Miklós
-7 °C
2 °C

Klasszikus aktusok

2001.05.04. 11:23
A kilencvenes évek közepén úgy tűnt, sokaknak Tarantinóval kezdődik a mozi. A jelen önjelölt pornószakértői - szinte mindannyian azok vagyunk, ki bevallja, ki nem - hasonló cipőben járnak: a ma és a tegnap csillagait csodálva, feledés homálya száll a tegnapelőttre. Kár, mert a múlt értékeinek megbecsülése, hagyományaink gondos ápolása nélkül nincs fényes jövendő!
Uschi Digart
Azért Ádámig és Éváig mégsem kell visszamennünk. Vagy mégis? Ki tudja? Pornográf ősképek az Ó- és az Újtestamentumban, a szent szövegek összehasonlító erotikaábrázolása - tetszetős dolgozatcímek lennének. Maga a pornográfia kifejezés a nyárspolgári XIX. század találmánya, a társadalom páriáiként megbélyegzett utcalányokról szóló beszámolókban használták először.

De maradjunk a XX. századnál, mozgóképeknél, sztárok előtti névteleneknél. 1920.: jelentősebb némafilmes erotikatermésről francia, olasz és német földön beszélhetünk csupán. Berlin - mulatók, dekadencia, kokaincsíkok, fülledt szexualitás. Nyugat-Németország, ötven évvel később: az akkori produkciók máig a fapados rosszízlés etalonjának számítanak. A svéd darabokkal egyetemben - a hazai középgenerációs pornórajongók e kettő titkos vetítésein pallérozódtak - igazi nagyüzemi termékek: húsipar, kilóra mért aktusok, nincs körítés, röpke a felvezetés; elől-hátul nonstop, és mégis. Harmincöt milliméter, amatőrnek tűnő munkák, egész estés szórakozás, alpári humor, bumfordi, tenyeres-talpas báj, ordenáré szépség, funkcionális gyönyör nézőnek, szereplőnek egyaránt. Bejött. Történt mindez a hatvanas évek szexuális forradalma után, a gombamód szaporodó piroslámpás negyedek éji forgatagában. (Ha összekötő kapcsot keresünk 1920 és 1970 között, leginkább a negyvenes-ötvenes évek, nudista táborokba és egyéb bukolikus tájakra kalauzoló, áldokumentumfilmjeit szokás emlegetni.)

Linda Lovelace
A másik csapás: Egyesült Államok, kultikus hősök, Russ Meyer kebelcsodái. Az erotikát, agressziót és humort különös ötvözetbe forrasztó, korábbi Playboy-dolgozó Mester az 1958-as szoft, de minden valamirevaló elemzésben mérföldkőnek nyilvánított The Immoral Mr. Teas-zel robbantott. Különös tény: míg az erőszak legbrutálisabb megjelenítése is többé-kevésbé elfogadott, addig a nemi aktus direkt ábrázolása a "nagyművészetben" ugyancsak tabunak számít. Szoft és hard: merengeni kár ma már, akkor más volt a helyzet, Meyer forradalmat kezdett, mostanság viszont kutya se kíváncsi az imitált, sejtetett, negédes szósszal leöntött történetecskékre. És ugyan mitől lenne a pornó szoft? Mert ha az, akkor már rég nem pornó, lényeg nélkül fabatkát sem ér az egész.

A következő bombák Linda Lovelace nevéhez fűződnek - úgy, ahogy kell, robbantak is a Mély torokban, Linda mély torkában. Az 1972-es opust a később sztárrendező-státusba emelkedett Gerard Damiano jegyezte, az "X Burt Reynoldsának" titulált Harry Rheems-szel a férfi főszerepben. Harry az 1988-ban elhunyt John Holmes kor- és szaktársa volt, csekélyebb, de nem elenyésző méretekkel, hévvel, átéléssel. John Holmes egyébként többszörösen megihlette a hálás utókort: róla mintázták a Boogie Nights főhősét, férfiasságáról pedig (szakboltokban beszerezhető, a hálóról megrendelhető) egészen mást is mintáztak. És már életében legenda volt.

Seka
Az első női pornósztárként Lindát tartják nyilván az annalesek. A nimfomániás, örök kielégítetlen asszonyt, az orális szex legyőzhetetlen bajnoknőjét alakította, nem kevés hitellel. Olyannyira, hogy a potom huszonötezer dollárnyi költségvetésű film ötvenmilliót kaszált, pornódivatot teremtett, valódi cult movie-vá nemesedett, a nagykorúság kezdetét jelentette. Újabb sztárok tűntek fel: Anette Haven, Marilyn Chambers (ő még David Cronenberg 1976-os Rabidjében is játszott), Georgina Spelvin (a szintén kultikus, szériaindító Devil in Miss Jones hősnője), Seka, és - első ázsiaiként - Linda Wong, klasszikusok. Korabeli statisztika: "Az Obszcenitást és Pornográfiát Vizsgáló Bizottság számára készített felmérések szerint a kérdezettek ötvenhat százaléka egyetértett azzal a megfogalmazással, miszerint az erotika az erkölcsiség összeomlásához vezet, de csak egy százalékuk mondta, hogy őrá is ilyen hatással van". (Ray C. Rist)

(folytatjuk)