Miklós
-7 °C
2 °C

Negyedszázados a magyar internet

2003.11.29. 22:00
Kapcsolódó cikkek (2)
Éppen huszonöt éve, 1978 őszén létesült Budapest és Bécs között az első közvetlen számítógépes összeköttetés, 64 kilobyte-os TPA 70-esek segítségével. A magyar internet indulása persze nem volt zökkenőmentes: a belügyminisztérium kissé idegesen figyelte a nyugatiakkal levelezgető tudósokat, az osztrák sajtó pedig kémkedéssel vádolta őket. Később az Egyesült Államok és Moszkva közötti kapcsolat is Magyarországon keresztül épült ki.
Idén ősszel huszonöt éve, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete (MTA SZTAKI) intézményes számítógépes kapcsolatot létesített az ausztriai Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (International Institute for Applied Systems Analysis, IIASA) révén a Bécsi Műszaki Egyetemmel, majd az akkoriban az adatátvitellel foglalkozó Radio Austria nevű céggel.

KFKI TPA-70
Az első kapcsolat létrehozásához TPA 70-es számítógépeket használtak. 1979-ben a magyar kutatók már el tudták érni ezen az úton a nyugat-európai és amerikai tudományos adatbázisokat, illetve levelezhettek nyugati kollégáikkal. A rendszerben Arpanetet használtak levelezésre, de számos más hálózaton (Telnet, GE MARK III) keresztül is lehetett adatbázisokban böngészni.

Kapcsolattartás, együttműködés

Már ezt megelőzően is voltak egyéni kapcsolatteremtési kísérletek akusztikus modemekkel (ezeknél a telefonhallgatót egy gumialjzatra, a "modemes illesztő egységre" kellett helyezni), de ez volt az első közvetlen számítógépes kapcsolat Magyarországon, mondta el lapunknak Kiss István, aki ekkoriban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) Rendszerelemzési Irodája igazgatójaként az IIASA-val való kapcsolattartás koordinátora volt. Az IIASA volt az a szervezet, amely létrehozta a vasfüggöny két oldalán élő tudósok együttműködésének - elsősorban politikai - alapjait.

Akkoriban Magyarországon az MTA SZTAKI Victor Hugo utcai épülete volt az egyetlen hely, ahonnan a fejlett ipari országok számítógépes hálózatát el lehetett érni, mondta lapunknak Kiss István, aki jelenleg a Döntés- és Rendszerelemző Kft. ügyvezető igazgatója. Később a szolgáltatás nyilvánossá vált, egyetemek, akadémiai kutatóhelyek és gazdasági elemzők is hozzáférhettek a külföldi adatbázisokhoz. A technológiai háttér a Szerviták terén levő Postai Központi Távíróhivatalban épült ki.

Az USA-Budapest-Moszkva tengely

A belügyminisztérium természetesen nem nézte jó szemmel ezt a hirtelen létrejött kommunikációs szabadságot. "Itthon, a belügyben attól tartottak, hogy az adatlekérésekből az okos nyugatiak kitalálják, hogy mivel foglalkozunk" - avatott be az akkori aggodalmakba Kiss István, aki maga folytatta az adatforgalom-egyeztetési és -ellenőrzési tárgyalásokat a BM-mel.

Ezeknek eredménye a Központi Statisztikai Hivatal rendelete lett (abban az időben a KSH felügyelte a számítástechnikai alkalmazásokat), melynek értelmében másodpercre részletezett naplót kellett vezetni minden külföldi kapcsolatról. Bár az összeköttetés technikai részletei nyilvánosak voltak, a nyolcvanas években egy osztrák lap még kémkedéssel is megvádolta a magyar szakembereket, mesélte Kiss István, de az ügy végül hamar elült.

A kutatóknak később sikerült Budapest és Moszkva között is kiépíteniük a közvetlen számítógépes kapcsolatot, sőt a nyolcvanas években az Egyesült Államok és Moszkva közötti kapcsolat is Magyarországon keresztül valósult meg, mondta Kiss István.

Még egy szülinap

Idén ősszel ünneplik a nemzetközi internet harmincadik születésnapját is, ugyanis 1973 őszén létesítették az első teljes értékű, nemzetközi Arpanet-kapcsolatot a londoni University College és a norvég Kjeller egyetem között.

Korábban már próbálkoztak nemzetközi összeköttetéssel, 1969-ben Peter Kirstein, az UCL professzora az Egyesült Államokkal, de ezt még nem tekintik teljes értékű kapcsolatnak. Peter Kirstein volt különben az is, aki az USA és Nagy-Britannia között kiépítette a fő internetkapcsolatot a nyolcvanas években.