Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Űrdinkák

2001.06.18. 15:09
Az Ubi Soft gondozásában megjelent Stupid Invaders (fejlesztő: Xilam), egy régi rajzfilm számítógépes feldolgozása. A játék azt a stílust követi amit az Ace Ventura is képvisel, vagyis kívülről látjuk a szereplőnket és innen irányítjuk a történéseket. Aki bírja a rajzfilmeket, a morbid humort, és még egy kis kalandvágy is szorult belé az nézze meg, mit is kínál ez a progi.
Emlékszem azokra az időkre, amikor sok évvel ezelőtt képes voltam hétvégenként korán reggel felkelni csak azért, hogy le ne maradjak egyetlen rajzfilmről sem. Volt köztük egy, amit különösen tudtam értékelni, úgy hívták Űrdinkák. Ennek a sorozatnak volt valami állati kretén bája, ami olyan atmoszférát árasztott, amin fél órán át kellett röhögni. Ennek a rajzfilmsorozatnak a PC-re íródott újjászületése a Stupid Invaders, amely 4CD-n terpeszkedik. Az installja mindjárt úgy kezdi, hogy a minimum 400 Mega, a max, az 3 Giga!?(?!)

Ütődött földönkívüliek

Az alapszitu a következő: Egy apró űrhajó hasítja ketté az űrt, és láthatóan technikai gondok merülnek fel, mikor is viharos gyorsasággal zuhanni kezd planétánk felé. A becsapódás elkerülhetetlen, és egy üresen álló, kiadó telek udvarában landol a hajó. Kijelenthetjük, hogy öt utasa mind testileg, mind szellemileg igen alulfejlett, ami nem az ütközésnek köszönhető! Fogják magukat és beköltöznek az üresen álló házba, ahol a játék első harmada játszódik.

Az űrhajó ugyan súlyosan károsodott, de Etno, egyik szereplőnk hamar bejelenti, hogy semmi gond, nincs veszve semmi, pár napi szöszmötölés után repülhetnek tovább eredeti úti céljuk felé. Az ezután elénk táruló két évvel később felirat, és az azonos helyszínen TV-t néző barátaink arckifejezése azonban nem erről árulkodik. Sőt, semmiről sem árulkodik, azt sem igazán hallják meg amikor Etno (aki az űrhajót reparálja) lelkesen beront a szobába, hogy még 5 perc és mehetnek tovább, válaszként egy gázrobbanást és egy nagy adag lebaszást kap csórika.

Őrült tudós

Ez a két javítgatással és TV nézéssel töltött év elég volt arra, hogy egy őrült tudós, Dr. Sakarine felfigyeljen apró égi jövevényeinkre. Ő fő gonoszsága egy még magánál is elvetemültebb, ízig vérig profi bérgyilkost, Bolokot bízza meg azzal, hogy találja meg, és hozza el neki öt kis szeretetreméltó idiótánkat, hogy mindenféle kísérleteket végezhessen rajtuk. Végre elkészül a (z)űrhajó, épp a beszálláshoz készülődnek hőseink, amikor megjelenik Bolok és négyüket hibernálja lealázóan hatékony fagyasztó pisztolyával. Ám egyiküknek, Budnak sikerül meglógnia a tartósítás elöl, így ő lesz az egyetlen, aki a segítségünkkel megmentheti a társait.

A Stupid Invadersben a készítők mindent a humornak rendeltek alá, az irányítást, a grafikai megvalósítást, de főleg a történetet. A kezelés pofonegyszerű, az egér bal gombjával kell terelgetnünk alienjeinket, oly módon, (mivel állóképek szolgálnak háttérül) hogy a kurzor mellett megjelenő útirányra (megjelenik egy szöveg hogy vissza és hasonlók) kattintunk, vagy a képernyő széléhez kattintunk a kívánt útiránynak megfelelően. Ha épp sziesztázunk, karakterünk unalmában a legkülönbözőbb intim testtájain képes matatni, vagy biológiai fegyverként sem utolsó gázait eregeti, hogy végre odafigyeljünk rá!

36 mellű csajok

A játék interaktivitására jellemző, hogy csak azokhoz a tárgyakhoz nyúlhatunk, amelyek a készítők szerint elengedhetetlenek a továbbjutáshoz. Nagyon könnyű dolgunk van, csak pásztázzuk a képernyőt és ha valami olyan felé mozgunk, amivel kezdhetünk valamit, akkor megjelenik egy kéz formájú kurzor, és kinézetéből máris következtethetünk arra, hogy mit tehetünk. A szemgolyó természetesen a nézelődés, a markolászás pedig egy tárgy felvételét jelenti az Invertory-ba (Space), ami azért elég szűkre sikeredett, maxi 6 tárgy lehet nálunk. A tátogó a beszédet, a kart húzogató ikon pedig valamilyen tárgy használatát jelenti.

Előfordulhat olyan eset is, hogy egyszerre több mindent is csinálhatunk, ilyenkor az egér jobb gombjával váltogathatunk a lehetséges teendők között. Sosem tudhatjuk, hogy éppen mi akad a kezeink közé, volt hogy Bud barátunkkal egy Űr Playboy-t találtunk, amiben nagyon csábítónak találta a 36 mellű csajokat, és igen szép dicsérő szavakkal illette a mégözint.

Lehetőségünk van két tárgy kombinálására, ilyenkor nyissuk meg az Invertory-t és egyszerűen húzzuk egymásra a kombinálásra szánt tárgyakat, pl.: WC pumpa, kontra WC papír. Elképesztő, hogy mikre képes egy pumpa, egy veterán papírtekercs és egy jó adag nyál kíséretében !

Szexuális segédeszközök

A grafika teljesen rajzfilmszerű, semmilyen kritika sem érheti a Xilam háza táját, a szereplők mozgása az animált részeknél marha jó (3D Studio Max), de a játék közben sem lehet rájuk különösebb panasz. Candy arckifejezése például, amikor a perverz ipséhez betéved, aki rövid ismerkedés után közli vele, hogy feküdjön az ágyra amíg ő egy kicsit rendbe hozza magát, és beüzemeli a kamerát_felejthetetlen! Vagy amikor Etno hosszas munkálkodás után végre hozzájut a 6 lakat alatt őrzött, az emberi fajról szerzett ismereteit összegző, szupertitkos jegyzeteihez, ami tulajdonképpen nem más, mint egy könyv formájú doboz amiben egy erekciót elősegítő vákumos pumpa található!

A játék hangulata nagyon megfogott, egyszerűen fergeteges, a történet előrehaladtával szép lassan indul csak be a játék, egyre nagyobb, jobb és durvább poénokat kapunk a pénzünkért. Káromkodások, szexuális utalások teszik egyedivé és színessé, már ha ezt nevezhetjük annak. Nagyon sokszor lehetőségünk van szembetalálkozni a Game Over felirattal, ami különösebb problémát nem okozhat mivel szabadon menthetjük a játékállást (F1-F2), és még egy-egy rövid videot is megnézhetünk közben, aminek hatására nemegyszer lefordultam a székről nevetés közben, érdemes minél többet megnézni. A Bolok kontra fűnyíros jelenetek a legjobbak.

Sztori über alles

Nem igazán tudom, hogy mit is akartak a készítők igazán kihozni a játékból, egy interaktív részt a sorozatból vagy egy kalandjátékot, de inkább az előbbi sikeredett ki az egészből. Szinte filmszerű, néha már csak annyi választja el egy rajzfilmtől hogy nyomnunk kell egyet-kettőt az egérrel, hogy előrébb jussunk. Az is eléggé meglepő, hogy a játék elég rövidre sikeredett! Mikor úgy éreztem hű de jó, kezdek belejönni, már vége is lett.

Na meg ott van a kezelőfelület egyszerűsége és a program légköre közötti éles szembenállás is, mert hát hiába néz ki úgy ki mintha gyerekeknek íródott volna, a történések (perverz ipse elöl pucolni, stb.) igénylik a minimum 14 éves kort. Ha ez megvan, akkor viszont nagyon jó móka, kalandjátékrajongók ki ne hagyják!