites, a HSDPA 14 megabites, valamint a gprs 170 kilobites másodpercenkénti sebességével. Kérdéses persze, hogy ez mire elég: elég gyors-e az EDGE az eredetileg a 3G-re szánt filmnézegetéshez?

A valódi sebesség persze nem éri el a laboratóriumi értéket, a Pannonnál 220 kilobites, a T-Mobilenál 118 kilobites gyakorlati sebességet emlegetnek. Ugyanakkor több felhasználó esetén 40-50 kilobitig is visszaeshet a sávszélesség a szolgáltatóknál.

Illeszkedő rendszer

A rendszer működése pofonegyszerű: A 8-PSK (8 Phase Shift Keying  8 fázisú jelkódolás) modulációban nem a szinuszjel fázisváltozása, hanem a fázis szöge az információhordozó, tudtuk meg a Pannon GSM sajtóosztályától. A lényeg: adott időtartam alatt háromszoros mennyiségű adat vihető át a gprs-hez képest. A T-Mobilenál azt is elmondták, hogy a szolgáltatás használatához új adó eszközökre és új készülékekre van szükség, de a meglévő gsm-hálózathoz jól illeszthető a rendszer.

Éppen ezért a fejlesztés költségeit sem lehet pontosan ismerni, hiszen - mint azt a Pannonnál elmondták - párhuzamosan építették ki az EDGE-hálózatot a gprs-szel, a T-Mobiletól ugyanakkor megtudtuk, hogy többmilliárdos beruházásról van szó. Márpedig a nyereségorientált cégek nem szívesen költenek felesleges dolgokra, mindkét szolgáltat bízik tehát benne, hogy visszajön a pénz.

Fontos a célközönség

Ehhez persze olyan emberekre van szükség, akik érdeklődnek az EDGE nyújtotta előnyök iránt. A T-Mobile például lehetővé teszi, hogy mobilunkon keresztül nézzünk tévét, rádiót hallgassunk, ráadásul a magasabb átviteli sebesség internetezésre is alkalmasabb. A Pannontól letölthetjük az esti sorozatok előzeteseit, megnézhetjük a sportesemények legérdekesebb pillanatait, lényegében tehát ugyanarra jó a rendszer, mint amire a gprs, csak gyorsabban történik minden.

A szolgáltatás költsége a Pannonnál megfelel a gprs díjainak, 10 kilobyte csúcsidőben öt forint, azon kívül két és fél, de valamivel több mint hatezer forintért 500 megabájtnyi forgalmat kapunk. A T-Mobilenál hatezer forintért 300 megabájtot kapunk.

Épül a hálózat

Lefedettség tekintetében Budapest elég jól áll. A T-Mobile 90, a Pannon 97 százalékos lefedettséget garantál, ez utóbbi szolgáltató elkezdte kiépíteni a hálózatot a vidéki nagyvárosokban, a nyaralási szezonra pedig a Balatonról is elérhető a szolgáltatás, ahogy a T-Mobile is 33 vidéki városba ígéri a nagyobb szélessávot. EDGE-képes telefonokat már most is kapni, ilyen például a 3220-as, a 6170-es vagy a 9500-as Nokia vagy a Sony Ericsson GC85. Ha pedig már rendelkezünk a megfelelő készülékkel, az mindenféle beállítás nélkül, automatikusan átáll a nagyobb szávszélességre.

Hogy minderre mi szükség van a 3G megjelenése előtt, több oldalról magyarázható. A Vodafone például nem bajlódik az EDGE szabvánnyal, kapásból a 3G-re hajt. Ugyanakkor a másik két szolgáltató szerint kell ez a megoldás is, hiszen a későbbiekben majd együtt dolgozik a 3G és az EDGE, attól függően, hogy a használónak milyen sávszélességre van szüksége, vagy tartózkodási helyén elérhető-e a 3G.