Natália
-3 °C
8 °C

Alig terjed Kelet-Európában a drága internet

2003.09.10. 09:26
Minden jel arra vall, hogy az európai internetezés jövőre, a volt szocialista országok csatlakozásával két - egymástól jelentősen különböző - tempóban és minőségben fog zajlani. Míg nyugaton mind többen élnek a szélessávú internet használatából adódó előnyökkel, addig a majdani EU-tagállamok lakói, ha egyáltalán rendelkeznek hozzáféréssel, legtöbbször a hagyományos dial-up kapcsolattal csatlakoznak a hálóra - írja az ebusiness.com.
Vannak persze keleten is kivételek: Szlovénia és Észtország, úgy tűnik, képes lesz tartani a versenyt a jelenlegi EU-tagországokkal, ám a régió többi állama jelentősen lemaradt az internet-hozzáférés és főként a szélessávú nethasználat tekintetében.

Alig van szélessáv

A brit Point Topic kutatócég szerint a nyolc országban összesen 148 ezer DSL telefonkapcsolatot regisztráltak. Összehasonlításul: Németországban, ahol valamivel nagyobb a lélekszám, mint a nyolc keleti országban összesen, 3,6 millió felhasználója van a Deutsche Telekom nyújtotta DSL szolgáltatásnak.

Kelet-Európa távközlési piaca már túl van a liberalizáción, ám az állami bürokráciából adódó problémákkal még mindenütt szembesülnek. A szolgáltatók jelentős csúszásban vannak a gyors internetkapcsolatok piacra dobásában, értékesítésében. Csehországban a Cesky Telekom és a hírközlési felügyelet vitájából adódóan idén márciusban jelentek meg először a szélessávú szolgáltatások, Szlovákiában még rosszabb a helyzet, hiszen ott július volt a "premier" időszaka.

Túl drága

A gyors kapcsolat elterjedésének első számú gátló tényezője - természetesen - az ár. A Csehországban dolgozók nagyságrendekkel kevesebbet keresnek, mint nyugati kollégáik, a szélessávú internet használatáért azonban több mint a dupláját (megközelítőleg 50 eurót) kell(ene) fizetniük, mint az EU-országokban élőknek.

Az IDC adatai szerint Kelet-Európában 100 háztartásból 14 kapcsolódik a világhálóra. Ez az arány háromszor kisebb, mint nyugaton. Az Eurostat adataiból pedig az derül ki, hogy Lengyelországban a háztartások mindössze 8,5 százalékában van személyi számítógép.

Az Unió azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az információs technológiák tekintetében 10 éven belül a világ legversenyképesebb térsége lesz, valamint, hogy ennek érdekében különös hangsúlyt fektet a nagy sávszélességű internetkapcsolatok elterjesztésére, ám ezen követelménynek keleten egyelőre mindössze két ország látszik megfelelni: Szlovénia és Észtország.

Balti példa

Szlovéniában - az Eurostat szerint - az otthonok több mint 27 százalékában van számítógép, Észtország kapcsán pedig gyakorta hallani, hogy a balti állam egyes területeken már meg is haladta a nyugati színvonalat. Az észtek több mint 300 nyilvános közösségi hozzáférési pontról csatlakozhatnak a világhálóra. A parlament elfogadta azt a törvényt, amely kimondja, hogy az internet-hozzáférés az ember alkotmányos joga. Az észt állampolgárok 2005-től kipróbálhatják az elektronikus szavazást; adóbevallásukat pedig már most is beküldhetik az internet segítségével. A sikeres észt projekteket naphosszat lehetne sorolni; kérdés, hogy a többi, csatlakozás előtt álló ország mikor éri el - vagy legalább közelíti meg - a két mintaállam e vonatkozásban elért eredményeit.