Máté, Mirella
15 °C
25 °C

Ki költene 48 milliárdot a 4. mobilfrekvenciára?

2009. 01. 15. 00:36
| Módosítva: 2009. 04. 02. 19:36
Hamarosan eldől, hogy melyik vállalaté lesz a negyedik mobilszolgáltatói licenc. Egy kiszivárgott táblázat szerint a DreamCom esélyes a győzelemre, más forrásokból azonban úgy tudjuk, hogy a MobiNet politikai hátszéllel előzhet.

Az Index birtokába jutott információk szerint a négy pályázó közül kettő, a DreamCom és a MobiNet esélyes arra, hogy elnyerje a negyedik mobilszolgáltatói licencet a Nemzeti Hírközlési Hatóság pályázatán. Úgy tudjuk, hogy a pályázókat értékelő bizottság szavazatai alapján a DreamCom 90 pontot, a MobiNet 75 pontot kapott. A másik két pályázó messze elmaradt tőlük: az Invitel 48 pontot szerzett, a Digi 29-et. A pályázatok elbírálása úgy történik, hogy a bizottság, amelyben a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács delegáltjai ülnek, pontozzák a pályázatokat, és tesznek egy javaslatot az NHH-nak. Ezután a szakhatóságnak kell döntenie, elfogadja-e a bizottság érveit.

Márton György, az NHH szóvivője nem kommentálta az értesülésünket, mert a folyamatban lévő pályázattal kapcsolatban semmit sem mondhat. Csak annyit közölt, hogy még nincs végeredmény.

Ha szakmai szempontok alapján vizsgáljuk a pályázókat, két csoportba sorolhatjuk be őket. Az egyikben van a Digi és az Invitel, olyan távközlési cégek, amelyek több éve foglalkoznak telefonszolgáltatással, több országban jelen vannak, és több millió ügyfelük van. Ezek a cégek viszonylag alacsony összegű beruházást és kisebb lefedettséget ígértek a pályázatukban. Amint a Napi Gazdaság is megírta, a Digi 13,7 milliárd forintos beruházással 58,63%-os lefedettséget, az Invitel 23,73 milliárd forintos beruházással 37%-os lefedettséget ígért.

Az ismeretlen befutó

A másik csoportba tartozó két cég sokkal nagyobb beruházást és lefedettséget ajánlott. A DreamCom 47,58 milliárd forintot, szeptemberi indulást és 70 százalékos lakossági lefedettséget ígért a pályázatában. (A DreamCom 70 százalékos többségi tulajdonosa a Telekom 4, a kisebbségi tulajdonos pedig az Externet, 30 százalékos résszel.) A MobiNet hasonló nagyságrendű, 48,3 milliárd forintos beruházást és a legmagasabb, 76,1 százalékos lefedettséget ígért a pályázatában. Ennek a cégnek a tulajdonosi háttere azonban már jóval homályosabb.

A pályázó mögött közvetlenül a 270 millió forintos törzstőkével bejegyzett Content Holding Zrt. áll. A cég igazgatósági tagja egyebek mellett Bodnár Zsigmond, aki 2007-ben távozott a T-Mobile stratégiai üzletfejlesztésekért felelős igazgatói székéből, majd 2008 elején másfél hónapot töltött a Vodafone-nál, ahol a vállalati szolgáltatásokért felelős igazgató volt. Emellett a cég igazgatóságában van Fellegi Tamás is, aki az 2000-ben távozott a Magyar Telekomtól, a kormányzati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettesi posztról. A nyilvános cégjegyzék szerint a Content Holding tulajdonosa a Layland Enterprises Kft., amelynek Fellegi mellett a Nagy-Britanniában bejegyzett Layland Enterprises Ltd. a tagja. A Layland Enterprises nem ismert távközlési cég, a Google egy brit cégjegyzéki oldalon kívül semmilyen más találatot nem dob elő a vállalatról. Cégjegyzékekben is kerestünk információt a brit cégről, de ott a tulajdonosi adatok nem voltak elérhetők.

Bodnár Zsigmond, a MobiNet igazgatója lapunknak elmondta, hogy a cég ajánlatáról megjelent adatok több ponton tévesek. A pályázó cég tulajdonosi hátterével kapcsolatos kérdésünket nem válaszolt. A cégvezető elmondta, hogy a pályázat előírása miatt nem beszélhet a MobiNet által beadott ajánlatról.

Úgy értesültünk, hogy a most nyilvánosságra került rangsor az eredményhirdetésig megváltozhat, és több, egymástól független forrásból is azt az információt kaptuk, hogy a MobiNet politikai hátszéllel esélyes a győzelemre.

Ebben nyilván nagy szerepet játszana a csaknem 50 milliárdos befektetésről szóló ajánlat, hogy ez a gazdasági válság idején mennyire reális, annak megítéléséhez ismerni kellene a tulajdonosi hátteret. Iparági ismereteink szerint a majdnem ötvenmilliárdos befektetésre tett ígéret irreálisan magas. Mindenesetre a világ legnagyobb, tőkeerős és nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkező multicégei, a Telefonica és az Orange nem láttak fantáziát a negyedik magyar mobilhálózat kiépítésében és működtetésében.

Pénz áll a házhoz

Van viszont a meghirdetett frekvenciának olyan része, ami mégis nagy bevételt hozhat a nyertesnek. A 900 MHz-es frekvenciatartomány egy része eladható a meglévő három mobilszolgáltatónak. Egyes becslések szerint ez a frekvenciasáv 4-5 milliárd forintot ér. A vevő – a Vodafone, a T-Mobile vagy a Pannon – ezáltal alacsonyabb frekvencián tud majd nagysebességű internetszolgáltatást (hsdpa-t) nyújtani az ügyfeleinek. Ez a megoldás olcsóbb, mint a 2,1 GHz-es hsdpa, és nagyobb lefedettséget tesz lehetővé.

A pályázati kiírás szerint a tender győztesének csak két éven belül kell elindítania a mobilszolgáltatást, addig ülhet az elnyert frekvencián, illetve eladhatja az értékes 900 MHz-es frekvenciarészt. A pályázat fix díja alacsony, csupán százmillió forint, így nem ez dönti el a pályázatot. A koncepció ugyanis az, hogy ne egyszeri nagy bevétel folyjon be a kasszába, hanem a majdani győztes a szolgáltatás beindítása után a bevételei bizonyos százalékát utalja majd. A pályázók maguk dönthették el, hogy mekkora százalékot ajánlanak fel. Ez jelentősen befolyásolja a végeredményt.

Viszont ha a leendő győztes külső okok, azaz a gazdasági helyzet, a mobilok hazai elterjedtsége, illetve a három erős multinacionális versenytárs mellett mégsem szerez nagy bevételt, akkor az államkasszába is kevesebb pénz kerül. És nem teljesül a mobiltender célja sem, a verseny élénkítése. A három mostani szolgáltató egyike viszont olcsóbb és jobb lefedettségű hsdpa-lehetőséghez jut.

Az eredményhirdetés pontos időpontja még nem ismert.