Képernyővédővel a bioterrorizmus ellen

A himlőt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1977-es kampánya során világszerte sikeresen kiirtották, a gyilkos vírus azonban újra lecsaphat. A Közel-Keleten egyre növekvő feszültség miatt sokan attól félnek, hogy a lelkes terroristák a látványos robbantások után sokkal alattomosabb módszerekhez nyúlnak, mégpedig a biológiai fegyverekhez. A himlő lehet az egyik legjobb választásuk, hiszen az embereket 1972 óta nem oltják be ellene. Az emberek beoltásával ugyan még meg lehet előzni a katasztrófát, amennyiben elegendő oltóanyagot lehet előállítani rövid idő alatt, de a megfertőződött emberekkel már nem lehet mit kezdeni, ugyanis a kezeléshez nincsenek megfelelő gyógyszerek.

Lépfene után himlő

A tavalyi lépfene-támadások után közel másfélmillió ember futatta le számítógépén azt a képernyővédő programot, amellyel a lépfene ellenszerét keresték. Ekkor négy hét alatt 3,5 milliárd molekulából sikerült kiválasztani háromszázezer potenciális hatóanyagot, amelyekkel a kutatók később tovább foglalkozhattak. Az IBM, a United Devices és az Accelry ezen a sikeren fellelkesülve indította el újabb digitális hadjáratát.

A himlőkutatásban több millió otthoni számítógép vehet részt, de akár kutatóintézetek egymáshoz kapcsolt szerverei és szuperszámítógépei is csatlakozhatnak a világméretű projekthez. Az Oxford Egyetem, az Essex-i Egyetem, a Roberts Research Institute a Sloan-Kettering Rákkutató Központ és a Western Ontario Egyetem már bejelentette, hogy részt vesz a kuatásban.

Másodpercenként egy billiárd művelet

Ha a Smallpox Research Grid-nek, azaz Himlőkutatási Hálózatnak nevezett kezdeményezésben kétmillió ember venne részt, akkor az egész rendszer számítási ereje hozzávetőlegesen 1,1 petaflop lenne, ami másodpercenként 1.1 billiárd (milliószor milliárd!) számítási műveletet jelent.

A himlőkutatás háttérhálózatának infrastruktúráját az IBM szolgáltatja, többek között néhány p690-es Regatta szerverrel, a DB2 szoftverrel és a vállalati tárólórendszerként szolgáló "Shark" rendszerrel.