Koreában a leggyorsabb az internet
Az Akamai cég közzétette 2010-es első nagy felmérését a világ különböző országainak internetsebességeiről.
A cég az egyik legnagyobb content delivery network szolgáltató; az ilyen vállalatok azzal foglalkoznak, hogy az óriási sávszélességgel és kapacitással rendelkező, a Föld minden táján szétszórt szerverparkjaikat bérbe adják más cégeknek, és segítenek nekik teríteni a tartalmaikat. Becslések szerint az Akamai hálózatán áramlik keresztül az internet adatforgalmának 25-30 százaléka, amiből jó becsléseket lehet adni a teljes internetre.
Az átlagos sávszélesség alapján felállított toplista élén már hagyományosan Dél-Korea áll, bár a legutóbbi negyedéves 14,6 megabites átlagukat 12-re rontották – ez úgy lehetséges, hogy nagyon sok új, kis sávszélességű kapcsolatot adtak át az országban az elmúlt hónapokban. A nagyvárosok már gyakorlatilag száz százalékosan be vannak drótozva, a kisebb vidéki városokba, falvakba pedig nem éri meg kihúzni a drága üvegszálas kábelt a felhasználókig.
A dobogót a Távol-kelet uralja (Hongkong és Japán a második és harmadik helyen), a 4-10. helyen pedig csak európai országok szerepelnek. Meglepő módon Románia a legjobb a kontinensről 6,3 megabites átlaggal, aztán Lettország és Svédország jön. A legjobb tíz közé még egy kelet-európai ország került be: Csehország a nyolcadig helyen, 5,4 megabites átlaggal. Magyarország nem szerepel a listán.
A legjobb sávszélességű városok toplistáján az első ötvenbe csak három európai város jutott be (a svéd Umea, a norvég Lyse, és a holland Wageningen), a többi mind japán és koreai. A leggyorsabb internettel a koreai Masan büszkélkedhet, itt 15,8 megabit az átlagos sávszélesség. A hozzánk legközelebbi város a listán Temesvár Erdélyben, a 84. helyen, 6,6 megabittel.
A cég felmérte az internetes támadások leggyakoribb forrásait is: A legtöbbet (12 százalékot) orosz ip-címről indítanak, aztán az USA és Kína következik, majd Tajvan és Brazília. Magyarország ezen a listán sem szerepel. A támadások majdnem háromnegyede a 445-ös portot veszi célba, ez a Microsoft Directory Services funkció, amit a Windows a fájlok megosztásához használ.
A teljes tanulmány itt olvasható (regisztráció szükséges).
