Ambrus
-7 °C
3 °C

Hackernek kiképzett katonák?

2000.11.01. 23:14
A jövő háborúit az internetes csatamezőn vívhatják meg - figyelmeztet a napokban egy szakmai konferencián referáló német hírszerzőszolgálat. Egy állam legsebezhetőbb részének azok a területek számítanak, amelyeket számítógépes hálózatokkal működtetnek - vagyis csaknem minden potenciális célpont lehet.
November 2-án nemzetközi szakértők, a német hadsereg és informatikai ipar képviselőinek részvételével kerekasztal beszélgetést rendeznek arról, mennyire fenyegetheti Németországot a jövőben az elektronikus hadviselés. A német hírszerzőszolgálat (Bundesnachrichtendienst, BND) felhívja a figyelmet a hálózaton viselt háború fokozódó veszélyére. Az úgynevezett "Information Warfare" új fenyegetést jelent a világ országai számára.

A hackerek beszivároghatnak a tankok vagy más felfegyverzett járművek számítógépes rendszereibe
Egy ország sebezhetősége növekszik a számítógépesített információktól való egyre erősebb függőségtől és a folyamatosan bővülő hálózatoktól. Az amerikai elnök már az elmúlt év során életre hívott egy bizottságot, amely az elektronikus infrastruktúra biztonságával foglalkozik. A bizottság a jelentésében az elektronikus hadviselés veszélyeitől óvott. Célpontnak számíthatnak szerintük a katonai létesítmények, bankok, a rendőrség és a közlekedés.

A pénzügyi rendszer, a távközlés és az energiaellátás "behálózásával" növekszik annak veszélye, hogy az informatikai támadás során az állami infrastruktúra érzékenyen károsodhat. Éppen a csúcstechnológiát alkalmazó USA-ban tartanak leginkább a "digitális Pearl Harbortől". Egy szenátusi bizottság előtt 1996-ban mondott beszédében John Deutch, a CIA akkori főnöke már figyelmeztetett a kíberháború lehetséges következményeire: Az informatikai rendszert érő támadások bármely formája nem csak a mindennapjainkat zavarhatja, de a nemzeti és gazdasági biztonságot veszélyezteti.

Egy 1997-ben elvégzett teszt bebizonyította, hogy nem teljesen megalapozatlanok az ilyen félelmek. Az USA hadügyminisztériuma által kezdeményezett "Eligible Receiver" művelet során a National Security Agency (NSA) 35 szakértője szimulált támadásokat hajtott végre a kormányzati rendszerek ellen. Két héten belül sikerült betörniük több létfontosságú kormányzati hálózatba. Ha a támadások valódiak lettek volna, a behatolók teljes országrészekben leállíthatták volna az energiaellátást és a segélyhívószámokat.

A BND ismeretei szerint néhány országban már szisztematikusan folyik katonák hacker-ismeretekre való felkészítése. A cyber-hadviselésben nem csak az ellenséges elektronika megsemmisítéséről van szó, néha hatékonyabb lehet az adatok és információk manipulálása - állapították meg a BND szakértői.

Az amerikai hírszerzés úgy tudja, a kérdés jelentőségét felismerve már több ország is saját "cyberwar" programon dolgozik. Híresztelések szerint ide tartozik Izrael, Franciaország, Észak-Korea és Kína.

Az államok közötti konfliktusok a jövőben teljes egészében az interneten bonyolódhatnak. Számítógépek, hackerek, vírusok és trójai faló programok integráns részei lehetnek az államon belüli, vagy államközi csetepatéknak. A Soldat und Technik szakmai lap legújabb számában a cyber-terrorizmust az államok szemszögéből vizsgálja. A lehetséges veszteségek immár nem korlátozódnak a harci cselekményekre, egy komplett államrendszer a legrövidebb időn belül destabilizálhatóvá válik vagy szélsőséges esetben teljesen megsemmisíthető. Walter Laqueur terrorizmus-szakértő hasonlóképp vélekedik: minek emberek ellen a hagyományos módon hadjáratot indítani, ha egy állam elektronikus központjait sokkal drámaibb és hosszantartó csapások érhetik?

A célszámítógépeket értelmetlen lekérdezések özönével bombázzák
A Denial of Service (DoS) támadások során a célszámítógépeket értelmetlen lekérdezések özönével bombázzák, és ezáltal blokkolják a normális működést. Hasonlóképp emlékezetes az "I love you" vírus esete, amikor a parazita rövid időn belül az egész világon elterjedt.

A lehetőségek további dimenziói az informatikai és hagyományos hadviselés ötvözését jelenthetik. Vírusok és titkos belépési kódok segítségével megfertőzhető az ellenséges infrastruktúra. A koszovói háborúban például az amerikai hadvezetésnek sikerült álrepülőgépeket "csempésznie" a szerb légvédelem számítógépeibe. A szerb rakéták kiválóan eltalálták a célpontot, ami viszont az elektronikai csel miatt csak egy fantom volt.