További Net cikkek
Magyarországon azért is rossz lakni, mert átlagosan tízezer kilométerre rendezik az érdekesebb technikai kiállításokat. A Las Vegasban tartott Consumer Electonic Show utolsó napja akkor kezdődik, amikor nálunk egy alapkiépítésű hivatalnok már álomra hajtja a fejét.
Közös cél
Persze az is vessen magára, aki az utolsó pillanatokra hagyja a világújdonságok bemutatását. Egy kiállítás természetére úgy is az a jellemző, hogy a vége felé már inkább az érdekes, de technológia falait kevéssé döngető fejlesztések kerülnek terítékre.
Az elektronikai cégek különféle megoldásokat kínálnak ugyanarra a problémára, mindenkit más cél vezérel, mindenki igyekszik önálló ötlettel előrukkolni, de egy hasonlóság, egy közös gondolat tetten érhető: az Apple-t leszámítva mindegyik szereplő utálja az iPodot.
A deréktájon jelentkező viszketést az okozza, hogy a fehér vagy fekete színben kapható mp3-lejátszó uralja a piac 69 százalékát, és semmi sem utal arra, hogy az iPod körüli hisztériának a közeljövőben vége szakadna. Azért a konkurencia igyekszik megtörni ezt a trendet.
Memória a merevlemez ellen
A második számú szereplő, a piac 8 százalékát birtokló SanDisk a Sansa sorozattal támad, a flashmemóriára épülő lejátszók legnagyobbika hat gigabájt tárolókapacitást kínál, szemben az iPod nano négy gigabájtjával. A lejátszó 300 dolláros vételára ötven dollárral több, mint konkurenséé, cserébe azonban nagyobb kijelzőt kínál a Sansa, ráadásul videókat is nézhetünk rajta. A SanDisk helyzetét nehezíti, hogy háromszáz dollárért már megvásárolhatjuk a filmlejátszós iPodot, nagyobb kijelzővel és 30 gigabájtos kapacitással, igaz, harminc százalékkal nagyobb térfogattal.
A Creative Zen Vision M meg egyenesen az Apple saját fegyverét fordítja az iPod ellen: a már korábban bemutatott lejátszó ugyanúgy néz ki, mint legnagyobb konkurense, eltekintve a navigációs keréktől, ami hiányzik erről a modellről.
Az iRiver U10-es csak a reklámját nyúlja az Apple-től, azt viszont egy az egyben, pedig a lejátszó többet érdemel: a készülékben az a legjobb hogy a felületet egyetlen, 2,2 colos kijelző borítja, így szinte nincs is felesleges négyzetmilliméter a lejátszón. Az U10-esen nézhetünk képeket és videókat, ráadásul bepattinthatjuk a készüléket egy műanyag dobozba, amiben úgy néz ki, ahogy a 21. századi tévéket képzelték 1964-ben. Kár, hogy csak egy gigabájt a kapacitása, az eszközt mindenesetre rövidesen teszteli az Index.
A dél-koreai Cowon még hisz a merevlemezben, iAudio 6 nevű termékébe a Toshiba 2,5 centis, 4 gigabájtos tárolókapacitású vincseszterét építették, ebből a modellből egyébként várható a tíz gigabájtos verzió megjelenése is. A meghajtóban ücsörgő lemez kisebb, mint egy százforintos érme.
A MusicGremlin szolgáltatásával kompatibilis lejátszók tulajdonosainak meg azért jó, mert többé nem kell a beépített wifivel felszerelt lejátszót a számítógéphez csatlakoztatni, kapcsolódik az magától: a szoftver automatikusan megtalálja a lejátszót és rátölti a kívánt dalokat, így felesleges kábelekkel meg usb-kapukkal szórakozni.
Dallas a térben
Ez utóbbiból meg végre rendes szabvány lett. A bd-t támogató közösség a kiállításon jelentette be, hogy végre sikerült megegyezni a specifikációkról, így már semmi akadálya annak, hogy a közeljövőben megjelenő 25 és 50 gigabájtos lemezek kompatibilisek legyenek egymással. A legtöbb gyártó nyárra ígéri az első lejátszók érkezését, és már azt is tudni lehet, hogy a Pioneer 1800 dollárért (370 ezer forintért) kínálja majd a készüléket. Persze a Playstation 3 adhat igazi lendületet a szabvány elterjedésének, a konkurens hd dolgát leginkább a konzolba épített lejátszó nehezítheti majd meg.
Élénkítenének
Persze mit sem ér az a kiállítás, ahol nincsen szó a szexről, így a Las Vegas-i helyszínen is túltengtek az explicit ötletek. Mindenki próbál új ötlettel betörni az igencsak zsúfolt piacra, amely 2005-ben 12 milliárd dolláros bevételt hozott a befektetőknek, és ahol közel 15 ezer új filmet forgattak egyetlen év alatt. Persze nem a CES-en folyt a bemutató, hanem a pár sarokkal arrébb megrendezett Adult Entertainment Expón, ahol bejelentették az online pornóipar forradalmát. A nagy újdonság a percdíj alapú pornófilm, az ötlet hátterében az a felismerés áll, hogy a nézőket egyáltalán nem érdekli a történet kibontakozása vagy a szálak elvarrása, és a személyes akció időtartalma nem esik egybe a filmben rögzítettekkel. Magyarán mindenki csak addig nézi a pornót, amíg használja. Az új rendszerben mindenki csak addig fizet, amíg nézi a filmet, 10 centet percenként.
A másik nagy újdonság az IP-alapú televíziós pornó, az Entice.TV. gondozásában. Az előfizetők a szolgáltatón keresztül a nappaliban nézhetik meg az internetről letölthető filmeket, így vége a számítógépasztal előtt töltött kuporgásoknak.
Támad a Google
A filmforgalmazás amúgy is annyira divatos dolog, hogy még a Google is beszállt a versenybe. A keresőszolgáltatásáról nevezetes cég az iTunes-hoz hasonlóan sorozatokat kínál két dollárért, azaz valamivel több mint négyszáz forintért, de négy dollárért az NBA meccseit is megnézhetjük, amikor épp ránk jön. A műsorok többsége másolásvédett, így csak online környezetben nézhetők. A fizetést bankkártyával intézhetjük, a Google rendszerén keresztül.
A Dell meg épített egy legyőzhetetlen számítógépet. Az XPS 600 Renegade azt hivatott bizonyítani, hogy a pc-k még mindig versenyképesebbek a konzoloknál, a bővíthetőségnek és a tunningolási lehetőségeknek köszönhetően. Ezt bizonyítandó készült el a 4,26 gigahertzes órajelre erősített kétmagos Pentiumra épülő számítógép. Az eredetileg 3,46 gigahertzes csip alapjáraton is erősnek számít, az viszont nem derült ki, hogy milyen hűtési módszer mellett biztosítják a 25 százalékos teljesítménynövekedést.
A gépbe pakoltak még négy nVidia Geforce 7800 GTX-et, a négy mag négy kártyán ücsörög, melyek két csatolón keresztül kapcsolódnak az alaplaphoz, és összesen 2 gigabájt memória áll a rendelkezésükre, egyébként ugyanennyit találunk az alaplapon. Teljesítményben lehet, hogy veri az Xbox 360-at, de az is valószínű, hogy legalább tízszer annyit kell fizetni érte, mint a konzolért.
Az összefoglalóhoz a Register és a Cnet anyagait használtuk fel.