Árpád
-1 °C
9 °C

Jöhet a harmadik generáció

2004.11.19. 10:23
Néhány héten belül eldől, hogy hazánkban mely távközlési cégek nyújthatnak harmadik generációs mobilszolgáltatást, de a szélessávú hálózat csak hosszú évek múltán lesz elérhető az ország egész területén, mivel a teljes rendszer kiépítése több százmilliárd forintba kerül. A mobilgyártók és a szolgáltatók minden eddiginél jobb multimédiás és üzleti szolgáltatásokat ígérnek, az informatikai tárca szerint jelentős árcsökkenésre számíthatunk, mi meg majd eldönthetjük, hogy egyáltalán szükségünk van-e ilyesmire.
A magyarországi 3G-tender kiírására eredetileg 2001-ben került volna sor, de a dotkomcsődöt követő bizonytalanságban az akkori kormányunk inkább lefújta az akciót. Most azonban a szolgáltatók világszerte bizakodóak, tizenhét országban már működik a kereskedelmi szélessávú mobilhálózat, és további húsz országban kísérleteznek a bevezetésével. Az előfizetőknek egyébként már a szűkös választék miatt sem igazán kell aggódniuk, a mobilgyártók rengeteg 3G-készüléket dobnak piacra, ilyen például a SonyEricsson Z1010, a Nokia 6630 és a Siemens U15 is.

Hazánkat is elérte a 3G-láz, és az augusztus végén meghirdetett frekvenciahasználati tenderre öt cég jelentkezett: a három hazai mobilszolgáltató (Vodafone, T-Mobile, Pannon GSM), valamint a vezetékes távközlési piacról ismert HTCC és a Tele2. A Nemzeti Hírközlési Hatóság december elején választja ki a négy győztest, és elképzelhető, hogy Budapesten már jövőre beindul a szolgáltatás. Az informatikai tárca azt reméli, hogy a szélessávú mobilhálózat jelentősen lenyomja majd az internetelérések havi díját.

Generációs vásár

Mielőtt elvesznénk a mobilhálózatokkal kapcsolatos kulcsszavak kavalkádjában, érdemes tisztáznunk egyet s mást. A mobilhálózatok első generációja a mára szinte teljesen kihalt analóg rendszer, ezt követte a roppant népszerű GSM, amely eredetileg csak a hangátvitelről szólt. Később azonban a GSM-rendszereket kiegészítették GPRS adatátviteli technológiával, és az új megoldást már két és feledik generációs, azaz 2,5G hálózatnak nevezték el. A sorozat következő eleme a harmadik generációs Universal Mobile Telecommunications Systems, az UMTS.

Az UMTS szabvány az összes olyan harmadik generációs technológiát magába foglalja, amelyet a hálózatokon alkalmazniuk kell a szolgáltatóknak. Ide tartoznak többek között a különféle hálózati útválasztási módszerek, a beszélgetéseinket kódoló protokollok, valamint a rádiós kommunikációért felelős interfész, esetünkben a WCDMA. A GSM interfésze természetesen nem kompatibilis az UMTS interfészével; míg a GSM 900 és 1800 megahertzes frekvenciatartományban működik, az UMTS az adáshoz az 1900-as, a vételhez meg a 2100-as tartományban használ fel egy-egy 5 megahertz szélességű csatornát.

Szédítő sebesség

A szakértők azt mondják, hogy az UMTS nagyon gyors, az alapszinten kiépített hálózat lazán átlök a mobilunkra 2 megabitnyi adatot egyetlen másodperc alatt, a későbbi High Speed Downlink Packet Access (HSDPA) meg tíz megabittel is könnyedén megbirkózik. A túlzsúfolt városi környezet rideg valóságában persze a hálózati sebességmérő nem mutat majd ilyen elképesztő csúcsokat, és általában meg kell elégednünk 384 kilobittel, amire jelenleg a leggyengébb ADSL is képes.

Az elképesztő sávszélességet állítólag videokonferenciás telefonálásra, filmek és zenék letöltésére használjuk majd, és internetezés közben a fizikai tartózkodási helyünkhöz kapcsolódó időjárás-jelentéseket és közlekedési híreket is kaphatunk, de ezeket a jóslatokat némi fenntartással fogadjuk, mert nem vagyunk meggyőződve arról, hogy tényleg szükségünk van-e ezekre az extrákra. A szolgáltatók egyszer próbáltak multimédiával újítani, de belebuktak.

Ezen kívül még az is kérdéses, hogy mennyibe kerülnek majd az új szolgáltatások, és hogy ugyanolyan szabadon és olcsón internetezhetünk-e majd mobilunkkal, mint most a vezetéken lógva. Különben is, már most sem kell mindenáron dróton neteznünk.

Mi lesz a wifivel?

A szakértők még vitatják, hogy a nyilvános frekvenciát használó wifi népszerűsége milyen hatással lesz a 3G fejlődésére. A drótnélküli hálózati csatoló a hordozható számítógépekben már alaptartozék, a mobilokban is egyre elterjedtebb, ráadásul a legnagyobb világvárosok abban versenyeznek egymással, hogy melyikük lesz a wifi fővárosa. Ezek az önkormányzatok általában olyan, az egész településen elérhető hálózatot építenek, amelyen a lakosok ingyen internetezhetnek. Nekik tehát elméletileg semmi szükségük nem lesz mobilos elérésre. A 3G-operátorok szerencsére kezdik felismerni a wifi kiegészítő szerepét, és többségük eleve olyan hálózati kilensszoftvereket ad ügyfeleinek, amely automatikusan átáll az olcsóbb wifire, ha van a közelben elérés.

A wifi egyik legnagyobb hátránya, hogy valószínűleg még sokáig nem lesz mindenütt elérhető, és a hálózati forgalom biztonsága főleg attól függ, hogy az üzemeltető szakszerűen állította-e be az útválasztókat és elérési pontokat. Ezzel szemben az UMTS erős titkosítási algoritmust használ, SIM-kártyával azonosítja a felhasználót, és még biztonsági frissítési mechanizmust is beleépítettek.

Váltási gondok

Az elhúzódó GSM/UMTS technológiaváltás komoly gondot okozhat azoknak a szolgáltatóknak, amelyek nem építik ki gyorsan országos hálózatukat, mert 2004-ben már elég ciki, ha egyszer csak elfogy a térerő. A mobilgyártók kétnormás, azaz GSM és UMTS hálózaton is működő mobilokkal próbálják enyhíteni a negatív hatásokat, viszont a régi hálózatra való csatlakozás nemcsak a letöltési sebesség drasztikus csökkenésével járhat, hanem akár azzal is, hogy mindezért még roaming tarifát is kell fizetnünk.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.