További Net cikkek
Alig van szélessáv
A brit Point Topic kutatócég szerint a nyolc országban összesen 148 ezer DSL telefonkapcsolatot regisztráltak. Összehasonlításul: Németországban, ahol valamivel nagyobb a lélekszám, mint a nyolc keleti országban összesen, 3,6 millió felhasználója van a Deutsche Telekom nyújtotta DSL szolgáltatásnak.
Kelet-Európa távközlési piaca már túl van a liberalizáción, ám az állami bürokráciából adódó problémákkal még mindenütt szembesülnek. A szolgáltatók jelentős csúszásban vannak a gyors internetkapcsolatok piacra dobásában, értékesítésében. Csehországban a Cesky Telekom és a hírközlési felügyelet vitájából adódóan idén márciusban jelentek meg először a szélessávú szolgáltatások, Szlovákiában még rosszabb a helyzet, hiszen ott július volt a "premier" időszaka.
Túl drága
A gyors kapcsolat elterjedésének első számú gátló tényezője - természetesen - az ár. A Csehországban dolgozók nagyságrendekkel kevesebbet keresnek, mint nyugati kollégáik, a szélessávú internet használatáért azonban több mint a dupláját (megközelítőleg 50 eurót) kell(ene) fizetniük, mint az EU-országokban élőknek.
Az IDC adatai szerint Kelet-Európában 100 háztartásból 14 kapcsolódik a világhálóra. Ez az arány háromszor kisebb, mint nyugaton. Az Eurostat adataiból pedig az derül ki, hogy Lengyelországban a háztartások mindössze 8,5 százalékában van személyi számítógép.
Az Unió azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az információs technológiák tekintetében 10 éven belül a világ legversenyképesebb térsége lesz, valamint, hogy ennek érdekében különös hangsúlyt fektet a nagy sávszélességű internetkapcsolatok elterjesztésére, ám ezen követelménynek keleten egyelőre mindössze két ország látszik megfelelni: Szlovénia és Észtország.
Balti példa
Szlovéniában - az Eurostat szerint - az otthonok több mint 27 százalékában van számítógép, Észtország kapcsán pedig gyakorta hallani, hogy a balti állam egyes területeken már meg is haladta a nyugati színvonalat. Az észtek több mint 300 nyilvános közösségi hozzáférési pontról csatlakozhatnak a világhálóra. A parlament elfogadta azt a törvényt, amely kimondja, hogy az internet-hozzáférés az ember alkotmányos joga. Az észt állampolgárok 2005-től kipróbálhatják az elektronikus szavazást; adóbevallásukat pedig már most is beküldhetik az internet segítségével. A sikeres észt projekteket naphosszat lehetne sorolni; kérdés, hogy a többi, csatlakozás előtt álló ország mikor éri el - vagy legalább közelíti meg - a két mintaállam e vonatkozásban elért eredményeit.