Ügyvédi weblapra nem kerülhet banner

Az ügyvédek - helyzetükből következően - alaposabb ismeretekkel rendelkeznek az Európai Unió joganyagáról, így ennek köszönhetően mindenkit megelőzően tehették magukévá az Európai Unió Tanácsának 2000. június 8-án elfogadott 2000/20/EC irányelvét, mely javasolja az ún. szabályozott hivatások számára (pl.: ügyvédség) az interneten való megjelenés tekintetében a magatartási szabályok megalkotását.

Az ügyvédek is az önszabályozást preferálják

A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2001. áprilisi állásfoglalásának bevezető része mindemellett egy figyelemreméltó, váratlan megállapítást is tesz: "A szakmai szervezetek önszabályozása azonban megelőzheti az állami jogalkotást, sőt ez abban az esetben kívánatos is, ha egyrészt a szabályozás tárgyát képező magatartás már elterjedőben van, másrészt a társadalmi önszabályozás segítheti, mintegy kiválthatja a nehézkesebben megalkotható, állami kötelező erővel felruházott szabályt."

Az idézett szöveg valójában azt a köztudatba már általánosan beépült véleményt fogalmazza meg kulturált és udvarias formában, hogy adott területen eredményesebb az internetes tartalmi kérdések szabályozását a szakmai, a területet jól ismerő szervezetek számára meghagyni, mint a viszonyokat nem ismerő, számos esetben nehézkes és ennek eredményeként felkészületlen állami hatósági akaratot központilag mindenkire ráerőltetni.

Az ügyvéd mint tartalomszolgáltató

Az állásfoglalás hatálya az ún. ügyvédi honlapokra terjed ki. Az ügyvédi honlap az egyéni ügyvédre, ügyvédi irodára, és az ügyvéd által nyújtott jogi szolgáltatásra vonatkozó adatokat tartalmazó honlap. Az állásfoglalás az ügyvédet ill. az irodát akkor is a honlap tartalomszolgáltatójának tekinti, ha az ügyvéd a honlapon megjelenő tartalom összeállításához, szerkesztéséhez, frissítéséhez, műszaki és tartalmi karbantartásához és/vagy az ahhoz való hozzáférés biztosításához közreműködőt vesz igénybe, illetve ha az ügyvéd javára harmadik személy a saját nevében folytatja mindezen tevékenységeket.

Az ügyvédi honlap tartalmára vonatkozó irányadó felsőbb szintű normaként az állásfoglalás általánosan az Ügyvédi Etikai Szabályzatot jelöli meg. Az állásfoglalás nem csak a tartalmat, de valamennyi, az ügyvédi honlap létesítésével és fenntartásával kapcsolatos körülményt szabályozza.

Webcímbejelentési kötelezettség

Így - többek között - az ügyvédi honlap elnevezését (internetcímét) is, mely csak az ügyvédnek a kamaránál bejegyzett vállalkozása nevéből, vagy annak e névre utaló részéből (ún. vezérszavából) az internetcímekre vonatkozó szabályok szerint képzett elnevezése lehet. Az így kialakított internetcím nem tartalmazhat olyan elemet, amely az ügyvéd javára más ügyvédekkel szemben indokolatlan előnyt eredményez az interneten való keresés során. Az ügyvédi honlap címét egyébként a megjelenését követő 3 napon belül a kamaránál írásban be kell jelenteni.

Az ügyvédi honlapon nem tartható fenn vendégkönyv, ami alatt az állásfoglalás egyrészről a számláló nyilvános elhelyezésének tilalmát, másrészt a látogatók elektronikus levélcímeinek gyűjtésétől való tartózkodást érti.

Mit nem szabad az ügyvédeknek a hálón? Mint az eddigiekből is látható, a szabályozás elsősorban tiltó szabályok meghatározásán alapul. Összefoglalva a főbb rendelkezéseket, az Állásfoglalás szétszórtan az alábbi tiltásokat tartalmazza: a megjelenés célja és tartalma nem haladhatja meg az ügyvédről, annak szakmai képzettségéről, tevékenységéről való tárgyilagos és etikus nyilvános tájékoztatás kereteit; a megjelenés általánosságban nem ütközhet az Ügyvédi Etikai Szabályzatba; az internetcím a kamaránál bejegyzett vállalkozás nevéből, vagy annak egy részéből képzett vezérszó, illetve internetcímekre vonatkozó szabályok szerint képzett neve lehet; az internetnév megválasztása nem biztosíthat más ügyvédekkel szemben indokolatlan előnyt az internetes keresés során; tilos a honlapon szerzői műveket felhasználni, kivéve a honlap illő és mértéktartó grafikai szerkesztéséhez és felépítéséhez használt szerzői alkotások jogszerű felhasználását; a honlap nem szolgálhatja az ügyvéd szolgáltatásának népszerűsítését, vagy egyébként reklám célját; tilos a "vásári jellegű" szlogen; nem tartalmazhat a honlap reklámfelületet (bannert); az ügyvéd által ellátott ügy, és/vagy képviselt ügyfél a honlapon nem nevezhető meg; nem tartalmazhat a honlap semmiféle szolgáltatásra utaló ajánlatot, vagy ajánlattételre vonatkozó felhívást; nem tartalmazhat a honlap semmiféle díjközlést, vagy erre irányuló díj-összehasonlítást; nem tartalmazhat a honlap megbízási szerződés kötésére vonatkozó felhívást vagy ajánlatot; a honlapról nem hívható le megbízási szerződés vagy meghatalmazás; a honlap nem tartalmazhat vendégkönyvet, számlálót és nem gyűjtheti a látogatók elektronikus leveleit; nem tartalmazhat az oldal átkapcsolást lehetővé tevő hyperlinket az ügyvédi szervezetekre, illetve más ügyvédi honlapokra mutató linkek kivételével. Figyelembe véve a fenti felsorolást, felmerül a kérdés: mi kerülhet akkor egyáltalán az ügyvédi honlapra? Áttekintve a szabályozás kivételeit, összeáll a kép arról, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara mit tekint megengedhetőnek. Azonban ebben a körben is mindenkor tekintettel kell lenni arra, hogy még a megengedett elemek sem minősülhetnek reklámnak és a mértéktartás valamennyi esetben kötelező.

Milyen weboldala lehet az ügyvédeknek?

Tehát egy az állásfoglalásnak megfelelő ügyvédi honlap címe az ügyvéd, illetve iroda nevével legalább képzett alakban társítható. A design illő és mértéktartó, fénykép, szakmai önéletrajz szerepelhet a lapon, ideértve a szakmai gyakorlat bemutatását, a nyelvismeretet és az ügyvéd által ellátott ügytípusok megjelölését. Jogi szakmai vagy jogtudományi publikációkat is közzétehetnek az ügyvédek weboldalaikon.

A szigorú szabályozás áttekintését követően nyilvánvalóan felvetődik a kérdés: miként lehetséges, hogy jelenleg számos, az állásfoglalásnak - finoman szólva is - nem megfelelő ügyvédi honlap létezik a hálón? Az állásfoglalással ellentétes ügyvédi honlapok nagy száma valószínűsíthetően egyrészről az állásfoglalásban foglaltak megsértése után következő toleráns és nem alkalmazott szankciórendszerben, valamint részben a felderítetlenségben keresendő. Nem mellékes az sem, hogy az állásfoglalás csak a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjaira kötelező érvényű.

Lassú a szankcionálási folyamat

A kamara elnöke a szabályozás megsértése esetén (már amennyiben a tudomására jut) kifogást emel a honlapért felelős ügyvédnél, aki a kifogás kézhezvételétől számított 8 napon belül vagy a honlapot a kifogásnak megfelelően módosítani köteles vagy a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségéhez fordulhat a kifogás elleni kérelemmel.

Az elnökség a kérelemről annak beérkezését követő ülésen határoz. A határozatnak az ügyvéd köteles eleget tenni az abban megjelölt határidőn belül, ellenkező esetben cselekménye fegyelmi vétségnek minősül, amely már komoly kamarai szankciókat vonhat maga után.

Az állásfoglalás ennek ellenére azért tekinthető mégis inkább szankciónélkülinek, mert a gyorsan változó, dinamikus oldalak tekintetében a kamara elnökének kifogása - ismerve a hosszú kamarai eljárási határidőket - a döntéshozatal idejére már okafogyottá válik. Természetesen lehetséges, hogy a később kialakítandó újabb oldalak sem felelnek meg az állásfoglalás követelményeinek, de a kamara elnöke ilyenkor minden esetben külön kifogással és iránymutatással kell, hogy éljen.

Országos hatályúvá vált az állásfoglalás

Látszólag csekély, de mégis lényegi változást a nyilvánosság számára a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 2001. szeptember 3-án elfogadott és a napokban megjelenő 2/2001. számú állásfoglalása hozhat. Az új állásfoglalás a szankciórendszer kivételével teljes egészében átveszi a Budapesti Ügyvédi Kamara korábbi állásfoglalása rendelkezéseit. A változás lényegében abból áll, hogy az új állásfoglalás immár országos hatállyal, minden ügyvédre kiterjedően szabályozza a kamara tagjainak internetes megjelenését, illetve a korábbi speciális szankciórendszer mellőzésével a szabályozás megsértőit az általános etikai-felelősségi szabályok alá helyezi, s így szabad teret enged a normasértőkkel szembeni kamarai fegyelmi jogkör gyakorlásának.

A kamarai szabályozás nyilvánvalóan számos, a jövőben megválaszolandó és egyben sok fejtörést is okozó problémát fog eredményezni. Érdekességként az alábbiakban egy már régóta fel-felbukkanó kérdést kívánunk felvetni, mely az internetes szabályozással kiemelt, "perdöntő" szerepet kaphat. Talán érdemes együtt elgondolkodni rajta.

Véleményünk szerint mind a budapesti, mind az országos kamara állásfoglalása egyértelműen az Ügyvédi Etikai Szabályzat 11. pontja, azaz az ügyvédi reklám szabályozása köré épül.

Az ügyvédi reklám szabályozása Az Ügyvédi Etikai Szabályzat az alábbiakat tartalmazza: "11./2. Az ügyvéd nem keltheti személyének olyan hírét vagy látszatát, hogy egyes hatóságoknál az ügyben vagy egyes ügyekben a többi ügyvédnél kedvezőbb eredményt tud elérni, vagy az ügyet gyorsabban tudja elintézni. 11./3. Az ügyvéd semmilyen módon nem tudathatja, híresztelheti, hogy egyes ügyeket más ügyvédeknél kedvezőbb anyagi feltételek mellett vállal, és intéz. Nem hasonlíthatja össze tevékenységét más ügyvéddel. 11./4. Nem minősül tiltott reklámnak, ha az ügyvéd (ügyvédi iroda) a) irodája, alirodája székhelyének létesítését, áthelyezését, telefon, telefax számának megváltozását - legfeljebb két hónapon keresztül - közzéteszi; b) ügyfeleit arról tájékoztatja, hogy szakmai tevékenységének köre megváltozott, illetve kiegészült; c) mindenki számára nyilvánosságot biztosító helyen (pl. telefonkönyv, szaknévsor, szakmai jegyzék stb.) az iroda nevét, székhelyét, alirodájának székhelyét, telefon-, telefaxszámát, nyelvtudását, szakterületét megjelenteti. A megjelentetés formája azonban nem lehet sem betűtípusban, sem a hirdetés nagyságában kiemelt; d) mint szakember publikál, írott sajtóban és elektronikus médiában nyilatkozik; e) ha jogszabályban meghatározott egyéb ügyvédi tevékenységet folytat; így többek között ingatlanközvetítés, társasház szervezés stb. -, és az e tevékenységével kapcsolatos információkat hirdetés útján közzéteszi. A hirdetés kizárólag az ügyvéd (az ügyvédi iroda) nevét, címét, telefonszámát és elérhetőségének idejét, valamint magát a tevékenységet tartalmazhatja."

A Magyar Állatorvosi Kamara, a Magyar Ügyvédi Kamarához hasonló szakmai kamara, amely etikai szabályzatában korábban előírta, hogy az állatorvos "ne keltse tevékenységének olyan, hírét, látszatát, hogy a többi orvosnál kedvezőbb eredményt tud elérni, vagy kedvezőbb áron dolgozik". Az állatorvosi kamara egy tagja azonban a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult a rendelkezés versenytörvénybe (1996. évi LVII. törvény) való ütközése miatt. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az 1./1999. számú határozatában a következőket állapította meg.

Az állatorvosi kamara reklámtiltása sérti a versenytörvényt

A Versenytanács megítélése szerint ez az etikai előírás jogszabálysértő, mégpedig a Gazdasági Versenyhivatal által kizárólag versenyjogi szempontból értékelhetően. A kamara, mint önszabályozó, s ekként önszabályokat felállító, elfogadó és alkalmazó szervezet magába tömöríti a kötelező tagság folytán az állatorvosi szolgáltatókat. A kamarában így megjelenik az adott piac teljes kínálati oldala, amelyet versenyszempontból előnyösen vagy hátrányosan befolyásolnak az akár etikai szabályzat formáját öltő kamarai döntések.

Előnyös a befolyás, ha a versenykörülmények javíthatók a fogyasztói tájékoztatás útján vagy az egyébként jogszerű, de nem etikus viselkedésformákat akadályozza. Hátrányos a befolyás, ha magukban a szabályokban érhető tetten a versenykorlátozó cél vagy hatás, ahogy azt a versenytörvény 11. § (1) bekezdése tiltja azért, hogy az önszabályozás a fogyasztók választását ne korlátozza, új versenyformák keletkezését és a piacralépést ne akadályozza.

A Versenytanács szerint versenyszempontból káros következtetések vonhatók le az etikai szabályzat kifogásolt reklámtilalmából. Versenykorlátozó az az etikai elvárás, amely a reklámtilalomban a versenytől való tartózkodást követeli meg még akkor is, ha annak jogszabályi nevesítése (például a reklámtörvényben) nincs, illetve a versenytörvény a reklámozást csak alaptalanság esetén tiltja.

A jogszabályilag megengedett reklám tiltásával az etikai előírás teret sem engedve a jogszerűség vizsgálatának, eleve megfosztja az állatorvost attól, hogy jogszerű módon, a reklámot eszközként felhasználva javítsa piaci szereplését. Megjegyzi továbbá a Versenytanács, hogy a reklámtilalom folytán a fogyasztók kevesebb információhoz jutnak és kevésbé tudják számba venni a szolgáltatók ajánlatait.

Az ügyvédi tiltás is jogsértő?

Analóg módon vetődik fel a kérdés tehát az Ügyvédi Etikai Szabályzat tekintetében is: vajon nem versenytörvény-ellenesek-e a fentebb idézett rendelkezései? Abban az esetben ugyanis ha az Ügyvédi Etikai Szabályzat ügyvédi reklámra vonatkozó szabályainak egészéről vagy egy részéről a versenytörvénybe ütközőség bizonyosodna be, akkor ennek következményeként az, az internetes kamarai szabályozás jogszerűségét is megkérdőjelezné.