Ambrus
-7 °C
3 °C

Többszáz millió forintos versenyhivatali bírság a mobilcégeknek

2003.07.28. 17:00
Versenytorzítás miatt a Westel Mobil Távközlési Rt.-t 210 millió, a Pannon GSM Távközlési Rt.-t pedig 150 millió forint bírsággal sújtotta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa hétfői döntésével. Az eljárás 2002 elején indult az akkor működő négy hazai mobilszolgáltató és a Matáv ellen, jogsértést a négy mobilszolgáltatónál állapítottak meg. A Pannon és a Westel bíróságon támadja meg a Versenytanács határozatát.
A Versenytanács ugyan valamennyi hazai mobilszolgáltató, így az időközben megszűnt, 450 megahertzen szolgáltató Westel Rádiótelefon Kft. esetében is megállapította a jogsértést, ám csak a Westelt és a Pannont bírságolták meg.

Bara Zoltán eljáró versenytanács-tag a nyilvános határozathozatalkor elmondta: azért csak a Westelt és a Pannon GSM-et bírságolták meg, mert a cégek között 1999-2000-ben megkötött végződtetési szerződéseiket ők dolgozták ki, és a Westel Rádiótelefon Kft., illetve a Vodafone ezeket csak átvette. A vizsgálatba korábban bevont Matáv Rt. ellen az eljárást a versenytanács megszüntette.

Bírságfizetés egy hónapon belül

Bara Zoltán közölte: a bírság összegét 30 napon belül kell az érintetteknek befizetniük, akkor is, ha a versenytanács határozatát bíróság előtt megtámadják. Ez ugyanis nem halasztó hatályú. A határozat indoklásakor elhangzott: a társaságok kérhetik a bíróságtól a bírság megfizetésének felfüggesztését a jogerős ítéletig. Ha a bíróság engedélyezi ezt, akkor nem kell fizetniük.

Mint már korábban írtuk, a GVH 2002 februárjában indított kartellgyanú miatt eljárást a telefontársaságok ellen, mivel felmerült, hogy a mobilszolgáltatók az egymás felé elszámolt mobil-mobil összekapcsolási díjakat összehangoltan alacsonyan állapították meg, ugyanakkor a vezetékes-mobil összekapcsolási díjakat túl magasan tartották.

Bara Zoltán az ítélethirdetést követő sajtótájékoztatón elmondta: a vizsgált időszak az 1998 és 2001 közötti intervallumra terjedt ki. Korábban az összekapcsolási díjak hatósági árkörbe tartoztak. A vizsgált időszak azért terjedt 2001 végéig, mert ekkor hatályba lépett a hírközlési törvény, amely a jelentős piaci erővel rendelkező távközlési szolgáltatóknak kötelezővé tette, hogy a végződtetési díjaikat költségalapon számítsák. A vizsgált hároméves időszakban tehát a mobil távközlési szolgáltatókat semmilyen hatósági megkötés nem korlátozta a hívásvégződtetési díjaik megállapításában.

Bara Zoltán kifejtette, hogy a hatósági ár megszüntetése után az lett volna várható, hogy ezek a díjak a mobilszolgáltatók közötti versenyben csökkenni fognak. "Ezzel szemben az történt, hogy a vizsgált időszak elején még viszonylag alacsony mobil-mobil viszonylatú végződtetési díjak fokozatosan és jelentős mértékben emelkedtek" - mondta.

Egyoldalú díjmegállapítás

Az eljáró versenytanács-tag kiemelte: a vizsgálat alapján a versenytanács csak azt tudta bizonyíthatóan megállapítani, hogy a mobilszolgáltatók között kötött hálózati szerződések kikötései együttesen alkalmasak voltak arra, hogy a mobil és vezetékes hálózatok közötti összekapcsolás terén torzítsák a gazdasági versenyt. A vizsgálat megállapította: a mobilszolgáltatók lehetőséget kaptak arra, hogy a vezetékes hálózatok felől érkező hívások díjait egyoldalúan állapítsák meg.

Megállapítható volt az is, hogy a mobil-mobil hívások költségei nagyobbak voltak, mint a vonalas-mobil, illetőleg a mobil-vonalas irányú hívások költségei. A hálózati szerződések azt az elvet is rögzítették, hogy a mobil hálózatról egy másik mobil hálózatra irányuló hívások díjai nem emelhetők a mobil hálózatból a vezetékes hálózatba irányuló hívásdíjak fölé.

A szerződés egy másik pontja kimondta, hogy a mobilszolgáltatók közötti kiegyenlítetlen forgalom elszámolását a vonalas-mobil hívásdíj 40 százalékához kötötték. Ehhez a kikötéshez kapcsolódott a hálózati szerződéseknek az a pontja, amelynek alapján a versenytársak az egymás által a vezetékes szolgáltató felé megadott vonalas-mobil hívásdíjak változtatási szándékáról azonnal értesülhettek.

Nem volt kartell

Bara Zoltán elmondta: a versenytanács nem tudta bizonyítani, hogy a hálózati szerződések megkötése során a mobil szolgáltatók összehangolták volna magatartásukat. Ezek után nem helytálló a versenytanács által jogsértőnek talált magatartást a hagyományos értelemben vett kartellezésnek nevezni, hanem az a jogi tényállás, hogy a mobilszolgáltatók versenytorzításra alkalmas megállapodásokat kötöttek egymással.

A bírság mértékének megállapításakor a versenytanács enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a versenytorzító hatás tényleges mértéke nem volt megalapozottan megállapítható.

A jogsértés időtartamának és az eljárás alá vont Westel és Pannon GSM cégek ezzel kapcsolatos forgalmának 0,6 százalékában állapította meg a versenytanács a kirótt bírságot - emelte ki Bara Zoltán.

A Pannon bírósághoz fordul

A Pannon GSM általános vezérigazgatóhelyettese, Drozdy Győző, kérdésünkre leszögezte: a cég nem követett el sem a versenyjogot, sem a piaci magatartásról szóló egyéb jogszabályokat sértő cselekményt, ezért bíróság előtt támadja meg a versenyhivatal határozatát.

"Ahhoz képest győzelemnek ítéljük meg a döntést, hogy az egy évvel ezelőtt kelt versenyhivatali előterjesztésben még másfél milliárd forint bírságjavaslat, és többféle versenyjogba ütköző magatartás vádja is szerepelt" - nyilatkozta lapunknak Drozdy Győző. "Ezeket az eljárás során egyrészt a versenyhivatal nem tudta bizonyítani, másrészt a Pannon GSM bizonyította, hogy nem követte el."

"A mai döntésben egy negyedik elemet vett elő a versenyhivatal, miszerint két cég torzította volna a versenyt passzív kartellal, ám ilyen tevékenységet sem végzett a két cég" - nyilatkozta a vezérigazgató. Mint mondta, ennél furcsább az, hogy a versenyhivatal az indoklásban leszögezi: nem helytálló a Versenytanács által jogsértőnek talált magtartást a hagyományos értelemben kartellezésnek nevezni. A vezérigazgató szerint nincs hagyományos értelemben vett kartell, csak jogi értelemben. Amennyiben nem jogi értelemben vett kartellről van szó, semmiféle kartellről nincs szó, és nem marasztalható el a cég.

A cég szerint a versenyhivatal bizonytalanságának jele, hogy a versenytanács az előterjesztett bírságnak csak egytizedét szabta ki.

A Westel nem fizeti ki a bírságot

Sugár András, a Westel vezérigazgatója a GVH bejelentése után megtartott sajtótájékoztatón elmondta: "Semmi olyat nem követtünk el, ami a piac zavarására alkalmas lett volna, ezért a bíróságon fogjuk megtámadni a Versenytanács határozatát".

Sugár András elmondta, a Westel nem fizeti ki a bírságot, mivel a bíróságtól kérni fogja az összeg kifizetésének elhalasztását. A vezérigazgató szerint a versenyhivatal csupán azt állapította meg, hogy a vállalat mit követhetett volna el, és most rajtuk a sor, hogy bebizonyítsák: kartell vagy piaczavaró hatás nem merült fel.

A vezérigazgató elmondta, hogy a határozat írásos változatát még nem kapták meg. A szöveget tanulmányozni fogják, és ezt követően teszik meg a szükséges lépéseket, és fordulnak bírósághoz - nyilatkozta.

A Vodafone is bíróságra mehet

Marchhart Pál, a Vodafone távközléspolitikai igazgatója a vállalat hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a vállalat senkivel sem kötött kartell-megállapodást, és senkivel sem játszott össze, ezért nem ért egyet a versenyhivatal elmarasztaló döntésével.

Az igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a versenyhivatal nem állapította meg a versenytorzítást, csupán annak lehetőségét, ugyanakkor figyelmen kívül hagyta a szolgáltatók által adott információkat. Marchhart elmondása szerint a Vodafone azért nem kapott pénzbírságot, mert az 1999 decemberében piacra lépő vállalat nem volt aktív résztvevője a piactorzításnak.

A Vodafone a GVH írásos határozatának kézhezvétele után megfontolja, hogy bírósághoz forduljon-e jogorvoslatért.