Kelemen, Klementina
3 °C
7 °C

Túlpörgetett álviták és lufihámozás 2.0

2006.04.06. 10:30
Ma már éppen annyi ellenzője, kritikusa van a Web 2.0-nak, mint ahány támogatója vagy éppen elvakult híve. Az utóbbi napokban két önjelölt tekintély is megkísérelte bemutatni a túlzott optimizmus veszélyeit, vagy - a másik oldalról - a túlzott zavarodottság miértjeit.

Az egyik versenyző Jakob Nielsen, aki mostanában usability tanácsadóként (webes alkalmazások használhatóságában szakértő) ügyködik. Megjárta az IBM-et, a Sun Microsystemst, de elsősorban könyvei és webes publikációi miatt ismerik nevét egészen szűk körökben. Nos, Nielsen nemrégiben állandó virtuális lakhelyén, a Useit.com-on publikált cikket Hyped Web Stories Are Irrelevant ("A túlzottan népszerűsített webes történetek irrelevánsak") címmel. Persze ne gondoljuk, hogy Nielsen a címben kitombolta magát. Szisztematikusan végigjár néhány témát, ami szerinte már annyira hájpolás, hogy annak rossz vége lesz. Egyenesen Weblufi 2.0-ról beszél, utalva minden mai webes vállalkozás vezetőjének lázálmára, a vékony jégen táncolás pesszimistábbik kimenetelére.

Nielsen valójában nagyon elégedett azzal, hogy ő már 1997-ben megmondta, hogy vékony jégen ne táncoljunk, avagy nem szabad messzemenő következtetéseket levonni abból, hogy néhány kimagaslóan teljesítő cég milyen utat jár be. A webes cégek többsége ugyanis szerinte nem járhatja be ezt a pályát. És most, hogy "a történelem ismétli önmagát", megint azt látjuk, hogy szinte végtelen számú sztori jelenik meg a "hivatalos médiában", de még a szakmai weboldalakon is ezekről a "nem-tipikusan fejlődő webes szolgáltatásokról". Nielsen a terrorfenyegetettséget mérő amerikai skálához hasonlóan különböző szintű hype-okról beszél.

Hype-szint: mérsékelt

A kék szintű, tehát majdnem legkisebb lufi szerinte az az évek óta tartó vita, hogy az amerikai internet-szolgáltatóként ismert AOL vajon összeáll-e a Google-lal vagy a Microsofttal. Nielsen szerint bár az e körüli izgalmi állapot már alábbhagyott, mégis mai napig tart hatása. Szerinte érdektelen, hogy összeáll-e az AOL valamelyik nagy keresőmotorral, ez csak őket érinti, a megállapodáson kívül esőket nem annyira. A dán szakértő szerint a keresőmotorok marketing stratégiáit nem tudja befolyásolni egy ilyen megállapodás. Igaz vagy sem, épp tavaly év végén jelentette be az AOL és a Google, hogy szorosabbra fűzik kapcsolatukat, melynek eredményeként a Google egymilliárd dollárért 5 százalékos részesedést vásárolt a valamikor jobb napokat látott AOL-ben.

Hype-szint: megemelt

Nielsen ennél nagyobb lufinak látja a Wikipedia-Britannica csatát. Ugye nemrégiben két kutatás is napvilágot látott. A Nature először azt állította, hogy a webkettes Wikipedia kevesebb hibát tartalmaz, mint a kinyomtatott Encyclopedia Britannica, majd utóbbi hevesen cáfolta ezt. Dán szakértőnk szerint ez a téma korántsem olyan érdekes, mint amekkora ügyet csinál belőle a média. Nielsen szerint egy publikáció minőségére nézve nem elegendő, ha csak a hibaszázalékokat nézzük meg. A szakértő szerint persze nagyon fontos a stílus, a letisztultág vagy épp a nézőpont, ami megjelenik az adott enciklopédiában. Nielsen szerint - és lássuk be, ebben van valami - egy enciklopédia használhatósága sokkal inkább attól függ, hogy az mennyire képes segíteni a felhasználót aktuális feladata elvégzésében. Azért ne gondoljuk mindjárt, hogy Nielsen megadja magát egy olyan élvonalbeli webkettes közösségi portálnak, mint amilyen a Wikipedia.

"Bár megkapó, hogy a Wikipedia oly sok embert terelt egy karámba, hogy azok ingyen írják, de ez nem egy olyan modell, amit vállalati webszájtokra lehetne általánosítani." Persze ezzel sokan vitatkoznának a másik oldalról, vagyis azok, akik igenis hisznek a részvételi internetezésben (a webkettőben). Azt azért mindenképp érdemes hozzátenni, hogy a Wikipedia-Britannica hitelességi vitát sok médium azért tatja fontosnak taglalni, mert e téma kapcsán lehet megmutatni, hogy egyáltalán működőképes lehet-e egy olyan online enciklopédia, melynek szócikkeit a mindenkori netező írja, minimális kontroll mellett. Bár a Wikipedia nemrégiben szigorított a szerkesztési elvein, miután több botrányba is belekeveredett, úgy tűnik, minden korábbi pesszimista jóslat ellenére működőképes. Sőt, meglehetősen impozáns, hogy angol nyelvű kiadásában ma már több mint egymillió szócikk található, de a magyar verzió is bőven túl van a húszezer szócikken.

Hype-szint: magas

Nielsen szerint elsősorban a mainstream médiában dolgozóknak kell komolyan felvetniük azt a kérdést, hogy van-e élet (értsd: bevétel) a blogok után. Szerinte a weben kétféle hirdetési fajta működik. Az egyik az apróhirdetés, a másik pedig a keresési hirdetés. Szakértőnk megállapítja, hogy a hagyományos médiának meg kell barátkoznia azzal, hogy bevételeinek egy részét nem fogja nyomtatott termékeivel visszaszerezni. A szerencsések gyorsan mozdulnak a web felé, és így bevételkieséseik egy részét visszahozhatják online hirdetéseikből. Persze ez nem jelenti mindjárt, hogy a magánweboldalak - vagyis a blogok - lenyelik a hirdetéseket.

Nielsen szerint az is egy megoldás, ha a mainstream média saját blogszerű tartalomszolgáltatásba kezd. Nem is olyan rossz dolog az a blog, és végül is ha elég nagy a látogatottsága, akkor hirdetői szempontból sem annyira a forma, hanem a várható hozam számít majd. Mivel ez az ügy szerinte nem ügy, hiszen az eladható tartalom egyszersmind népszerű tartalom is, ezért kapta meg a megemelt hype-szintet a "Nielsen-skálán". A képet azért némileg árnyalja, hogy nemrégiben az eMarketer nyilvánosságra hozta az online hirdetések részesedését taglaló kutatását. Eszerint az online apróhirdetések közel sem növekednek olyan ütemben, mint az úgynevezett rich-media vagy szponzorációs hirdetések, sőt, a következő években várhatóan utóbbi kettő csak növeli majd előnyét.

Hype-szint: kritikus

Nem sok dolog lehet a világon, ami az idegösszeroppanás szélére képes sodorni az amúgy békés skandinávot. Talán csak ha azt mondják neki, "GOOG". A Google-részvény aktuális ára ugyanis gurunk szerint mindjárt két okból is tökéletesen lényegtelen. Először is szerinte csak azért, mert valaki az internetből él, még nem kell Google-részvényt vásárolnia, sőt "a befektetés elsőszámú szabálya a változatosság". A másik érve, hogy a pillanat által befolyásolt részvényáraknak nem sok közük van a háttérben meghúzódó valódi történésekhez. Példaként említi, hogy a Google a negyedik negyedévben rekordprofitot jelentett, miközben a részvényár esett. Máskor meg a Google tízmilliárd dollárt bukott, csak azért, mert pénzügyi vezetője kimondta azt a nyilvánvaló tényt, hogy a növekedésnek is vannak korlátai. Azzal együtt, hogy Nielsent nyilván nem tekinthetjük gazdasági szakírónak, azért megfontolásra érdemes, hogy talán nem az az igazi kérdés, hogy hogyan teljesít a Google egymaga a tőzsdén, hanem hogy a keresőmotorok piaca a jövőben is virágozni fog - Google ide vagy oda.

A kritikus szintnél szerencsére nincs magasabb terrorfenyegetettség az amerikai belbiztonsági minisztérium szerint, így Nielsen is kénytelen visszafordulni a skálán. Valamiért legutoljára említi a "zöld fokozatot", vagyis a legalacsonyabb szintet, ami szerinte nem hype, ami viszont baj. Túl kevés szó esik azokról az egyszerű weboldalakról, melyek jelentős és piaci értékre tettek szert, annak ellenére, hogy nem csinálnak semmi látványosat. Jobb ma egy kipróbált szürke szájt, mint holnap egy összeomló csinos - ennyivel lettünk okosabbak.

Nielsen kirohanásai kétségkívül érdekesek, de teljesebb képet kapunk, ha meghallgatjuk a másik oldalt is. Legközelebb egy új webkettőpárti elemzést taglalunk.

3 éve gyerkjáték az utazás

Három éves a Travelo Magazin, ennek örömére olvasóink most wellnesz hétvégéket nyerhetnek magyarországi négycsillagos hotelekbe.

Debreceni szállások

Városnézés vagy wellness? Debrecenben és környékén mindkettőt megtalálhatja. 3967 Ft / fő / éjtől