Erzsébet
0 °C
7 °C

Galaxis-útikalauz a Google-től

2008.03.18. 10:10
Hosszas ígérgetés után a végre elindult a Google Earth szolgáltatás testvére, a Google Sky, így a böngészőnkkel játszhatunk csillagászt. Kipróbáltuk, vajon a Google tényleg lehozza-e a csillagokat az égről.

A Föld , a Hold és a Mars után a Google térképszolgáltatása nagyot lépett, és már az egész égboltot kínálja. A Google Sky alkalmazás tavaly ősszel indult a NASA-val és egy rakás obszervatóriummal közösen, és most jutott el addig, hogy a böngészőben futó változattal mindenkihez eljusson. Az alapelv hasonló a jó öreg Google Mapséhez, csak itt műholdas képek helyett űrtávcsövek felvételeiből rakták össze nekünk az égboltot, hogy kedvünkre nézelődjünk rajta.

Aki már használt Google Mapset, annak a Sky is hamar kézre fog állni (lévén ugyanazt a technológiát használja), ugyanúgy tudunk egérrel navigálni és a görgővel zoomolni, vagy ugyanezt a bal oldali ismerős kis műszerrel megtenni (plusz alul látjuk a kurzor pozícióját, de ahhoz már tényleg csillagásznak kell lenni, hogy megértsük, mit jelentenek a számok). Alapjáraton a Naprendszer bolygóinak megtalálásához kapunk egy kis segítséget, és van egy keresőmezőnk is, ezzel már el lehet játszani egy ideig. Csak az a lelkesítő effekt hiányzik, ami miatt annak idején a Google Earth-ön órákat elmolyoltunk anno: hogy megkeressük a házat ahol lakunk, ahol dolgozunk, ahol nyaralni voltunk, az Eiffel-tornyot, a Szabadság-szobrot, a piramisokat, és így tovább. Igaz cserébe megkereshetjük a Teremtés oszlopait, a Centaurus A galaxist, vagy a Hópehely-fürt nevű, valószínűtlenül látványos objektumot a Monoceros (Egyszarvú) csillagképben.

A közlekedési hálózat és a műholdas kép közötti váltás helyett itt három külön réteget kapcsolhatunk be (és variálhatjuk, hogy mennyire legyenek áttetszőek): infravörös és mikrohullámú tartomány, illetve az egész égboltot befedő festmény, ami a csillagképeket mutatja.

A céltalan nézelődésbe határozott irányt visznek az alsó menüpontok, amik segítenek megtalálni az állatövi jegyeket, illetve egy csomó előre bekészített látnivalóval várnak, amik tényleg hihetetlenül jól néznek ki. Állítólag 200 millió galaxis van összesen a Google Skyban, én nem számoltam utána, mindenesetre ha egy érdekesebb objektumra bukkanunk, arra kattintva plusz infókat is ad a rendszer, egy kész lexikon van beleépítve.

Itt azt is kiválaszthatjuk, hogy a Hubble űrtávcső, a Chandra röntgenteleszkóp, a Spitzer infravörös űrteleszkóp, vagy a GALEX űrszonda távcsövének ultraibolya képein akarunk bámészkodni. Plusz ismeretterjesztő podcastokat is hallgathatunk, ha az eddigiektől nem váltunk volna még lelkes csillagászatrajongóvá.

A Google Earth, mielőtt az egész internet egyik leghasznosabb kütyüje lett belőle útvonalkereséssel meg szállodafoglalással, egy jópofa kis alkalmazásnak indult, amin el lehet nézelődni, gyönyörű helyekre bukkanni, és "na, ide sem fogok soha eljutni" sóhajtozások közepette böködni a virtuális földgolyót. A Google Sky most ugyanitt tart - persze annyi különbséggel, hogy az ebben talált helyekre tényleg nem fogunk eljutni - és ennél több soha nem is lesz. A csillagászat iránt érdeklődőknek maga a mennyország, éjjel-nappali ingyen Planetárium, a többieknek negyedóra bámészkodás, aztán kikapcs.