Miklós
-7 °C
2 °C

Önzőek az mp3-at töltögető internetezők?

2000.08.26. 17:56
A Napster és a Gnutella programok forradalmasították a zene digitális terjesztést, felhasználóik egymás között töltögetik a nótákat oda-vissza. Mégsem biztos azonban, hogy ez a módszer lesz a mindenvivő, mint a Ferrari az autóskártyák között. A Xerox két unatkozó kutatója egy egész napot arra szánt, hogy megvizsgálja a Gnutella-fanok szokásait, amiből arra a következtetésre jutottak, hogy a legtöbben csak letölteni szeretnek, másoknak nem teszik elérhetővé zenéiket.
Hallgatni arany - feltölteni szégyen
A Xerox palo altói kutatólaboratóriumának rendszergazdája egy ködös hajnalon arra lett figyelmes, hogy a hálózati forgalom olyan méreteket öltött, ami még az ipari méretűnek nevezhető sávszélességet is megroggyantotta. Rövid nyomozás után kiderült, hogy Eytan Adar és Bernardo A. Huberman foglalta le a vonalat mp3-töltögetéssel, ám mégsem vonták felelősségre őket, ugyanis a két tudós a leleplezés pillanatában hirtelen dossziékat kezdett lobogtatni a technikai személyzet orra előtt, amit hamarosan az interneten is közzétettek.

A két kutató egy nap, egy éjszakát töltött a Gnutella-hálózat bugyraiban, és arra végkövetkeztetett, hogy az emberek 90 százaléka önzően csak letöltésre használja a szoftvert, és nem tesz a közösbe más számokat. A "digitális közösség tragédiája", ahogy a szerzők a jelenséget nevezik, több ponon ejt sebet az ígéretes fájlcserélési elgondoláson.

Kevesen adnak, sokan kapnak

Az egyik problémát az jelenti, hogy ha a hálózat milliós tömegéből csak elenyésző százalék tart a gépén a felhasználók által letölthető zenét, akkor egyenetlenül oszlik el a sávszélesség terhelése, a rendszer jelentősen belassul. "Mivel a Gnutella-hálózatban talált fájlokat az emberek ingyen megszerezhető köztulajdonként kezelik, nem érzik kötelességüknek, hogy adjanak cserébe valamit." A gnutellások 70 százaléka egy darab számot nem tett be a hálózatba.

A másik probléma, hogy a koncentrált tartalom miatt könnyebben azonosíthatók az esetleg illegális dalokat tároló szerverek tulajdonosai. Bár a Gnutella esetében nem lehet felelősségre vonni egy céget a Napsterhez hasonlóan, a keményvonalas mp3-gyűjtögető rajongókat - névtelenség ide vagy oda -, elég könnyen lokalizálhatják a hatóságok.

A felmérésből kiderült, hogy a hálózatban keringő számok 98 százalékát a felhasználók egynegyede adja a közösségnek. Még keményebb, hogy a kutatás 24 órája alatt a rendszerben lévő gépek 1 százaléka, azaz 314 számítógép tárolta a letölthető dalok 40 százalékát. Ezt a csoportot például a többi felhasználó által látható IP-cím alapján nem lenne nehéz beazonosítani.

A felmérés hétvégéjén 31 395 gép tartózkodott a hálózatban (amit a Xeroxból elértek), amelyek összesen 3 019 405 fájlon osztoztak. A kutatók nem tudták pontosan megállapítani a felhasználók számát, de úgy érezték elég nagy csoportot figyeltek meg ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzák vizsgálódásuk eredményét.

Megbukik az önkéntes fájlcsere?

A szabadidejében internetes kutatásokat végző fizikus, Bernardo Huberman úgy véli, ekkora tömegnél nem lehet garantálni, az önkéntes együttműködést. Azt viszont már elfelejtette megvizsgálni, milyen arányban oszlik meg a sávszélesség a dalokat letöltésre kínálók táborában.

Nem mindegy ugyanis, hogy valaki a cégénél egymegabites vonalon nyomja a fájlokat vagy otthon egy 56 kilobites modemmel küzd. Utóbbi esetben, amikor egy szám letöltése is problémát okoz, nem feltétlenül szeretné a júzer telefonszámlát fizetni azért, hogy mások mp3-hoz jussanak.

A xeroxos nyomozás apropóját feltehetőleg a Napster körüli harc adta, a lemezkiadók ugyanis a kis híján bezáratott cég után elkezdtek érdeklődni az alternatív zenecserélő hálózatok, így a Gnutella után is.

A fejlődés azonban nem áll meg a Gnutellánál, néhány hónapon belül ugyanis beüzemelik a Freenet hálózatát, amely teljes névtelenséget biztosít felhasználóinak (még IP-címeket is csak komoly rákészüléssel lehet rajta visszanyomozni, ha egyáltalán), valamint egyenletesen osztja szét a rendszerébe került fájlokat.