Vilma
-7 °C
4 °C

Új internetes gerinchálózatot hoz létre az EU

2000.11.07. 12:16
A 80 millió eurós beruházás 30 ország, köztük Magyarország kutatói igényeit elégíti ki. A hálózaton a mindennapi élet ezernyi apró részletét vizsgálhatják majd a kutatók, legyen szó akár az e-közlekedés, akár az e-egészségügy területéről. Ezt azon a nizzai konferencián jelentették be, amelyet az Európai Bizottság Információs Társadalom Főigazgatósága immár harmadik éve szervez meg az információs társadalom és technológiák legújabb fejleményeinek megvitatására.

Az Unió nem titkolt célja az, hogy behozza lemaradását, sőt már rövidtávon túlszárnyalja az Egyesült Államokat az információs technológia szintjében és az Internet-használat elterjedésében. A most elhatározott projekt, amelynek keretében 2,5 Gbit/s átviteli kapacitású, egész Európán áthúzódó internetes gerinchálózatot hoznak létre, a csaknem egy évvel ezelőtt bejelentett eEurope terv egyik első nagy lépése. A hálózat kiépítését jövőre kezdik meg és körülbelül négy éven belül, a kapacitás évenkénti megduplázásával 10 Gbit/s fölöttire szeretnék fejleszteni.

Magyarország részéről a HUNGARNET vesz részt a hálózatban. A HUNGARNET egyrészt a Nemzeti Információs Infrastruktúra Program (NIIF) köréhez tartozó felsőoktatási intézményeket, akadémiai és más kutatóintézeteket, közgyűjteményeket (könyvtárak, levéltárak, múzeumok) tömöríti, másrészt pedig az akadémiai szféra hálózatát jelöli. A GEANT tehát az európai kutatói hálózat új generációja lesz, amely ellensúlyozni képes azt a hátrányt, amely a magas telekommunikációs tarifák miatt sújtja az öreg kontinens kutatóit. Az új hálózat nemcsak giga-sebességet, globális kapcsolatot és garantáltan jó szolgáltatást jelent majd, hanem földrajzi expanziót is, hiszen az eddigi 24 országon kívül újabb hat állam, Bulgária, Románia, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia kutatói kapcsolódnak a hálózatra. Így az európai országok kölcsönösen hozzájutnak olyan eredményekhez, mint amilyet például Görögországnak a négy év múlva esedékes olimpiai játékokhoz kapcsolódó különleges projektje eredményezhet. A négymilliós Athén Akropoliszának árnyékában, a Plaka girbe-görbe kis utcáin ugyanis nem kevesebb, mint 2 millió vendéget kell majd elkalauzolni a sporteseményekre a verseny 16 napján. A rendezők úgy látják, hogy erre csak a legmodernebb technológia, az e-közlekedés vívmányainak felhasználásával lesznek képesek. Így az Unió által finanszírozott ASTRON projekt keretében máris azt vizsgálják, hogy miként lehet az űrtechnológiákat felhasználni a közlekedési, környezeti és biztonsági feladatok megoldására a 2004-es olimpiai játékok idején. A bevetésre tervezett eszközök: a műholdas és a földi adatokat minden egyes jármű terminálja megkapja a valósidejű forgalmi adatokról, bevezetnek egy interaktív autó-navigációs rendszert, amelyen keresztül a közlekedési információk mellett időjárási, környezeti adatokat, valamint a sporteseményekről szóló általános információkat is megkapják a turisták.

A tervek szerint működik majd egy olyan interaktív információs rendszer is, amely annak megfelelően küldi és veszi az információkat, illetve kérdéseket, hogy a felhasználó területileg éppen hol helyezkedik el. És természetesen a helymeghatározó és telekommunikációs technológiák segítségével egy olyan biztonsági rendszert is kiépítenek, amely hang- és adatátvitelre is képes lesz, és annak segítségével pillanatokon belül lokalizálni tudják az esetleges balesetek helyszínét, és a rendszergazdák azonnal a helyszínre tudják irányítani a mentőalakulatokat. 2000-ben, Nizzában ez még vízió, 2004-ben Athénben már valóság.

(Az Információs Társadalom és Trendkutató Központ munkatársa jelenti Nizzából)