Vilma
-8 °C
3 °C

Tiltott pornó és csetelés

2005.06.12. 11:50
A neve elhallgatását kérő Péter megérti, hogy főnökei szűrik a munkahelyéről elérhető webszájtokat, a neve elhallgatását kérő Gábor viszont csendben tiltakozik az eljárás ellen és hekkermódszerekhez folyamodik. A névvel nyilatkozó jogászok szerint minden rendben: a munkáltatók azt csinálnak, amit akarnak, feltéve, ha előre figyelmeztetik róla a dolgozókat. A szűrőszoftver-forgalmazó azt állítja, a webfilter egyenesen hasznos, hiszen kigyógyít a netaddikcióból.

Péter huszonkét éves, és szűrik. Sok olyan sorstársához hasonlóan, aki hozzáfér a nethez a munkahelyén, Péter nem azt a webszájtot nézi, amelyiket akarja, hanem azt, amelyiket engedik neki. Hol a Totalcar nem jön, hol az Ebay, panaszkodik a teljes nevét elhallgató Péter, aki néhány hónapja adminisztrátorként dolgozik egy többszáz fős londoni cégnél. "Az elején nem tájékoztattak semmiről, csak adtak munkát, hogy csináljam. Azóta már van loginom is a rendszerhez, így tájékoztattak a policyről, és a héten megjelent belső újságban is van kivonat a szabályzatból. Elolvastam. A lényeg, hogy kizárólag munkával kapcsolatban lehet(ne) használni az internetet, és szigorúan 9:00 - 17:30 között, mert utána már nincs munkaidő" - mondja Péter.

"Hogy mit szűrnek, azt nem tudom, nem találtam rendszert a dologban. Van egy gyanúm, hogy szavakra vagy az URL-re szűrnek egy SurfControl nevű szoftverrel (...) Én úgy gondolom, hogy ez szükséges rossz - egy bizonyos szintig. Teljesen megértem, hogy limitált a sávszélesség, ezért nem szabadulhat rá minden dolgozó, és az időt is elveszi, ha mindenki csak netezget meg emailezget. Valahogy kontrollálni kell, hogy dolgozzanak is az emberek."

Milliókat visz el a pornó

Péter nincs egyedül: az American Management Association és az ePolicy intézet májusi felmérése szerint például a megkérdezett amerikai cégek háromnegyede figyeli, merre járnak a weben az alkalmazottak, és 65 százalékuk blokkol bizonyos oldalakat, aminek több oka is van. Biztonsági szempontból kockázatosak a jelszóra és hitelkártyaszámra vadászó adathalászok, a phisherek és a böngészőn keresztül vírust terjesztő oldalak; ha pedig a nagy méretű fájlok - zenék, filmek - töltögetése ölt tömeges méreteket, az lelassíthatja, sőt meg is béníthatja a cég netes adatforgalmát. A legtöbb szájt viszont egyszerűen az időt rabolja: a pornóra-játékra-csetre rákattant munkatársak nem húzzák rendesen az igát, és ezzel forintosítható kárt okoznak cégüknek.

A külföldi statisztikakészítők alkalmazottanként néha ötven, néha százdolláros óránkénti rezsiköltséggel számolnak: ennek alapján ha egy ötszáz fős munkahelyen mindenki napi húsz percet szörföl rekreációs célzattal, a vállalatot 8000-16 000 dolláros veszteség éri hetente. Egy kétezer fős magyarországi cégnél végzett magánfelmérés azt találta, hogy 2500 forintos óránkénti rezsiköltséggel számolva napi 3,5 millió forint ment el csak arra, hogy a munkatársak pornóoldalakat látogattak munkaidőben. A hazai retorziókról nincs kimutatás, azt viszont lehet tudni, hogy az amerikai vállalatok negyede rúgott már ki alkalmazottat netes helytelenkedés miatt.

Jogászok: Alkotmányos és törvényes a szűrés

A magyar jogszabályok között nem találni olyat, amely tiltaná, hogy a munkáltatók figyeljék, merre szörfölnek munkaidőben az alkalmazottak. Detrekői Zsuzsa, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) jogásza szerint vonatkozó törvényhely hiányában a különböző ombudsmani állásfoglalások a mérvadóak. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2001-es állásfoglalásában így fogalmaz: "Amennyiben a munkavállaló az internet használatát csak a munka végzése céljából engedélyezi, lehetősége van ennek ellenőrzésére. Ezt azonban csak akkor teheti meg, ha a dolgozók figyelmét előzetesen felhívta az internet használatának korlátozására, és az utólagos ellenőrzés lehetőségére."

A Munka Törvénykönyvének távmunkára vonatkozó paragrafusa még azt is lehetővé teszi a munkáltatónak, hogy megszabja, mire használhatja az alkalmazott a rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszközt, és mire nem - ennek alapján pedig még a pasziánsz is megtiltható, nemhogy a szexcset. Detrekői nem tartja aggályosnak a helyzetet, hiszen a kívánt információhoz az alkalmazottak más forrásból is hozzájuthatnak, "megvehetik az újságot". Így foglal állást Bayer Judit médiaszakértő a Médiakutatóban megjelent 2002-es tanulmányában is: "Egyes magánintézmények azonban, mint például a munkahelyek, meghatározott céllal nyújtanak internet-hozzáférést, és nem kívánják megengedni, hogy a számítógépeiket a felhasználók más célra használják, mint amire ők szánták, vagy hogy a használók az idejüket más dologgal töltsék, mint ami a munkájukkal van összefüggésben. Ez nem tartalom-alapú korlátozás, hanem az anyagi forrásokkal és az idővel való rendelkezés, ezért nem ütközik az alkotmányba, amíg a felhasználónak más lehetősége is marad arra, hogy információt szerezzen."

A hot megy, a free nem megy

Az Indexnek név nélkül nyilatkozó alkalmazottak ellentmondásos esetekről számoltak be: van olyan munkahely, ahol a Hotmail nem elérhető, de Freemail igen, és van, ahol egyes munkatársaknak az a feladatuk, hogy a kollégák által meglátogatott szájtok listáját nézegessék, majd mailben figyelmeztessék őket, hogy hagyjanak fel a helytelenkedéssel. Egy multi exalkalmazottja elmondta: náluk senki nem fért hozzá a nethez, még a főnökök sem. Akinek halaszthatatlan elektronikus ügyintéznivalója akadt, egy az előtérben felállított nyilvános terminálon intézhette.

Ami a közszférát illeti, Cserey Kálmán, a Miniszterelnöki Hivatal elektronikuskormányzat-központjának hálózatfejlesztési és monitoring főosztályvezetője szerint "intézménye válogatja", alkalmaznak-e szűrést a kormányhivatalok vagy sem. A központ által üzemeltetett kormányzati tűzfal képes ugyan IP-címeket és portokat tiltani, és ezt kérésre meg is teszi, de a kérések nem tartalomszájtok tiltására, hanem technikai veszélyek elhárítására vonatkoznak. Cserey ennek ellenére nem zárja ki, hogy az egyes intézmények szűrik a nem kívánatosnak ítélt tartalmat. Az Informatikai és Hírközlési minisztérium sajtóosztályának vezetője, Sashegyi Zsuzsa e-mailben azt nyilatkozta: "Jelenleg az IHM-ben technikailag nem tiltott vagy szűrt semmilyen tartalom, kizárólag vírusvédelmi ellenőrzés szempontjából van technikai ellenőrzés a levelező rendszerben és a web-es tartalmak letöltésekor (http vírus-szűrés)".

Fekete, fehér, igen, nem

Azok a munkáltatók, amelyek szűrnek, a legváltozatosabb eszközökkel teszik. Van, ahol a rendszergazdát utasítják arra, hogy állítsa össze a tiltott szájtok feketelistáját, és van, ahol nem is fekete-, hanem "fehérlistát" készítenek, vagyis nem azt mondják meg, mit tilos, hanem azt, hogy mit szabad megnézniük az alkalmazottaknak. "Ezek parasztos módszerek" - mondta Nemes Dániel, a Filtermax biztonsági cég stratégiai igazgatója. "Többet ártanak, mint használnak."

Nemes cége, a Filtermax foglalkozik az egyik legelterjedtebb szűrőszoftver, a SurfControl hazai forgalmazásával. A program lelkét a versenytársakhoz (ContentWatch, vagy a gyerekeket védő CyberPatrol, Cybersitter és Net Nanny) egy több millió webszájtot tartalmazó, kézzel összeállított adatbázis képezi. A munkáltató kategóriánként megadhatja, milyen oldalakhoz ad hozzáférést: tilthatja például a pornót és a sportot, engedélyezheti a banki ügyintézést és az utazási szájtokat. Bár a rendszer nem tévedhetetlen, Nemes szerint megfelel a legszigorúbb adatvédelmi előírásoknak is: "A főnök nem azt látja, hogy X. kolléga a Népszavát vagy éppen a Magyar Nemzetet olvassa, hanem csak azt, hogy politikai napilap szájtján járt" - mondta Nemes, hozzátéve, hogy ha a webezési szokásokból következtetni lehetne az alkalmazottak világnézetére, az már különleges személyes adatokkal való visszaélést jelentene, ami bűncselekmény.

Enter the hacker

Aki nem szeret dolgozni, vagy csak szeret netezni, megpróbálhatja ellenintézkedésekkel kijátszani a nagy testvéresdit játszó munkáltatót. Azt Nemes is elismeri, hogy "minden védelmet meg lehet kerülni, és minden megkerülési lehetőséget meg lehet szüntetni. Csak van egy pont, amikor már nem éri meg".

Az anonimitást kérő Gábor, egy külföldi menedzsmenttel működő magyar cég munkatársa régóta kerülget. Szerinte ha a szűrést végző cég "balfasz", és a céges proxyban tiltja le a szűrendő szájtokat, elég egy másik - saját - proxyt beállítani, és "azon keresztül mehet minden".

"Amikor applevel firewall [alkalmazásszintű tűzfal] van előtted és csak az Internet Explorert engedi ki a netre és proxy is fut ugyanott, itt is lehet próbálkozni másik proxyval - vagy bejön vagy nem. Ha nem, akkor lehet komolyabban trükközni." Gábor komolyabb trükkjei között hajdanán szerepelt egy úgynevezett SSH tunnel (titkosított csatorna) kihúzása saját gépe és a szerver között, amibe beleterelte adatforgalmát, és minden működött, mivel a titkosított forgalmat alapból kiengedte a rendszer. Mostani cége azonban speciális tűzfalat alkalmaz és olyan proxyt, ami nem enged ki semmit. "Ez olyan technológia, amit ha ki akarsz kerülni, át kell írnod egy program forráskódját és azzal a módosított tunnellel talán működni fog. Baromi feltűnő és nagyon kényelmetlen" - mondja Gábor.

A filtermaxos Nemes úgy gondolja, nem megoldás a netelérés teljes tiltása. "Az rendben van, ha [a munkáltató] vissza akarja szorítani a netezést. De ha túlzásba viszi a szűrést, a dolgozó elégedetlen lesz. Egy épeszű ember ilyenkor feláll és elmegy. Meg kell találnunk az egyensúlyt és azt, hogy hol húzzuk meg a határt" - mondta Nemes, aki szerint a szűrőszoftver nem csak a munkáltatókat védi. "Védi azokat, akik szeretnének dolgozni, csak rákattantak az internetre. Nincs ebben semmi tisztességtelen. Mindenkit véd. Azokat nem védi, akik nem szeretnek dolgozni".

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!