Élőben a varsói gettóból

2010.02.10. 16:41
Henio Zytomirski Facebook-oldala sokban különbözik a többi felhasználóétól. A fekete-fehér profilképen egy hatéves, vigyorgó kisfiút látunk, századeleji ruhákba öltözve - a kép 1939-ben készült, és valószínűleg ez az utolsó kép, amely Heniot ábrázolja, nem sokkal ezután ugyanis meghalt.

A fiú szülővárosából származó csoport, akik létrehozták a fiú profilját, azt mondják, ilyen formában szeretnék "újra életre kelteni Henio ellopott gyermekkorát, és esélyt adni mindenkinek a megismerésére", és így akarnak megemlékezni a nácik által meggyilkolt milliókról.

Henionak jelenleg több mint 3000 ismerőse van, és esete nem egyedülálló. Az elmúlt időben számos hasonló kezdeményezés indult, hogy a múlt század nagy háborúiban és tragédiáiban elesetteknek emléket állítson. Belgiumban egy projekt résztvevői azt tűzték ki célul maguk elé, hogy létrehozzanak egy-egy profiloldalt a második világháború során az országban elesett 27594 szövetséges katona mindegyikének.

"Henio szemtanúja és áldozata volt a nácik által elkövetett tetteknek. Ám meggyilkolták, így soha nem tudott tanúskodni" - írja Neta Zytomirski Avidar, Heino unokatestvére egy, az oldalon olvasható szövegben. "Arra keressük a kérdést, mi lett volna olvasható ebben a vallomásban." A fiú oldalát többen is frissítik, egyszerre mesélve a fiú életéről harmadik személyben, és életre keltve őt, első személyben is. Egy Henio galériájában található képen egy héber nyelvkönyv látható - egy olyan, amelyből a fiú tanult volna, ha nem tör ki a háború még azelőtt, hogy iskolába kezdett volna járni. A kép leírásában ez olvasható lengyelül: "Nemsokára szeptember lesz. Iskolába fogok járni. Kíváncsi vagyok, milyen lesz. Kicsit félek. Apa azt mondja, nem kell félnem. Végül is - ő tanár. Ma láttam a tankönyvemet."

Élőben jelentkezünk

Egy másik nagyszabású, 2009-es projekt keretében néhány önkéntes az 1944-es varsói gettólázadást elevenítette fel. A cél az volt, hogy úgy ismertessék meg a mai fiatalokkal a hetven évvel ezelőtt élt társaik történetét, hogy azt ne poros, unalmas történelemként lássák. Ezért létrehoztak két Facebook-profilt két, a lázadásban résztvevő fiatal nevével, és 63 napon keresztül, napi 24 órában "tudósítottak" az eseményekről, valósághűen, korabeli fotókat, filmfelvételeket osztva meg, linkeket és beszámolókat téve közzé.

A kezdeményezés óriási siker lett, a két "tudóstónak" együttesen több mint 3000 ismerőse lett. Rengetegen követték nyomon a történetet, hírességek, történészek és újságírók csakúgy, mint egyszerű lengyel fiatalok, akik több ezer hozzászólásban tárgyalták ki az eseményeket. A felkelés leverésének napján a két fiatal "meghalt".

Etikai problémák

Több történész és tanár is felemelte azonban a hangját a Henio-féle kezdeményezés ellen, akik szerint azzal, hogy egyes szám első személyben számolnak be a kisfiú életéről, elmossák a tények és a kitaláció közötti határvonalat, valamint a közösségi oldalak használatával csökkenthetik a tragédiák jelentőségét. A bírálók azt mondják, ez a fiú emlékével való visszaélés, hiszen valójában nem tudhatjuk, tényleg azt és úgy mondta vagy mondta volna el, amit most mondatnak vele.

Mark Auslander, a Brandeis Egyetem antropológus professzora szerint, aki a halottakról való megemlékezés módjait és rituáléit tanulmányozza, a szociális média, a Facebookhoz hasonló közösségi oldalak óriási lehetőségeket hordoznak magukban, és hogy Henio oldala remek kezdeményezés. "Ez valami nagyon jelentőset árul el arról a belső vágyunkról, ahogyan kapcsolódni szeretnénk egymáshoz, akár az ilyen törékeny memóriafoszlányokon keresztül is" - mondja Auslander.

A történelem felelevenítésének ez a módja azonban nem csak etikai problémákat vet fel. Az ugyanis, hogy halott személy részére hozzon létre valaki egy profilt, a Facebook felhasználási feltételeivel is ütközik. "A hírességek, közéleti szereplők számára létrehozott oldalak viszont általában nem ismerősökkel, hanem rajongókkal rendelkeznek, és így kellene eljárni a történelmi személyiségek esetében is" - mondta el Brandee Barker, a Facebook szóvivője.

Számos oldal és csoport létezik emellett a történelmi események, így például a holokauszt emlékére létrehozva is. A szóvivő közlése szerint a Facebook "bizonyos esetekben" együtt fog működni a felhasználókkal annak érdekében, hogy a profilokból rajongói oldalakat hozzanak létre - ahelyett, hogy törölnék őket. A webkettes történelemóra ezáltal úgy folytatódhat, hogy nem sérti sem a szabályzatot, sem az áldozatok emlékét.

Elindult az Indamedia média és marketing-kommunikációs kiadványa.

További szakmai tartalmakért kattints és kövess bennünket!

MEGNÉZEM
Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM