Orsolya
7 °C
17 °C

Történelemhamisítás két kattintással

2009.02.21. 08:40 Módosítva: 2009-02-21 12:22:52
A legjobb mód a Wikipédia megbízhatóságának tesztelésére, ha mi magunk írunk fel rá hülyeségeket, és megfigyeljük, mennyi idő alatt javít a közösség. Ne próbálják utánunk csinálni!

Több magyar egyetemen él a legenda az egyszeri tanárról, aki megtalálta a tantárgya kidolgozott tételsorát egy iskolai számítógépen, beleírt néhány ordító hülyeséget, aztán, miután a preparált jegyzet terjedt el a diákok között, a vizsgán direkt ezekre a részekre kérdezett rá. Aki ész nélkül magolt, simán visszamondta a hülyeséget és megbukott, aki viszont úgy tanult, hogy közben meg is értette az anyagot, rájött, hogy valami nem stimmel, és nem futott bele a csapdába.

Akár igaz a történet, akár kitaláció, a csodálatosan gonosz módszer kínálja magát, hogy kipróbáljunk valami hasonlót az internet legnagyobb információkupacán, a Wikipedián.

Az online enciklopédia legnagyobb előnye és hátránya is az, hogy bárki írhatja és szerkesztheti. Előny, mert százezer lelkes önkéntessel képtelenség versenyezni az információ frissessége és mennyisége terén. És hátrány, mert a szabad szerkeszthetőség nemcsak a manipulációnak, vandálkodásnak és a cenzúrának ad utat, de annak a jelenségnek is, ami miatt az Encyclopedia Britannica egykori főszerkesztője nyilvános vécének nevezte a Wikipediát: sosem tudhatjuk, ki használta előttünk, és mit hagyott maga után.

Dezinformációs szupersztráda

Tesztünk lényegében abból állt, hogy direkt írtunk fel hamis információkat a Wikipédiára (az angol nyelvű, leglátogatottabb változaton vandálkodtunk), és figyeltük, mennyi idő kell a közösségnek, hogy észrevegye és javítsa a hibákat. Ezúton is elnézést kérünk mindenkitől, aki emiatt rosszul jegyezte meg Petőfi Sándor születésnapját, és esetleg ezért fog megbukni az érettségin.

Az egészen otromba, látványos változtatásoktól fokozatosan haladtunk az apró, észrevehetetlen(nek hitt) kisebbek felé. Az iPhone szócikkehez éppen csak hozzá tudtunk érni, egy percen belül eltüntették a legkisebb változtatásunk nyomait is. Egy fokkal kevésbé feltűnő célpontot választottunk másodszorra: Petőfi Sándor szócikkében írtuk át a költő születésnapját január elsejéről harmadikára. Öt és fél órát kellett várnunk, hogy megérkezzen a felmentő sereg visszaállítani az eredeti verziót.

Petőfi meghamisított születésnapja
Petőfi meghamisított születésnapja

A kisebb, „na ezt tuti nem veszi észre senki" mottójú vandálkodásnál két irányba indultunk el: először csak arra törekedtünk, hogy ritkán látogatott oldalakat kapjunk el, aztán már arra is, hogy a változtatás ne legyen első pillantásra leleplezhető. A véletlenszerű szócikkeket adó Random article gomb vezetett el a 2001-es iráni elnökválasztások szócikkéhez, ahol kicsit összekevertük a százalékokat, aztán a Have I told you lately that I love you című fél évszázados sláger adatlapjára csempésztünk fel az ismert feldolgozások közé egy fiktívet, a Flux of the Pink Indians punkegyüttestől. Végül az 1084 Tamariwa nevű kisbolygó szócikkébe írtuk bele érdekességként, hogy szerepel egy Asimov-regényben.

És csodák csodájára, néhány óra alatt minden egyes változtatásunknak a nyomára akadtak, és eltüntették - igaz, egy idő után ez már valószínűleg úgy ment, hogy a felhasználónevemhez tartozó összes aktivitást átfésülték a gyanakvó moderátorok. Következő nekifutásra már erre is figyeltünk: a változtatásokat mindig új felhasználónévvel, új ip-címről bejelentkezve hoztuk össze. A véletlen először Donald Henry Trescowthick, ausztrál üzletember szócikkét, majd Ryogo Kubo, egy japán matematikus oldalát vetette elénk: előbbinél pár évszámot írtunk át, utóbbinál a megjelent művei közé írtunk be egy kamu tanulmányt.

Ryogo Kubo angolul megjelent könyvei. Melyik a kakukktojás?
Ryogo Kubo angolul megjelent könyvei. Melyik a kakukktojás?

Ez a módszer már működött, három napig vártunk, hogy valaki észrevegye a gondosan álcázott dezinformációkat, de hiába. Végül inkább magunktól töröltük a módosításokat.

Nem nyilvános vécé, de nem is szentírás

Wikivandálkodni fura módon egyáltalán nem izgalmas, vagy jó érzés. Persze eleinte ott van a tilosban járás izgalma, meg a borzongató érzés, hogy hú, most átvertünk százmillió internetezőt, akik a mi hülyeségünket veszik készpénznek - de úgyis lebukunk, és azzal menetrendszerűen jön a közértben lopáson kapott gyerek szégyene. Ha meg nem bukunk le, az nem azért van, mert annyira ügyesek lennénk, hanem azért, mert annyira jelentéktelen szócikkbe mertünk csak beleírni valami egészen apró változtatást.

A végén meg az a kellemetlen érzés marad csak, ha elkaptak, ha nem, hogy felesleges munkát adtunk egy embernek, aki a vandálkodást észrevette, és kitakarított utána.

Careful Cowboy leleplezte, hogy manipuláltuk az iráni választásokat
Careful Cowboy leleplezte, hogy manipuláltuk az iráni választásokat

Arról is meggyőződhettünk, hogy egyáltalán nincs igaza a nyilvánosvécés hasonlatnak: a fontosabb, nagyobb szócikkekbe gyakorlatilag lehetetlen hamis információkat csempészni, a kisebbekbe, ha ügyesek vagyunk, jól álcázzuk, és egy kis szerencsénk is van, pár napra belerondíthatunk - de éppen azért, mert ezek kisebbek, lehet, hogy egy szál internetező sem jár arra ezalatt, akit átverhetnénk. Mindenesetre a gyakorlat azt mutatta, hogy aki elég energiát fektet bele, átverheti a Wikipédiát, szóval bármennyire is az internet legnagyobb találmányainak egyike az online enciklopédia, vakon azért ne bízzunk a szavában.