Miklós
-7 °C
2 °C

Kedden leállt a magyar internet

2001.01.02. 21:02
Kapcsolódó cikkek (1)
Az év első munkanapján több órára leállt a magyar internetforgalom jelentős részét bonyolító kicserélőközpont, a Victor Hugo utcai Budapest Internet Exchange (BIX). A magyar internetezők így csak kerülő úton, a külföldi vonalakon keresztül tudták elérni a hazai vonalakat, a megnövekedett forgalom azonban hamarosan azokat is túlterhelte. A leállás pontos okára nem derült fény, noha elképzelhető, hogy szándékos rombolásról van szó.
Kedd délután egy körül lassulni kezdett a hazai internet, majd hamarosan szinte teljesen leállt minden, sem a magyar, sem a külföldi oldalakat nem lehetett itthonról elérni, mintegy három és fél órán át. A leállás pontos okára nem derült fény - mondta el kérdésünkre Tüdős András, a Victor Hugo utcai kicserélőközpont adminisztrálását végző BIX bizottság elnöke - azonban szerinte szinte biztosan műszaki hiba történt valamelyik BIX tag hálózatában és nem szándékos emberi beavatkozás. A kicserélőközpontot ugyanis az egyik hazai szolgáltatótól érkező nagy mennyiségű hálózati-eszköz cím (MAC address) teljesen túlterhelte. A hibát úgy hárították el, hogy sorban valamennyi szolgáltatót lekapcsolták a rendszerről, majd vissza. Tüdős András szerint a megelőző körülményeket a rendszer teljes újraindítása törölte, a hiba eredetét pedig nem sikerült egyértelműen beazonosítani a lekapcsolások során.

A BIX lelkét képező 4 darab Cisco switch
Rendesen a magyarországi internetforgalom jelentős része a Victor Hugo utcai BIX-ponton keresztül zajlik, a rendszer leállása miatt azonban a szolgáltatók routerei a külföldi vonalakra terelték a forgalmat. Így tehát ha egy matávnetes internetfelhasználó be akarta hívni az Indexet, az adatcsomagoknak Amszterdamon, sőt akár New Yorkon is keresztül kellett utazniuk, míg eljutottak a címzetthez.

A BIX leállását ahhoz hasonlíthatnánk, mint amikor egyidejűleg lezárnak három Duna-hidat Budapesten. A többi hídra terelődő forgalom rövid időn belül azokat a hidakat is leterheli, majd a teljes város forgalmát leállítja. Kedd délután a hazai internettel történt ez: a külföldi vonalak megnövelt terhelése azt eredményezte, hogy egy idő után már se külföldi, se hazai oldalakat nem tudtak behívni az internetezők. Tüdős András kérdésünkre elmondta, hogy szerencsére viszonylag ritkán jelentkeznek ilyen problémák, a BIX 4-5 éves fennállása óta eddig csak két nagyobb leállásról tud, melyek a mostaninál kisebb mértékűek voltak.

Nem a Victor Hugo utcai BIX-pont az egyetlen hazai internetes kicserélőközpont, a Matáv és más szolgáltatók is üzemeltetnek BIX-pontokat. A Victor Hugo utcai pont bonyolítja azonban a legnagyobb forgalmat, és itt kapcsolódik össze egymással a legtöbb szolgáltató. Így ennek a központnak a kiesését nem tudta pótolni a többi, márcsak azért sem, mert számos szolgáltatónak csak a kiesett kicserélőközponthoz volt közvetlen kapcsolata.

A BIX lelkét képező 4 darab Cisco switch nem igényel különösebb törődést, az apróbb problémákat távolról, a hálózaton keresztül is meg tudják oldani az üzemeltetők. A keddi leállás azonban a karbantartó személyes jelenlétét igényelte. A karbantartó esetünkben nem volt más, mint Tüdős András, ugyanis a Victor Hugo utcai BIX-pontot üzemeltető Internetszolgáltatók Tanácsának nincs külön ügyeletese erre a célra. Tüdős András szerint ez nem szokatlan dolog, hiszen a többi BIX-pontban sincs másképp. Kijelentette azonban: a mostani eset is mutatja, hogy a gyakorlaton változtatni kell. Mint elmondta, már szerződtek egy külső céggel, mely vállalta, hogy üzemzavar esetén két óra alatt megjavítja vagy kicseréli a BIX hibás elemét.

A BIX rövid története
A kilencvenes évek elején egyre több magyar oldal jelent meg az interneten. A hazai szolgáltatók felismerték, hogy a hazai oldalak drága forgalmi díjú külföldi vonalon való lekérése helyett jóval takarékosabb megoldás lenne egy hazai kicserélőpont kiépítése, mondta el az Indexnek Angeli János, az InterWare internetszolgáltató vezető rendszermérnöke. Ekkor jött létre a külföldi kicserélőközpontok mintájára Budapest Internet Exchange-nek keresztelt első magyar BIX-pont, melyet a Matáv üzemeltetett. A Matáv azonban csak matávos vonalon engedélyezte a csatlakozást a szolgáltatók számára. Ekkor jött létre a Victor Hugo utcai BIX, melyet a SZTAKI nonprofit módon üzemeltetett. Erre a központra valamennyi szolgáltató saját vonalán tudott kapcsolódni, így egyre többen választották ezt a BIX-pontot a matávos helyett. 2000 tavaszára egyre jobban elmérgesedett a viszony a BIX tagjai és a BIX műszaki üzemeltetését végző SZTAKI között. A BIX tagjai, az internetszolgáltatók a számon kérés lehetőségének hiányát sérelmezték, a SZTAKI pedig azt, hogy az elvégzett ingyenes munkáért nem elismerést, hanem kritikát kap. Ekkor vállalta át a Victor Hugo utcai BIX-pont üzemeltetését az Internetszolgáltatók Tanácsa. Angeli János szerint az utóbbi időben javult a BIX minősége, mivel a korábbinál jóval könnyebben csatlakozhatnak rá a szolgáltatók. Nemrég pedig Gigabit Ethernetre bővítették a kapacitását, így a korábbinál jóval nagyobb sávszélességen cserélhetnek adatokat a szolgáltatók. A jelenlegi megoldás hátrányaként említette azonban a BIX-nek otthont adó szekrényben tapasztalható zűrzavart, a szolgáltatók ugyanis maguk helyezhetik el ott hálózati eszközeiket.