További Net cikkek
Repülőjegy, szállás és bérautó versenyszámokban indulunk. Utóbbiban azért, mert informátoraink szerint Spanyolországnak ezen a táján ez a turistáskodás bevett módja, és kocsi nélkül félkarú óriások lennénk. Ráadásul állítólag baráti áron lehet autót szerezni, ha többen összeállnak, még egy buszbérlet sem jönne ki az egyvalakire eső összegből.
Fontos az időzítés
Az első és legfontosabb feladat tehát az olcsó repülőjegy beszerzése. Spanyolországról lévén szó, az Iberia légitársaság tűnik kézenfekvő megoldásnak. Mint megtudtuk, nekik is vannak korlátozott számban fapados áraik internetes jegyvásárlás esetén, itt negyvenezer forint körüli áron lehet szerezni jegyet Malagába. Most sajnos nincs szerencsénk, csak nyolcvanezer körüli áron jutnánk helyekhez, úgyhogy inkább kutatunk tovább, és az Air Berlin hatvanezres ajánlata tűnik a legjobbnak. Pár nap múlva, amikor már lefoglaltuk, és interneten, kártyával ki is fizettük a helyeket, azért újra megnézzük az Iberia oldalát, ahol mit ad isten, újra van akció, negyvenezerért vágják az ember után a jegyeket. Ilyen apróság miatt természetesen nem bosszantjuk fel magunkat. Legalábbis társaságban megpróbálunk viselkedni.
Az autóbérlést a Google-ban az első helyek egyikén megjelenített Malagacar.com-on keresztül intézzük, ahol a legolcsóbb kocsit, egy Ford Kát vagy Nissan Micrát száz euró körül meg lehet kapni egy hétre. Az autóbérlésben ráadásul - a repülőjeggyel ellentében - többen osztozhatunk, így még benzinnel együtt sem ez a legnagyobb tétel az útibüdzsében. A Malagacar a kocsi online igénylése után két napon belül igér visszajelzést, de talán a mediterrrán tempó miatt ebből három-négy nap is lesz. Mire már eleget aggódtunk, végre megérkezik az email, melyben biztosítanak, hogy megvan a kocsi, a reptéren itt és itt lehet majd átvenni.
Gördülékeny
A szállásfoglalással, a fent részletezett okok miatt megszenvedünk kissé, de aztán rálelünk egy oldalra, ahol sikerül szobát foglalni egy rusztikusnak nevezett villában. A kétágyas szobáért és a reggeliért napi 42 eurót kérnek, ami később körbeérdeklődve is reálisnak tűnik, legalábbis főszezonban. Szezonon kívül állítólag 25 euróért is lehet szerezni kétágyas apartmant a tengerparton, ez persze most minket nem vigasztal. A szobát szintén emailben igazolják vissza ékes spanyol-angol keveréknyelven, ezt is kinyomtatjuk, hogy majd legyen mit lobogtatni a házinéninek, ha valami probléma lenne.
A reptereken elég bemutatni a jegyvásárlást visszaigazoló emailt és az útlevelünket, minden gördülékenyen megy. Tapasztalataink szerint azonban nem célszerű lekésni a becsekkolást, mert bár lehet, hogy megvár a gép, utastársaink nem feltétlenül fogják értékelni, hogy másfél órát kell vesztegelnünk emiatt a kifutópályán.
Az autót kicsit nehezebb átvennünk, bár a foglalás teljesen rendben van, csak az okoz kisebb problémát, hogy senkinél nincs jogosítvány. Szerencsére meg lehet a kölcsönzősöket győzni, hogy fogadják el az otthonról elfaxolt jogsit. Ennek megvan végül az az előnye is, hogy a pultnál ülő alkalmazott a születési dátumunkat írja be a jogosítvány száma helyett a szerződésbe, így viszonylag könnyű szívvel gyorshajtunk egész héten. Pár eltévedés után a szállásunkat is sikerül megtalálni, ahol csodák csodája, már várnak minket, úgyhogy kisvártatva kiülhetünk a teraszra két üveg hideg San Miguel társaságában.