Mária
-7 °C
3 °C

Legyen Ön is újságíró!

2006.06.15. 10:30
A Magyar Virtus című online portálon a cikkeket maguk az olvasók szerkesztik és írják, az "új típusú, szabad és minőségi sajtó megteremtéséért". A tavaly októberben indult szájt ma napi tízezres oldalletöltést generál, és több mint háromezer cikket tartalmaz. A szó szerinti szabad sajtó ötlete nem annyira új, nálunk keletebbre és nyugatabbra is évek óta nagy népszerűségnek örvend az interaktív, civil újságírás.

A Magyar Virtusnak nincs szerkesztősége, bárki, bármiről írhat bele cikket. A hírportál rövid, blogszerű bejegyzések helyett hosszabb írásokat tartalmaz, az evolúcióelmélettől kezdve, a farkasokon át különféle vécékről készült fotóriportig terjed a tartalma.

Kántor Károly, a Magyar Virtus ötletgazdája elmondta, azért indította a lapot, mert gyakran előfordult, hogy szívesen írt volna cikket, csak nem volt hova. "Olyan újságot szerettem volna, amit nem szerkeszt senki, és szerkesztősége sincs, a szabadságon alapszik. Velem is előfordult, hogy egy-egy témáról szívesen írtam volna cikket, de nem volt hova. Erre a célra tökéletes a Virtus" - mondta az Indexnek.

A kedvenc szerzőt mutatja

A Magyar Virtusra regisztrált felhasználók értékelik a cikkeket, a címlap az értékelések alapján módosul, így minden olvasónak más a felület. "A rendszer megjegyzi a cikkekre adott pontszámokat, és egy algoritmus alapján a következő bejelentkezéskor a korábbi értékelések alapján, az olvasó ízlése szerint mutatja a cikkeket. Ha valakinek tetszett egy szerző, onnantól kezdve a Virtus címlapján annak a szerzőnek a cikkeit láthatja a főhelyen" - fogalmazott.

A szerkesztetlenség hátrányait igyekeznek kiküszöbölni a szájtfenntartók, az oldal a felhasználási feltételekben így fogalmaz: "A Virtus felhasználói felelősek hozzászólásaik törvényességéért. Fenntartjuk a jogot a törvénysértő cikkek törlésére, illetve szerzőik kitiltására." Kántor Károly elmondta, csak kivételes esetekben avatkoznak be, az alapelv értelmében nem szerkesztenek, de töröltek már antiszemita írást, illetve olyat is, ami a Virtus egy szerzőjét állította be "nyomdafestéket nem tűrő" színben.

A szabadon szerkesztett újság ötlete nem új, az első, és egyben legnagyobb karriert befutott népújság a dél-koreai OhmyNews, amit Oh Yeon Ho 2000 február 22-én indított, ma már napi 700 ezer látogatót vonz, kétmillió oldalletöltéssel. Kántor Károly elmondta, nem az OhmyNews ötlete adta a Virtus ötletét, előbb találta ki, hogy szabadon, az olvasók által szerkesztett újságot készít, és csak utána találkozott dél-koreai elődjével. Az Ohmy-nak egyetlen profi szerzője sincs, szerkesztője viszont igen, a szájt ötletgazdája, Oh Yeon Ho és ötven kollégája átolvassa megjelenés előtt a cikkeket. Kántor Károly szerint a Virtus leginkább abban különbözik az Ohmy-tól, hogy nincs központi szerkesztőség. "Csak extrém esetekben avatkozunk be, és az a terv, hogy ne is legyen beavatkozás. Addig faragjuk az algoritmusokat, amíg csak szükséges, hogy szerkesztőség nélkül működhessen a lap" - mondta.

Ohmy, az első

Az azóta angol nyelvű mutációval is büszkélkedő OhmyNews volt az első nyitott, civil újságírásra alapozó szájt. Ma már a nagyobb napilapok olvasottságával vetekszik és 41 ezer civil újságíró készíti. Oh korábban újságíróként dolgozott, de mivel a mainstream dél-koreai médiát túlságosan elfogultnak és konzervatívnak tartotta, az egyensúly kiegyenlítése érdekében megalkotta a szó szerinti szabad sajtót.

Oh Yeon Ho eredetileg nonprofit újságot álmodott, de aztán hamar rájött, hogy a szabad sajtóval jól meg lehet gazdagodni, és átváltott a forprofit változatra. "Nem volt célom, hogy pénzt keressek, de az új típusú újságírás megvalósításához kell az anyagi háttér" - nyilatkozta az Economistnak, azt azonban nem árulta el, mekkora haszonra tett szert a reklámokból. Az Ohmy is az értékelések alapján helyezi el a cikkeket, sőt a jó cikkeket nem csak jó ponttal, hanem pénzzel is értékelheti az olvasó. A különösen népszerű, online átutalással jutalmazott cikkek egy ötnapos periódus alatt akár harmincezer dollárt is hozhatnak a konyhára, írja az Economist.

Tévé, lakossági újságíróknak

Az Egyesült Államokban a civil újságírás a televíziós műfajt is elérte, Al Gore, a 2000-es elnökválasztás vesztes jelöltje például szabadon szerkesztett tévécsatornát üzemeltet. A Current TV egy kábelcsatorna, amin a nézők készítik a riportokat. A tulajdonosok a tévé weboldalán oktatóanyagokkal segítik a lakossági újságírókat, forgatókönyvíró-technikákat, kamerahasználati-módszereket mutatnak be. Az indulása óta a világ legterjedelmesebb enciklopédiájává fejlődő Wikipedia híroldala, a Wikinews is ezen az elven készül, és a Yahoo! News is egyre több lakossági tartalmat publikál a hírügynökségek, illetve saját cikkeik mellett. Míg a Wiki-szájtok cikkeit és enciklopédia-szócikkeit közösen írják, szerkesztik az olvasók - egy írást akár többen is -, addig a civil újságírás, a blogok, webkettes bloghálózatok alapja a saját tartalom. Az évek óta, rohamosan fejlődő médiumtípusok közös jellemzője pedig, hogy kizárólag olvasók szerkesztette tartalommal szerepelnek a nyilvános térben.

Öreg média, új média

Az Economist elemzése szerint a kérdés, hogy az új típusú, szabadon szerkesztett, bloggerek és civil újságírók által vezérelt média aláássa-e a hagyományos médiumok népszerűségét. A vitában nem elhanyagolható érv, hogy az online reklámpiac rendkívüli ütemben fejlődik, Magyarországon 2005-ben az előző évi adatokhoz képest ötven százalékkal nőtt a forgalom. Az Egyesült Államokban a napilapok olvasottsága 1990 óta fokozatosan csökken, főként a fiatalok körében, azonban a nyomtatott lapok hirdetéseinek ára még mindig magasabb, mint az online felületen. Lauren Rich Fine, pénzügyi elemző az Economistnak elmondta, minden egyes, printlapban megjelenő reklámra költött dollár az online változatban csupán húsz-harminc centet ér.

Ennek ellenére Philip Meyer szerint ez már a múlt. A szerző a Vanishing Newspaper (Újságok eltűnése) című 2004-es könyvében azt írja, néhány évtizeden belül leáldozik a hagyományos médiumok csillaga, előrejelzése szerint az utolsó újságolvasó 2040 áprilisában olvassa ki az utolsó újságot.