Miklós
-7 °C
2 °C

Hazai domainregisztrációs szervezet alakul

2001.10.15. 10:02
Kapcsolódó cikkek (1)
A kilencvenes évek végén létrejön a hazai domainregisztrációt intéző Internetszolgáltatók Tanácsa. Az internet fontosságának növekedésével egyre nő az ISZT feladatainak száma is, az üzleti szféra pedig egyre hangosabban követeli a domainregisztráció felszabadítását. 2000-ben ez meg is történt, a következő évben pedig létrejön az ISZT eseti választottbírósága és tanácsadó testülete, melyek feladata a domainviták eldöntése. A jogi hiányosságok ellenére a szervezetek illetékességét a Fővárosi Bíróság is elismeri.
Az 1997. évi kormányzati szintű átszervezések, valamint a távközlés irányába történő súlyponteltolódás fenntartotta az internet magyarországi ex lex állapotát. Az úgynevezett szélesebb értelemben vett akadémiai szféra mellett azonban a hálózatban a fő szerepet a magán gazdasági társaságok vették át. Tőkepotenciáljuk folytán rövid időn belül behozták, majd messze meghaladták a Hungarnet Egyesület égisze alatt folytatott hálózati fejlesztéseket. Napról napra több nem tudományos célú felhasználóval bővült a hálózat, akik jelentőségükkel arányos beleszólást követeltek az internet fejlődésébe.

Létrejött az Internetszolgáltatók Tanácsa

1997 közepére a magánszféra erőfeszítéseit siker koronázta, mert sikerült létrehozni a hálózat gazdasági célú szereplőit is tömörítő Magyarországi Internetszolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesületet (ISZT). A Hungarnet Egyesület az ISZT egyik alapító tagja volt.

A Hungarnet Egyesület alapítói tagsága azért volt fontos, mert abból származóan, hogy a nemzetközi szervezetekben korábban ez a szervezet képviselte Magyarországot, az ICANN-tól a RIPE közvetítésével a Hungarnet kapta meg jogot a magyar Top Level Domain (TLD, legfelsőbb szintű domain) alatti nevek kezelésére, azaz ő felügyelte és kezelte a magyar névszervert. Tekintettel arra, hogy a kezelői jogot országonként csak egyetlen szervezet szerezheti meg, a jog elnyerése monopolisztikus jogokat biztosít az adott országon belüli internetszabályozás területén.

Az ISZT alapszabálya
Az Egyesület célja a magyarországi internetszolgáltatók szakmai koordinációs és érdekvédelmi képviselete, különös tekintettel a .hu TLD adminisztráció szabályozására. Ennek keretében alapvetően koordinációs és tájékoztatási, valamint tudományos-technikai célokat szolgál belföldön és külföldön egyaránt, így különösen az alábbiakat:
  • Szakmai érdekképviseleti tevékenység ellátása, az internetes társadalom számára legkedvezőbb jogi-gazdasági környezet kialakításában a kormányzattal való együttműködés.
  • Domainnév-regisztrációs eljárás kidolgozása és az internet-hozzáférést nyújtók felé történő szolgáltatása, valamint az internetszolgáltatással kapcsolatos egyes résztevékenységek koordinálására.
  • Tudományos és ismeretterjesztő tanulmányok elkészítése, kiadványok megjelentetése, internetes terjesztése, illetve más, az internetszolgáltatással kapcsolatos publikációk megjelentetése belföldön és külföldön.
  • Internetes honlap fenntartása, az internet propagálása a hazai közvélemény előtt.
  • Az internetszolgáltatás általános szerződési feltételeinek kimunkálása.
  • Az iparággal kapcsolatos statisztikai adatok rögzítése és a tagok felé történő szolgáltatása.

    Az Egyesület tevékenysége körében törekszik a tagok által az Egyesület felé közvetített szakmai jellegű, elsősorban jogi-adminisztratív problémák orvoslására, különös tekintettel az irányadó nemzetközi standardokra.

    Az Egyesület a Polgári törvénykönyv 62. § (3) alapján a tagok irányában másodlagos jelleggel adminisztratív szolgáltató tevékenységet végez, így különösen megszervezi és rögzíti a tagok által delegált, az internetfelhasználás szempontjából szükséges feladatokat és adatokat, valamint domain név regisztrációs feladatokat lát el."

  • Az ISZT erejét az uralkodó vélemények szerint, csak és kizárólag a domainnevek kiosztására, illetve a kiosztásban történő közreműködés és a további kezelés jogának továbbdelegálására való jogosultsága adja. Bár az egyesület kizárólagosan az internetszolgáltatókat, azaz az internethez való hozzáférést biztosító szervezeteket fogja össze, valamennyi felhasználóra hatáskörrel rendelkező szabályozó, végrehajtó és igazságszolgáltató szervezetként működik.

    Megalkotják a regisztrációs szabályzatot

    Az ISZT alapszabályban vállalt kötelezettségének megfelelően a .hu domain nevekre vonatkozóan megalkotta - az azóta már több módosításon átesett - Regisztrációs Szabályzatát, mely az Internet .hu domain név bejegyzés és fenntartás szabályait tartalmazta. A Regisztrációs Szabályzat a bejegyzési és fenntartási eljárás mellett műszaki követelmények alkalmazását, meghatározott nemzetközi szakmai szabványok betartását is előírta.

    Az ISZT az internet használatára nézve nem alkotott külön speciális szabályokat, hanem a nemzetközi szabályozást átvéve az RFC 1855 nevű viselkedési szabályokat tartalmazó szabványt magyar nyelvre átültetve Netikett néven kötelező erőre emelte .

    A gazdasági élet szereplői az ISZT által biztosított lassú és nehézkes, bürokratikus domainnév-igénylés helyett, egy dinamikus szabadabb szabályozást követeltek. A domainnév-regisztráció liberalizálása mellett követelésként az is megjelent, hogy ezentúl ne csak az egyesület tagjai vehessenek részt a regisztrációs eljárásban.

    Liberalizálják a domainregisztrációt

    Az ISZT engedett a nyomásnak és előbb 2000. március 17-én a megnövekedő feladatok ellátása érdekében az egyszemélyi vezetés helyett öt tagú elnökséget választott, majd 2000. március 1-től felszabadította a domainregisztrációt.

    Mivel a regisztrációt az ISZT Regisztrációs Szabályzatán kívül semmiféle jogszabály nem szabályozta, minden az internettel kapcsolatba kerülő természetes és jogi személy kénytelen volt az ISZT fennhatósága alá vetni magát. Ez nem csak az ISZT gyakran változó szabályainak elfogadását jelentette, hanem egy teljes személyi hatályú alávetést is.

    Jellemzi a helyzetet, hogy nem csak a saját egyesületi tagjaikkal, az igénylőkkel, de még az olyan cégekkel szemben is szabályozó, engedélyező hatóságként léptek fel, akik egyesületi tagság nélkül, pusztán üzleti alapon szerettek volna részt venni a regisztrációs folyamatban.

    A regisztrációban részt venni szándékozók számára az ISZT kidolgozta és 2000. október 16-ai közgyűlésén elfogadta a "franchise rendszernek" nevezett regisztrálási rendszerét. A regisztrációban csak az vehetett/vehet részt aki az ISZT-vel megkötötte a Domainregisztrációs Üzletpolitikai Irányelveknek nevezett szerződést. Ebben a szerződésben a kiszolgáltatott helyzetben lévő gazdasági szervezet üzleti célja elérése érdekében, gyakorlatilag alávetette magát az ISZT teljes fennhatóságának.

    Anomáliák az ISZT körül

    A liberalizáció számos problémát vetett fel, melyek megoldására az ISZT Elnöksége, egy civilekből álló öttagú tanács nem volt felkészülve. A domain név igénylésekkel kapcsolatosan számtalan vita keletkezett . A kiadandó, illetve a már kiadott domain nevekkel kapcsolatos viták rendezésére az ISZT létrehozta saját vitarendező szerveit, előbb a Tanácsadó Testületét (TT), később a Választottbíróságát .

    Az újonnan elkészített Regisztrációs Szabályzatban (RSZ), illetve a Domainregisztrációs Üzletpolitikai Irányelvekben már az ezen vitarendezésre hivatott szerveknek való kizárólagos jellegű alávetést is el kellett ismerni.

    A tanácsadó testület

    A TT önmagát az ISZT mellett (valójában a keretei között) működő, felkért független szakértőkből álló bizottságként jelöli meg, amely a domain nevek választhatóságával kapcsolatos vitás kérdésekben dönt. A TT-hez alapvetően az ISZT Elnöksége fordulhat elvi állásfoglalásért, a domain neveknek Domainregisztrációs Üzletpolitikai Irányelvekkel összhangban lévő választhatóságával kapcsolatban. A TT-hez fordulhat ezen kívül bármely regisztrátor (az ISZT felhatalmazása, illetve a vele kötött szerződés alapján a domain név bejegyzésében közreműködő személy/szervezet) is (saját vagy az igénylést vitató harmadik fél kezdeményezésére) a még be nem jegyzett domain nevek esetében az igényelt konkrét domain névnek a konkrét igénylő általi választhatóságának tárgyában.

    Az eseti választottbíróság

    Az Eseti Választottbíróságnak nevezett (VB) testület, önmagát mint független jogász és informatikai szakemberekből összeállított listáról a domainnév-igénylő és a regisztrátor vagy az ISZT, illetve a harmadik személy fél, - aki az igényelt domainnévvel kapcsolatban keresettel élt - által választott, általában három tagú testületként határozza meg, amely a közzétett eljárási szabályzat szerint jár el, és döntése a választottbíróságról szóló 1994. évi LXXI. törvény értelmében jogerős bírói ítélet hatályával bír.

    Visszás jogi helyzet

    dr. Szecsky András
    Az autonómia eme foka már a veszélyes, megalapozatlan, jogszabályokkal alá nem támasztható hatalomkoncentráció irányába vitte el a szervezetet. A napjainkban is fennálló helyzet a társadalmi védelmi mechanizmusok sorát indította be. Számos elemző hívta fel a figyelmet az ISZT működésével kapcsolatos visszás jogi helyzetre.

    A kialakult helyzetet értékelve állapította meg dr. Szecsky András: "Mindaddig, amíg az internethasználattal kapcsolatos szabályokat nem tartalmazza törvényi szintű jogszabály, addig az Internetszolgáltatók Szövetsége által hozott társadalmi szervezeti (egyesületi) belső szabályrendszer - az egyesületi önkormányzat keretei között - alá van rendelve minden más hatályos jogszabálynak. Ebből következően a hatályos jogszabályok kogens rendelkezései felülírják az ISZT Regisztrációs Szabályzatnak, illetve az ehhez kapcsolódó rendelkezéseknek és szabályozásoknak a hatályos jogszabályok kogens rendelkezéseivel ellentétes rendelkezéseit."

    Ütközés a választottbírósági törvénnyel

    A magyar jogszabályokkal való ütközés különösen a VB esetében nyilvánvaló. Dr. Szecskay András kitűnő tanulmányára alapozva a problémák - annak indokai, hogy ISZT RSZ-ében szabályozott VB a Választottbírósági törvény szabályrendszerében nem tekinthető eseti választottbíróságnak - a következőkben foglalhatóak össze:

    A Választottbírósági törvény 2.§ (1) bekezdése értelmében "Meghatározott szervezet keretében működő állandó választottbíróságot alapító okiratban - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - országos gazdasági kamara hozhat létre."

    Okiratok, szervezettség hiánya

    Az ISZT esetében nem csak a pótolható alapítói okirat, de az egyenlőre pótolhatatlan országos kamarai minősítés vagy legalábbis egy befogadó nyilatkozat is hiányzik. A körülmények további vizsgálata nélkül a nevezett kritérium hiánya egyértelműen a választottbírósági minőséget kérdőjelezi, sőt cáfolja meg.

    A választottbírósági lét továbbá nyilvánvalóan megkövetel bizonyos fokú elkerülhetetlen szervezettséget is. Az eseti választottbíróság szervezett jellegére utaló jelek például a postacím (a VB-nek deklaráltan nincs székhelye), a soros választottbíró, a soros választottbíró által megszervezett ügyvitel, az, hogy a keresetet az ISZT-hez kell benyújtani, stb. A VB ezzel szemben Eljárási mintaszabályzatában deklarálja, hogy "A választottbíróság esetileg áll össze, szervezete nincs."

    Az RSZ 10.3. pontja értelmében a VB hatáskörébe tartoznak tárgyuk szerint a domain delegálással és regisztrálással, illetve a megkötött szolgáltatói szerződés hatályával, az abból eredő jogok és kötelezettségek fennállásával kapcsolatos vitás kérdések.

    Ez alapján a VB eljárásban lehetséges felek: a regisztrátor és/vagy nyilvántartó szemben az igénylővel, az igénylést vitató szemben a regisztrátorral és/vagy nyilvántartóval, továbbá az igénylést vitató szemben az igénylővel.

    A VB Eljárási mintaszabályzat 1. §-a a hatáskört a Választottbírósági törvény 3. §-ban foglaltakkal hasonlóan, de nem azonosan határozza meg. A Választottbírósági törvény értelmében bírósági peres eljárás helyett választottbírósági eljárásnak van helye, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, továbbá a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték.

    Az Eljárási mintaszabályzat a fentiektől az utolsó tagmondatban eltér, és a következőt mondja ki: "és az eseti választottbíróság hatáskörét a szerződéskötéskor kikötötték vagy a vita felmerülésekor utóbb alávetették magukat e hatáskörnek." Az eltérés és az abból adódó ellentmondások világosan láthatóak.

    A hatáskört tipikusan két önálló, egymástól elkülönült jogviszony alapozza meg: az alperes domain név használó (nem címzett) alávetési nyilatkozata a RSZ és a Regisztrációs Szerződés alapján, és a felperes (címzett) alávetési nyilatkozata a választottbírósági eljárás megindításakor.

    Hatásköri ellentmondások

    A fentiek figyelembevételével az alábbi hatásköri, illetékességi ellentmondások merülnek fel. Egyrészt két magánszemély közötti jogvita esetén nincs hatásköre az eseti választottbíróságnak, ha a felek egyike sem foglalkozik hivatásszerűen gazdasági tevékenységgel. Ráadásul a non-profit tevékenységet folytatók regisztrációs ügyeiben egyáltalán nem jellemző a hivatásszerű gazdasági tevékenység. Másrészt pedig a használó nem rendelkezhet szabadon a domainnév fölött. (Figyelembe véve ugyanis, hogy a domain név nem a használó tulajdona, annak csupán a használati jogát delegálta részére a regisztrátor.)

    A Választottbírósági törvény a választottbírósági kikötést csak akkor ismeri el érvényesnek, ha azt a felek szerződésben kötötték ki. A Választottbírósági törvény 5.§ (4) bekezdésében írt szabálya a .hu domain név jogvitában való alkalmazhatóságának tekintetében felveti annak a vizsgálatát, hogy írásban létrejött választottbírósági szerződésnek kell-e tekinteni azt is, ha az egyik fél keresetlevelében állítja, a másik fél pedig válasziratában nem tagadja, hogy köztük választottbírósági szerződés jött létre.

    Egy nem jogszabályi szintű (egyesületi, tehát elvileg csak a tagokra kötelező) szabályozással, és az annak nyomán a domain név használatra (és egyéb internet hozzáféréssel kapcsolatos szolgáltatásra) az egyesület tagja és a domain név használója között létrejött szerződés két szintű közvetítésével nem jön létre a választottbírósági szerződés a domain név bejegyzett használója és a jogvitát kezdeményező harmadik személy között.

    Ugyancsak nem egyeztethető össze a kizárólagos magyar állampolgárságra vonatkozó Eljárási mintaszabályzati előírás a választottbíráskodás szellemével. A Választottbírósági törvény 29. §-ával (a felek ellenkező megállapodása hiányában nem nyilvános az eljárás) részben ellentétes az Eljárási mintaszabályzat 14. §-a, is, melynek értelmében a VB egyrészről a VB határozatairól vagy azok tartalmáról ismertetést, tájékoztatást nem adhat, másrészt a döntésének lényegét az interneten erre a célra megnyitott módon közzéteszi (hogy a felek személyére ne lehessen következtetni).

    A bíróság legitimálta a választottbíróságot

    Minden kritika és a jogszabályokkal való egyértelmű szembehelyezkedés ellenére, az ISZT, illetve a VB a Magyar Köztársaság jogszabályai felettiségét, az internetes szabályozásban elért autonómiáját hivatalosan a Fővárosi Bíróság 2001. április 24-ei a Pointernet Kft. Matávnet Kft. elleni domainregisztrációs tárgyú perében mondta ki. A Fővárosi Bíróság az ISZT, illetve a VB bizonytalan jogi helyzetének tudatában ítéletében kimondta, hogy domainnév regisztrációs vita esetében az RSZ-t kell figyelembe venni és az ügy az ISZT mellett működő VB hatáskörébe tartozik. A Fővárosi Bíróság ezzel a döntésével az ISZT és szervei kvázi magyar jog felettiségét, speciális jellegű önkormányzati jogosítványainak érvényességét deklarálta.

    Megjegyzendő, hogy az alapvető strukturális rendszer megváltoztatása nélkül, időközben az ISZT azért eszközölt kisebb módosításokat. A módosítások azonban teljes egészében gazdasági indíttatásúak voltak. A már elkészült Domainregisztrációs Üzletpolitikai Irányelvek ellenére, jogilag még mindig csak az ISZT tagjai láthattak el regisztrációs feladatokat. A teljes liberalizáció érdekében az ISZT azonos néven egy közhasznú társaságot alapított, mely a továbbiakban a .hu végződésű TLD-k gyakorlati regisztrációs feladatait végzi. Az országos névszerver feletti rendelkezési jog, valamint az RSZ módosításának és érvényesítésének joga továbbra is az ISZT kezében marad.

    Nászút ajándékba!

    Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

    Utazás aggodalom nélkül?

    Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!