Ilona
16 °C
33 °C

Google: székfoglaló beszéd az európai hódító hadjárathoz

2007.06.22. 15:35
Idén már két és félezer munkatársa van az amerikai cégnek Európában. Jönnek a lokalizált oldalak, közben Kaliforniában egyre zöldül a központ és a finn nyelv távolodik a magyartól. (Svéd szemszög.)

Párizs júniusban is kellemes hely. A Rue Saint-Jacques-on ácsorgunk egy svéd újságíró kollégával és azon tanakodunk, hogy vajon miért tartotta fontosnak idén a Google, hogy Európában is tartson egy Press Dayt, ami leginkább egy éves beszámolóval egybekötött sajtótájékoztatónak számít odaát, a tengerentúlon.

Nyilván készülnek valami bejelentéssel, azon túl, hogy végighallgathatjuk majd, hogy milyen újításokkal is állt elő idén a kaliforniai cég, állapítjuk meg végül, majd irány a busz. Az első megállónk a Szajna partja, a Port de Javel Haut, ahova a Press Day előtti este szervezett partyt a Google. A háttérben a folyó és a szürkületkor sajátos szilveszteri hangulatban villódzó Eiffel-torony.

A partynak két célja van. Az egyik, hogy megismerkedjenek egymással az európai technológiai újságírók, valamint hogy elvegyüljenek köztük a Google európai és amerikai munkatársai, s egy kicsit közelebb engedjék a sajtót a szokásos, közleményeken keresztüli üzengetésnél. A cég egyik amerikai munkatársa például a New York-i irodát méltatja. Merthogy a Szilícium-völgy után ebbe a keleti parti városba települt a második legnagyobb létszámmal üzemelő irodájuk, s mint a rövid folyóparti beszélgetésből kiderül, a hirdetési központ is itt van.

Mint később több vezetőtől is megtudjuk, nem csak most, de a jövőben is ez adja a cég bevételeinek, s így nyereségének nagy részét. A Google munkatársai egyébként jó kedélyű emberek, amit nyilván az is serkent, hogy a cég elmúlt évekbeli teljesítménye finoman szólva is reményteli. A buli ennek ellenére viszonylag korán véget ér. Nincs részegedés: holnap kora reggel kezdődik a konferencia.

A helyszín rendhagyó: a L'Atelier Richelieu-ben vagyunk. A műhelyépület belül hófehér, s csak a véletlenszerűen elhelyezett Google-színű labdákból tudni, hogy a fehér maga a koncepció része, s nem arról van szó, hogy elmaradtak volna a szervezők a festéssel és a bebútorozással. A bevezetőt Nikesh Arora, a Google európai első embere tartja. Tőle tudjuk meg többek közt, hogy a cégnek az Egyesült Államokon kívül éppen Európában van a legtöbb alkalmazottja. Idén júniusban már 2500 embert foglalkoztatnak 21 irodában, amire azért van szükség, hogy "jobban megértsük, hogy Európában mire van szüksége a netezőknek."


A YouTube alapítói az európai újságírók gyűrűjében - forrás: Index
A felvezető beszéd után a legfontosabb rész következik. A Google tulajdonába került YouTube két fiatal alapítója, Chad Hurley és Steve Chen tart egy rövid előadást a videómegosztó szolgáltatás fejlődéséről, és jövőbeni terveikről. Százmilliónyi videót néznek és több százezer videót töltenek fel naponta a YouTube-ra a netezők, mely az alapítók szerint ma már nem csak szórakozásra alkalmas szolgáltatás, de viszonylag sok az oktató jellegű felvétel is.

Azt is megtudjuk, hogy a világ számos kis cége használja a YouTube-ot arra, hogy a potenciális fogyasztókhoz eljuttassák reklámfilmjeiket. A cégek mellett pedig a zenészek és a bloggerek is sztárrá válhatnak. Példaként a korábban ismeretlen holland énekesnőt, Esmée Dentert említik, aki a YouTube-ra töltötte fel videóját, egy Justin Timberlake-dalt, saját előadásban. A lányra felfigyelt maga az amerikai énekes is, olyannyira, hogy...

A nap bejelentése csak ezután követezik. A YouTube is megindul a lokalizáció útján, és első körben Brazíliában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Japánban, Lengyelországban, Olaszországban és Spanyolországban jelentkezik a helyi netezők nyelvére lefordított felülettel, valamit tartalomajánlatokkal. A YouTube tehát elindul a globalizáció - vagy ha tetszik: a lokalizáció - útján, ami előbb-utóbb talán egy, a kifejezetten a magyar netezőknek szóló, magyar nyelvű YouTube-verziót is jelenthet.

Az sem kizárt, hogy a lokális verziókon a helyi hirdetők is megjelennek. Így a YouTube minden bizonnyal az európai online hirdetési piacon is előrébb léphet. A YouTube alapítói az idei évre az elérhetőséget tartják a legfontosabb célnak. Első lépésként a videómegosztó már mobilon is élvezhető (m.youtube.com), s mint a Press Day utáni napon kiderült, az Apple iPhone-ban is nézegethetjük hamarosan a videómegosztóba feltöltött felvételeket. A más piacok felé nyitás és a mobilplatform felé kacsintgatás egyben azt is jelentheti, hogy a Google és a YouTube úgy érzi, odahaza lassan felérnek a csúcsra, kihozták a maximumot. A növekedést a jövőben máshol kell keresni.

A két fiatal multimilliomos után a Google keresőért felelős elnökhelyettese következik a színpadon. Marissa Mayer elsősorban az új Univerzális Keresőhöz vezető utat ecseteli. Amíg 2000-ben még csak körülbelül egymilliárd weboldalt kellett indexelnie a keresőjüknek, addig mára ez a szám több tízmilliárdra dagadt. Így értelmetlenné váltak azok a korábbi elképzelések, melyek szerint lehetséges címtárakba, linktárakba rendezgetni a weben fellelhető hasznos tartalmakat. Az előadást előbb net- majd áramkimaradás akasztja meg. Mindenki az előző napi viharos esőzést okolja. Aztán minden helyre áll, és folytatódik a show.


Google-színek a fehér termek között - forrás: Index

Miután megértettük, hogy miért volt szükséges a különböző keresőket összegereblyézni egyetlen univerzálissá, a Google zöld oldaláról kíséreli meg bemutatni magát. Urs Hölzle, a cég hivatalos zöld embere elmesélte, hogy a légkondik helyett a vízhűtéses módszerrel mennyi energiát lehet megspórolni (főleg a hatalmas szerverparkokban). A Google nem a levegőbe beszél: Mountain View-ban 1,6 megawatt napenergiát használnak, és 2012-ig további 50 MW megújuló energiát szeretnének használni a hagyományos helyett. Majd az elnök-vezérigazgató, Eric Schmidt következett, aki gyakorlatilag az összes fontosabb Google-alkalmazásról elmondta, hogy miért jó a világnak, hogy léteznek. A kérdés-válaszok során elsősorban a személyes adatokkal kapcsolatos aggályok merültek fel.

Az egyik kérdező arra reagált, hogy Schmidt előadásában példaként említette, a YouTube-on megjelennek például olyan venezuelai videók is, melyek nem épp a dicsőséges venezuelai elnököt ábrázolják. Az újságírói kérdés ezzel kapcsolatban úgy hangzott, hogy ha a venezuelai elnök le akarná vetetni ezeket a neki nem tetsző videókat a YouTube-ról, megtehetné-e. Valószínűleg nem, hangzott a bizonytalan válasz, majd Schmidt hozzátette, hogy ők minden esetben a tiszta jogi helyzetet keresik. Az Apple-lel esedékes megállapodásaikról nem nyilatkozott Schmidt, viszont egy laza mozdulattal előpenderítette zsebéből iPhone-ját, mire a finn újságírók egyből mobilos kérdésekkel kezdték el bombázni. Mindhiába. Kiderült, hogy egyelőre csak azt tudhatjuk meg, amit eddig is tudtunk: lesz Google Maps az iPhone-ban. (Azóta - az amerikai sajtóból - már azt is tudjuk, hogy a Street View funkció és a YouTube is elérhető lesz az új mobilkütyüvel.)

A svéd kolléga a nap végére kedvetlenül hívta szerkesztőjét, hogy ő ugyan sok mindent nem tud írni az eseményről. Hiába volt először Google Press Day Európában, egyelőre nem vesznek minket annyira komolyan, hogy az érdemi bejelentéseket is idehozzák. Azok maradnak Kaliforniában. Mi pedig illedelmes európaiak módjára egyelőre megelégedtünk azzal, hogy láthattuk élőben a "nagyokat": Eric Schmidtet, a másfélmilliárd dollárt bezsebelő YouTube-srácokat és Mr. iPhone-t.

Finn mondatokat próbálunk meg magyar megfelelőikkel összevetni. Svéd barátom értetlenkedik a rokonság-elméleten. Kedélyesen sétálgatunk a díszletek között.