További Net cikkek
A biokalózkodás elleni koalíció Kampókéz-díjával (Captain Hook Award) tüntették ki a héten a Google-t a brazíliai Curitibában. A citromdíjat átadó szervezet szerint a kereső biokalózkodást végez, amikor az amerikai Craig Venter génkutatóval együttműködve egyetlen online kereshető adatbázisba igyekszik összegyűjteni a világ összes génjét. A biokalózkodás (biopiracy) a koalíció meghatározásában a genetikai források monopolizációját jelenti - ide tartozik szerintük az emberi gének vagy akár a növényi magvak begyűjtése, az utóbbiak "elvétele" a földművesektől.
"Manapság a biokalózkodást leginkább nagyvállalatok, tudományos intézetek és kormányok végzik, amelyek szellemi tulajdonuknak tartják a genetikai erőforrásokat" - írja szájtján a koalíció, amely három szervezet, a perui Bennszülött Népek Biodiverzitás-hálózata, illetve egy Fülöp-szigeteki és egy kanadai csoport együttműködéséből született 1995-ben.
A legnagyobb fenyegetés
A Google a 2006-os Kampókéz-díjat "A genetikai magánszférára legnagyobb fenyegetést jelentő" kategóriában kapta. A koalíció szerint a Venter-Google együttműködés eredményeképp a magánszemélyek és a gyógyszergyárak egyaránt kereshetnek majd génjeink között, így a biokalózkodás eszközei egy nap a neten is elérhetővé válnak.
A koalíció egyik tagja, a kanadai ETC Group képviselője szerint a Google filozófiája, miszerint a cég mindenkiről minden adatot online akar tárolni, ellentmondásossá válik, mihelyt kiterjesztik azt a genetikai jellegű információra. "Ha a Google azt hiszi, hogy a netes magánszféra egy nagy doboz giliszta, kíváncsi vagyok, mit szól majd, ha kiderül, hogy belenyúlt az egész genetikai magánszféráról szóló vitába" - mondta Jim Thomas a Cnetnek.
A megaadatbázisokat építgető Google, amely a legfrissebb felmérések szerint a netes keresések 42 százalékát bonyolítja, sokadszor vívja ki a magánszféra sértetlensége miatt aggódók ellenszenvét. A kaliforniai céget tavaly a hazai jogvédőktől is kapott egy tockost, amikor tavaly év végén részesült a Big Brother Awards honosított változatában, a Nagy Testvér Díjban.
Venter duplázott
A biokalózkodás elleni koalíció összesen tíz kategóriában osztotta ki a Kampókéz-díjat: Craig Venter külön kapott belőle egyet, mint a legkapzsibb biokalóz. Venter az Egyesült Államok kormányával versenyt futva, azzal gyakorlatilag egy időben, deklaráltan kereskedelmi céllal fejtette meg az emberi genomét a Celera Genomics alapító-elnökeként 1999-ben.
A koalíció a 2006-os feketelistára felvette az amerikai kormányt is: az indoklás szerint az USA követte el a leggyalázatosabb biokalóz-cselekedet, mert 2004-ben megtiltotta az iraki földműveseknek egyes őshonos vetőmagok újraültetését, és ezzel megnyitotta a kaput a multinacionális vetőmag-kereskedelem előtt. Díjat kaptak a nem csírázó burgonyát kifejlesztő nemzetközi vállalat, a Syngenta, a periódusos rendszer harmadát érintő szabadalmat levédető amerikai Nanosys, illetve Kanada, Ausztrália és Új-Zéland kormányai is.